Vakbélműtét esetén ma még az a legmegszokottabb eljárás, hogy a betegen egy hosszú vágást ejt a sebész, ami akár a harminc centit is elérheti. Az orvosok szerint azonban kevesebb utófájdalommal jár, ha a páciensen csupán egy apró sebet vágnak, amin keresztül bejuttatnak egy kamerát, a sebész pedig egy monitor segítségével követi az eseményeket.
 

A tanulmány szerzői azért hozzátették, hogy az eredmények megerősítésére még további kutatásokat kell végezni, hiszen a mostani vizsgálatok során számos tényezőt – például a betegek korát – figyelmen kívül hagytak. 
 

Különleges implantátum beültetése lehet majd hamarosan az egyik legelterjedtebb gyógymódja a cukorbetegségnek.

 Új, a gyomorszűkítő és a gyomor-bypass műtéthez hasonló beavatkozást fejlesztettek ki brit kutatók, amely segíthet a kóros elhízásban, valamint a cukorbetegségben szenvedő betegeknek. Míg eddig a gyomor űrtartalmának- illetve a bélcsatorna hosszának csökkentésével érték el, hogy a táplálék gyakorlatilag fel se tudjon szívódni, az új, úgynevezett EndoBarrier módszer nem ilyen drasztikus. A beteg bélcsatornájába ugyanis endoszkópos eljárással egy hatalmas, kolbászbőrhöz hasonlító vékony implantátumot ültetnek be, amelyen az étel felszívódás nélkül továbbhalad a bélrendszer alsóbb szakaszába. A beavatkozás mindössze egy órát vesz igénybe, és érzéstelenítéssel történik. Az orvosok szerint az új eljárás ráadásul ugyanolyan hatásos, mint más gyomorszűkítő műtét, azonban sokkal biztonságosabb. Hosszú távú mellékhatások és kockázatok -,mint például a bélelzáródás - ugyanakkor itt is előfordulhatnak.

Az EndoBarrier beültetését egyelőre nem támogatja a brit egészségbiztosító, ezért jelenleg 8000 fontba (mintegy 2,5 millió forintba) kerül, és csak magánklinikákon végzik. 

 Gordon Mackay skót orvos olyan sebészeti technikát fejlesztett ki, amely sok esetben felválthatja a hagyományos gipszkötést.

A sérült végtagok rögzítéséhez hagyományosan gipszkötést használnak, Gordon Mackay professzor azonban olyan eljárást dolgozott ki, amivel el lehet kerülni a gipszkötés okozta izomvesztést és kényelmetlenséget.

Svéd tudósok a világon első alkalommal végeztek ilyen mesterséges szervátültetést londoni tudósok segítségével. Az új eljáráshoz nincs szükség donorra, és a kilökődés veszélyétől sem kell tartani, ráadásul egy légcsövet akár néhány nap alatt el lehet készíteni.

Az úttörő jelentőségű operációra, melyet az olasz Paolo Macchiarini professzor vezényelt le, a Karolinska Egyetemi Kórházban került sor. A professzor egy, a BBC számára adott interjúban elmondta, hogy reményei szerint az új módszert hamarosan egy kilenc hónapos koreai kisfiún is alkalmazni fogják, aki deformált légcsővel született. Macchiarini professzor már tíz esetben végzett légcsőátültetést, de azoknál minden esetben donorra volt szükség. A legújabb technikának azonban éppen az a lényege, hogy a beteg saját légcsövének pontos mását készítik el, ezáltal szükségtelenné válik a donor szerepe.

Macchiarini professzor abban bízik, hamarosan más szerveket is helyettesíteni tudnak hasonló módon, és ezáltal megszűnhet a hosszú várakozás az új szervre, továbbá műtét után sem kell kilökődés gátló szerekkel terhelni a legyengült szervezetet. 

Parkinson kóros betegek, akik agyába pacemaker jellegű szerkezet van építve, négy órával többet töltenek naponta remegés és önkéntelen mozdulatok nélkül, mint csak gyógyszerek segítségével, derült ki a mélyagyi stimulációnak nevezett kezelésről végzett legnagyobb felmérésből.- írja a Medipress.

Mélyagyi stimuláció során, a substantia nigrát-mely a mozgás koordinációjáért felel-ingerlik elektródok segítségével.

Ennek ellenére a mélyagyi stimuláció számos komoly veszéllyel is jár, úgymint a fertőzés a rendkívül bonyolult műtéti eljárás miatt, olvasható a nemrég megjelent Journal of the American Medical Association nevű folyóiratban.

„Ez valóban agyműtét és ezt mindenkinek át kell gondolnia” – mondta Dr. David Charles a Vanderbilt Egyetemről, aki nem vett részt a kutatásban. Mindemellett, tette hozzá, a legtöbb probléma, mely a kutatás során felmerült épp a műtét miatt jelentkezett, és legtöbbjük hat hónapon belül megoldódott.

Az eddigi eredmények „biztatóak”, monda, majd hozzátette, hogy az előzetes kutatások feltételezték annak lehetőségét, hogy sokkal komolyabb dolgokat is okozhat a mélyagyi stimuláció, mint például depressziót és öngyilkosságra való hajlamot.

Mélyagyi stimuláció során, elektródák közvetítik az elektromos impulzusokat a substantia nigra számára, mely egy sarló alakú terület az agy középpontjában, mely a mozgásokat felügyeli és koordinálja. Parkinson kóros betegek esetén, az ezen a területen található dopamin-termelő idegsejtek pusztulnak el, remegést, merevséget, lassult mozgást és a koordinációs képességek romlását okozva.

Olyan gyógyszerek, mint a levodopa segíthetnek a remegés és az akaratlan mozgások leküzdésében. De sok esetben, ezek a gyógyszerek idővel elvesztik hatásosságukat, míg mellékhatásaik, például hirtelen szaggatott mozgások, rágómozgások és a kézremegés rosszabbodnak.

A kilencvenes évek végén bemutatott mélyagyi stimuláció egyre inkább elfogadottá válik, az ilyen betegek kezelésére. A legtöbb kutatás nem vezetett biztos eredményre a kezelés jótékony illetve káros hatásaival kapcsolatban, a kizárólag gyógyszeres kezeléshez hasonlítva.

Az új kutatást Ph.D. Frances Weaver vezette, kétszázötvenöt véletlenszerűen kiválasztott Parkinsonos mélyagyi stimulációval vagy egyéb módon kezelt beteget. A betegek negyede hetven évnél idősebb volt.

Hat hónappal a kezelés után, a mélyagyi stimulációban részesült betegek napi, kb. 4,6 órával több mozgási problémától mentes állapotról számoltak be, míg a kontrollcsoport esetében ilyen nem volt. Összességében a mélyagyi stimulációval kezelt betegek 71%-ánál jelentkezett javulás a motoros funkciókban, míg a gyógyszeres kezelés esetén ez az arány csak 32%-ot tett ki. 

„Ez óriási, mi több, megegyezik azzal amit a többi kutatás is alátámasztott” – mondta Charles. „Ez egy nagyméretű kutatás, mely több központban, rengeteg beteggel és nagyon szigorú keretek közt folyik.”

Mindent összevetve azonban, a mélyagyi stimulációval kezelt betegek esetében a műtétet követő komplikációk valószínűsége, így fertőzések, idegrendszeri rendellenességek, pszichiátriai tünetek jelentkezése nagyobb. A páciensek 10%-ánál fejlődött ki fertőzés, egy páciens pedig meghalt. Komoly visszaesések is előfordultak hat hónappal a műtét után.

Gyakrabban jelentkezett ezeknél a pácienseknél depresszió, zavarodottság és szorongás, bár ezek a változások csak az esetek egy csekély hányadában jelentkeztek, mondták Weaver és kollégái, és nem tisztázott még milyen hatással voltak a betegekre.

A műtéti eljárás rendkívül összetett, jegyezte meg Weaver: elsőként a betegek agyába kell beültetni az elektródákat, míg azok ébren vannak, hogy az orvosok folyamatosan tudják ellenőrizni a különböző agyterületek megérintését kísérő hatásokat, biztosítva ezzel, hogy az elektróda végül a megfelelő helyre kerül. Ezután a páciensek átesnek egy műtéten, mely során beültetik a pacemakert, általában a mellkasba. Ezt a műtétet teljes altatásban végzik. Amennyiben a beteg megfertőződik, a készüléket ki kell venni és újat kell beültetni.

Az a tény, hogy a felmérés relatíve sok hetven év feletti embert magába foglalt, hozzájárulhatott a káros események jelentkezéséhez, magyarázta Weaver. Ennek ellenére az előnyök, melyek az idősebb betegekre ugyanúgy állnak, mint a fiatalabbakra, rendkívül jó hírnek számítanak, mondta Charles. Bárki, aki mélyagyi stimulációt fontolgat, tisztában kell, legyen a kockázatokkal és mindenképp beszélje meg és mérlegelje orvosával együtt, hogy a műtét előnyei meghaladnák-e a ritka, de nem elhanyagolható mellékhatásokat és veszélyeket, javasolta Weaver.

Több mint egymillió ember szenved Parkinson kórban az Egyesült Államokban, és évente újabb ötvenezer esetet diagnosztizálnak. Michael J. Fox színész, talán a legismertebb személy aki ebben a kórban szenved, őt 1991-ben diagnosztizálták.

1998-ban Fox thalamotomiának nevezett agyműtéten esett át, mely során az agy egy kis részét károsítják. Ez az eljárás hasonló hatással rendelkezik, mint a mélyagyi stimuláció, azzal a különbséggel, hogy ez a kezelés nem visszavonható. A mélyagyi stimuláció, amennyiben szükséges megszakítható.

Több mint harmincötezer mélyagyi stimulációs eljárást végeztek el eddig világszerte, és már kutatják a kezelés lehetséges felhasználásának lehetőségét depresszió és egyéb neurológiai kórképek kezelésére.

Egy Los Angelesi sebész hamarosan bemutatja 30 kínai ortopéd sebész kollégájának, hogyan használja a műholdas helymeghatározó technológiát (GPS) a betegek térd-csípő és lábműtétei során, jelentette be vasárnap Sandra Levy, a Dél-Karolinai Egyetem szóvivője.- írja a Medipress.

Az orvos, Lawrence Menendez arra használja a műholdas technológiát, hogy pontosan lemérje a lábak hosszát, és meggyőződjön arról, hogy egyformák. Az orvos már tavaly beszélt erről a módzserről Kínában, majd meghívott egy orvoscsoportot, hogy megtekinthessék úttörőmunkáját.

Egy 29 éves csontrákos férfibetegen hajt majd végre műtétet. Kiveszi a térdizületét, és eltávolít egy kb. 4 centiméteres csontdarabot, melyet műanyag protézissel pótol. Ezután egy 64 éves nőbeteg csípőműtétje kerül sorra.

A kínai orvosok mindkét esetben megfigyelik majd, hogyan segítik az orvos munkáját a 20 160 km-el Los Angeles fölött keringő műhold adatai.

Zslog a Lata blog szerkesztője ajánlott figyelmembe egy nagyon jó animációt, íme:

Érdemes ezen az oldalon olvasgatni is, illetve további animációk is találhatóak:

 

 Továbbá, akit érdekel a műtét a YouTube-on itt találhat videókat a Heart Mate számozott videók alatt.

Az LVADról(műszív) pedig sokunknak rögtön eszébe jut a Grace klinika egyik emlékezetes jelente, melyben Izzy elvágta egy betege LVADját.

1. A Weborvos egy új MAGYAR neurostimulációs rendszert mutat be, mely a fájdalmakra kiváló:

"Magam sem számítottam ilyen sikerre" - mondta el a Weborvosnak a műtéti beavatkozást elvégző Erőss Loránd főorvos. Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet funkcionális idegsebészeti programjának vezetője hozzátette: azt remélte, hogy legalább ötven százalékos fájdalomcsökkenést érnek el a betegnél, akinél azonban a teljesen megszűnt a fájdalom.

Az út szélén két összetört autó, az út mellett tisztes távolban pedig ácsorgó, nézelődő tömeg. Ismerős a látvány? Mindenki a mentők megérkezésére vár, ám lehet, hogy egy élet múlhat azon, ha valaki nem csak nézelődik, hanem segít is!

A mindannyiunk által ismert alap ízek (édes, sós, savanyú, keserű) közül az édes íz az egyik legkedveltebb: a csecsemők is ezzel az ízzel találkoznak először születésük után, hiszen az anyatej is édes. Egészséges emberek bármilyen édesítőt vagy édesítővel ízesített élelmiszert felhasználhatnak ételeik elkészítéséhez, csak arra kell odafigyelniük, hogy étrendjük ne tartalmazzon túl sokat az energiát tartalmazó édesítőkből, mert ezek hosszabb távon történő, nagyobb mennyiségű fogyasztása megnövelheti testsúlyukat. Cukorbetegeknek tilos, fogyókúrázóknak pedig nem ajánlott a szőlőcukor, a répacukor, a malátacukor és a méz fogyasztása.

A Schepens Szemészeti Kutatóintézet tudósai olyan új módszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével a gyengénlátók is jobban élvezhetik a televíziózást. A módszer lényege, hogy a digitális tévék adásaiban felerősítik a tárgyak és az emberek kontrasztját, így azok jobban láthatóvá válnak.

A múlt héten New Yorkban hasonló operációra került sort.
Epehólyagot általában laparoszkópikus úton, azaz hasüregtükrözéses sebészeti beavatkozással távolítanak el.