Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

A magányos emberek agya másként működik

2009.02.24. 11:55 Orosz Viktória

A magányos embereknek kevésbé aktív azon agyi területük, mely normális esetben működésbe lép a jutalmazás esetében. Az nem tiszta, hogy a társas elszigeteltség csökkenti az agy jutalmazási válaszát, vagy pedig ezen terület kisebb aktivitása következtében hajlamosabbak az emberek a magányra.

 
További kutatások kellenek ahhoz, hogy tisztázzák az eredményeket, melyek egy 23 női egyetemistával készült felmérésből származnak. Az eredmények azonban azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a tudósok jobban megérthetik majd a magányt, mint egyre növekvő érzelmi problémát az egyre szétszórtabb társadalomban, mely növeli a kockázatát számos betegség kialakulásának. A résztvevőknek általános kérdéseket tettek fel, hogy kiszűrjék, ki érzi magát elszigeteltnek, magányosnak. Ezután fMRI vizsgálatnak vetették alá őket, miközben olyan emberek fényképét nézegették, akik jól érezték magukat.
 
A ventrális striátum – az agy azon területe, melyről ismeretes, hogy működésbe lép az olyan jutalmak, mint a pénz és az élelem kapcsán – sokkal kevésbé aktiválódott a magányosok csoportjába tartozók esetében. “Mivel elszigeteltnek érzik magukat, a magányos emberek a nemtársas jutalmaban lelnek relatív vígaszra.” – mondta John Cacioppo, a Chicagoi Egyetem pszichológus professzora.
 
Növekvő probléma
Minden ötödik amerikai megtapasztalja a magány érzését, állítja Cacioppo. Ez egy egyre növekvő probléma a modern társadalomban, mivel a háztartások átlagos mérete csökken. 2010-re az amerikai lakosság durván 10 %-a (31 millió ember) él majd egyedül - állítják Cacioppo és munkatársai.
 
Egy korábbi tanulmány azt mutatta, hogy ez ugyanolyan káros lehet az egészségre, mint a dohányzás. Cacioppo a könyvében bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a magány összefüggésben van a vérkeringés romlásával, az immunrendszer gyengülésével, a depresszió fokozódásával, az Alzheimer-kór gyorsabb kifejlődésével. Egy másik kutatócsoport 2006-os tanulmánya, mely 50-68 év közötti emberek bevonásával készült, kimutatta, hogy annak, aki a magányossági mércén a legmagasabb értéket érte el, magasabb volt a vérnyomása is. A magány potenciálisan halálos hatásai fokozatosan és egyre gyorsabban gyülemlenek fel ahogy öregszünk.
Habár a magány talán befolyásolja az agyi tevékenységet, a kutatás azt is sugallja, hogy a ventrális striátum működése keltheti a magány érzését, mondta Cacioppo munkatársa, Jean Decety pszichológus és pszichiáter professzor. “A tanulmány felveti annak lehetőségét, hogy a magányt a ventrális striatum jutalommal kapcsolatos aktivitásának csökkenése okozza válaszul a társas visszajelzésekre.” – mondta Decety.
Az eredmények a Journal of Cognitive Neuroscience legfrissebb számában jelentek meg. Cacioppo Chicagóban is beszámolt a fejleményekről az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság éves gyűlésén.
 
Mit tegyünk?
Cacioppo 2008-as könyvében William Patrick társszerző közreműködésével, aki a Harvard Egyetem Újságjának tudományos szerkesztője volt, vitatja, hogy a magány egy visszajelzési kört hoz létre, mely felszínre hozza a társas szorongást, félelmet és más negatív érzelmeket. A körforgásból való kiszabaduláshoz először fel kell ezt ismernünk, majd legyőznünk a többiekkel kapcsolatos félelmeinket.
"A folyamat azzal kezdődik, hogy újra felfedezzük a pozitív fiziológiás érzéseket, melyek az emberi kapcsolatok egyszerű pillanataiban születnek.” – mondta Patrick. “Ehhez azonban le kell győzni a félelmet, és ki kell nyújtanunk a kezünket.”
 
"A magányos emberek éhesek. – tette hozzá Cacioppo - Az a lényeg, hogy belássuk: nem az a megoldás, ha minket etetnek meg, hanem ha örömünket leljük abban, hogy főzzünk másokra, és velük együtt fogyasszuk el.”

 

3 komment

Címkék: agy pszichológia

Téli depresszió és munkanélküliség

2008.12.29. 19:03 Orosz Viktória

A téli szünet idején - nem is az ünnepek miatt, hanem az évszaknak köszönhetően - mindig is több a melankólikus, depressziós beteg. Idén az évtizedek óta legmagasabb munkanélküliségi rátának köszönhetően még kifejezettebb lesz a mentális betegségek téli megszaporodása.  - írja a Medipress.

Dr. Timothy Fong, a Kaliforniai Egyetem Impulzus Kontrollzavarok Klinikájának igazgatója, pszichiáter adjunktus szerint az idei nehéz anyagi körülmények ki fogják hozni a lappangó problémákat. Az emberek szégyellik magukat a vásárlás miatt, sokan azért, mert valójában nem tudják megengedni maguknak a szokásos színvonalat. Az anyagiak miatti stressz a kapcsolatokban jelentkező tíz legfontosabb probléma egyike, mondta el Jerry Gold, a San Diego-i Scripps Mery Kórház magatartástudományi szolgálatának adminisztratív igazgatója. Az ünnepek miatti ajándékvásárlási kényszer a gazdasági világválsággal együtt idén jelentősen súlyosbítja ezt a gondot.
Fong szerint az elmúlt három-négy hónapban több beteg jelentkezett stresszel, depresszióval és szorongással. Mások, akik eddig tanácsadásra jártak, már nem tudják megengedni maguknak a Los Angeles-i körzetben 125-ről 400 dollárra emelkedett díjakat. A biztosítók pedig egyre szigorítják feltételeiket. Egy beteg, aki vényköteles gyógyszerek miatti függőséggel került kórházba négy napra, 8000 dolláros számlával találta szembe magát, mely tönkreteszi számára az ünnepeket. Fong azt is elmondta, hogy az ünnepi időszak túlélésének egyik kulcsa, hogy foglalkozzunk a mentális egészségünkkel, mely legalább olyan fontos, mint a testi. Napi hét óra alvással, rendszeres testmozgással, háromszori étkezéssel, a gyorséttermek kerülésével és napi egy (nők), vagy két (férfiak) alkoholos ital fogyasztásával máris sokat tettünk mentális egészségünkért. A kábítószerek kerülése természetesen szintén alapvető.
Célszerű a sporttevékenységet baráti körben, vagy más társaságban végezni, az ilyen klubbok általában nem drágák. Készítsünk saját magunk ajándékot, ami időigényes ugyan, de legalább olcsó. Ajánljunk hozzátartozóink számára inkább szabadidőnkből: egy-egy óra séta, vagy játék szintén szép ajándék lehet. Az önkéntesség és a rászorulók megajándékozása szintén építő tevékenység.

Szólj hozzá!

Címkék: depresszió pszichológia

A gyűlölet biológiája

2008.10.31. 09:33 Orosz Viktória

Az UCL tudósainak új kutatási anyaga szerint az utált emberek látványa különböző agyi területeket aktivál, amelyek együtt egy úgy nevezett 'gyűlölet áramkört' alkotnak. - írja a Medipress.

Semir Zeki és John Romaya professzorok az agy utálatért és gyűlöletért felelős régióit vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a 'gyűlölet áramkör' bár jelentősen különbözik az agy félelemért, fenyegetettségért és veszélyérzetért felelős részeitől, az agressziót kiváltó területekkel van néhány közös tulajdonsága. A gyűlölet régió szintén több ponton különbözik a szerelemért felelős agyi részektől, de meglepő módon vannak közös strukturális pontjaik is.

"A gyűlöletet sokan egy gonosz érzelemnek tartják, amit egy civilizált világban az emberek elnyomnak, vagy tudomást sem vesznek róla. Pedig kutatásaink szerint a gyűlölet legalább olyan erős érzelem, mint a szerelem - nyilatkozta Zeki professzor - Hasonlóan a szerelemhez, a gyűlölet is gyakran irracionális és extrém tettekre sarkallhatja az embert. Vajon hogyan vezethet két ennyire eltérő érzelem hasonló viselkedésformákhoz?"

A mostani kutatásuk során a tudósok 17 férfi és női önkéntes agyműködését vizsgálták, miközben a résztvevők az általuk utált illetve semleges emberek arcképeit nézték. Egy utált ember képe olyan régiókat aktivált az agyban, amelyek együtt alkotják a gyűlölet áramkört, ahogy a tudósok nevezték ezeket a területeket. A gyűlölet áramkör az agykéreg olyan területeit is aktiválja, amelyek az agresszív viselkedés kialakulásában és annak tetté alakításában vesznek részt. Ezen kívül a frontális kéreg bizonyos részei is fontos szerepet játszanak a gyűlölet áramkör működésében, amely régió a másokkal szembeni viselkedésformák kialakításáért felelős.

A fentieken kívül további két terület, a putamen és az insula, a szerelemérzés által aktivált két régió is részt vesznek a gyűlölet áramkörben. "Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a putamen például abban az esetben is aktiválódik, amikor egy rivális tűnik fel a szerelmi életünkben, ez pedig agressziót eredményez" - nyilatkozta Zeki professzor.

A legfontosabb különbség a két érzelem által kiváltott agyi folyamatokban az, hogy míg szerelem esetén majdnem az egész józan ítélőképességért felelős agyi régió deaktiválódik, addig a gyűlölet esetében csupán az elülső kéreg egy apró területe válik inaktívvá. "Ha szerelmesek vagyunk, kritikai érzékünk csökken a szeretett személlyel szemben, és józan ítélőképességünket is elveszíthetjük, a gyűlölt személlyel szemben azonban szükség van a józan eszünkre, ha ártani akarunk neki, vagy bosszút akarunk állni rajta."

Fontos különbség továbbá, hogy míg a szerelem általában egy emberre irányul, addig a gyűlölet akár egy egész embercsoportra is kiterjedhet, ezért vagyunk képesek utálni bizonyos bőrszínű nemű és politikai hovatartozású embereket.

4 komment

Címkék: neurológia agy pszichológia

süti beállítások módosítása