Nagy-Britanniában első alkalommal vetették be a „kemo-fürdőt”, amely célzottan csak egyetlen szervbe juttatja be a toxikus rákgyógyszereket.

A kemoterápiás gyógyszerek a daganatos sejtekhez hasonló gyorsan növő sejteket pusztítják el, de közben a szervezet egészséges sejtjeiben is kárt tesznek. A Southamptoni Általános Kórház orvosai abban bíznak, hogy ha csak egyetlen szervet céloznak a kezeléssel, azzal megelőzhetik a mellékhatásokat. Ez ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy károsodás kiváltása nélkül magasabb dózist is adhatnak a betegeknek.

A kemoterápiás gyógyszereket általában vénásan adják be a betegeknek, de ennek következtében nem csak a tumor, hanem az egész test ki van téve a szereknek. Mellékhatásként kimerültség, hányinger, hajhullás és nemi zavarok jelentkezhetnek.

Az úttörő beavatkozást két olyan betegen végezték el, akikben egy ritka szemdaganat terjedt át a májra. A műtét során ballonokat fújnak fel a vérerekben a máj két ellentétes végénél, és ezzel elszigetelik a szervezet többi részétől. Ezután telepumpálják a májat kemoterápiás gyógyszerekkel. A szereket végül kiszűrik, mielőtt visszakapcsolják a szervet a fő vérellátásba, ami azt jelenti, hogy a kemoterápiás dózis csupán töredéke jut el a szervezet többi részére.

Dr. Brian Stedman radiológus szerint igazi áttörésnek számít, hogy egy szervet 60 percre teljesen leválasztanak a szervezetről, magas dózisú gyógyszerrel itatják át, majd szinte teljesen kiszűrik a vérből a szereket, mielőtt újra csatlakoztatják. A szakértő elmondta, a májra átterjedt daganatban szenvedő betegeknek eddig különösen kedvezőtlen volt a prognózisuk, mert a hagyományos kemoterápia hatását korlátozza a szervezet többi részét érő nemkívánatos károsodás. A kísérleti beavatkozást három hónappal ezelőtt végezték el, és azóta mindkét beteg állapota javult, daganataik visszahúzódtak.

Dr. Stedman azt nyilatkozta, hogy bármely, a vérkeringésről könnyen leválasztható szerv, például a vese, a hasnyálmirigy és a tüdő is alkalmas lehet az újszerű kezelésre. Mivel azonban a módszer egyelőre gyerekcipőben jár, nem tudjuk pontosan, milyen eredménnyel fog járni a jövőben. Az új technikát egyébként az Egyesült Államokban és Európa más országaiban is tesztelik.

Jól van az az 51 éves beteg, aki Magyarországon először esett át egy véglegesen használható műszív beültetésén a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján szeptember 20-án. A férfi súlyos szívelégtelenségben szenved, ezért hónapokkal ezelőtt felkerült a szívtranszplantációs várólistára. Folyamatosan romló állapotára tekintettel azonban orvosai műszív beültetése mellett döntöttek, ami akár végleges megoldás is lehet betegségére.

A műszív tulajdonképpen egy miniatűr pumpa, ezt ültették a testébe, ez áramoltatja a vért, támogatja a jelentősen legyengült szíve működését. A pumpa maga kb. fél kilós és kisebb mint 10 cm. A férfinek gyakorlatilag nincs pulzusa, mert a pumpa folyamatosan biztosítja a keringést. A szerkezet elektromos árammal működik, és a bőrön keresztül egy vékony kábellel kapcsolódik az akkumulátorokhoz. Az elemeket egy övön lehet hordani, ezáltal a beteg nincs ágyhoz kötve, képes mindennapi teendőit ellátni.

A szerkezet beültetése hozzávetőleg két szívtranszplantációs beavatkozás árába kerül, azonban hosszú távon költséghatékony megoldást jelenthet a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelésére.

Az eljárással javíthatják a végstádiumú szívelégtelen betegek esélyét a későbbi szívátültetésre, de bizonyos esetekben arra is alkalmas, hogy kiváltsa a szívátültetést és tartós, végleges terápiaként szolgáljon. Az eljárás segíti tehát a donorkrízis megoldását is.

Magyarországon jelenleg 300 ezer szívelégtelen beteg él, a betegek fele a diagnózis felállítását követő 4 éven belül, míg a végstádiumú páciensek fél éven belül meghalhat.

A szívelégtelenségről

A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és energiát. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről számol be. Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre.

A végstádiumú szívelégtelenség egyetlen terápiás megoldása napjainkban a szívátültetés. Ahhoz, hogy a szívátültetés sikeres legyen, a súlyos, akár több szervet is érintő elégtelen szívműködésű betegek állapotát kompenzálni kell. A betegek állapotának stabilizálásához szükséges a műszíves kezelés. Ezzel és a gyógyszeres kezelés megfelelő beállításával több súlyos szívelégtelen beteg juthat el a szívtranszplantációig, de akár végleges, tartós terápiaként is szolgálhat.

Forrás: Semmelweis Egyetem

Egy brit férfi gyomrából egy tíz évvel korábban lenyelt műanyag villát operáltak ki azt orvosok.

A 40 éves Lee Gardner akkor kereste fel a helyi kórházat, mikor erős hasi fájdalmai jelentkeztek és vért kezdett hányni. A röntgenvizsgálaton hamar fény derült a panaszok okára, ugyanis a férfi gyomrában az orvosok egy 23 centiméter hosszúságú műanyag villát találtak, amelyet még tíz évvel korábban nyelt le egy kerti parti alkalmával. Az angliai Cudworth-ben élő Gardner hasából műtét útján kellett eltávolítani a mára teljesen betokosodott villát.

Dr. Hanis Shiwani, az operációt végző sebész elmondása szerint a páciens nagyon szerencsés volt, hogy az idegen tárgy nem okozott súlyosabb sérüléseket a létfontosságú szervekben. 

A műanyag villát Gardner saját állítása szerint még 10 éve nyelte le, miközben egy kerti partin játszadozott vele és véletlenül lecsúszott a torkán. Akkor azonnal orvoshoz rohant, de azt mondták neki, ne aggódjon, a villa természetes úton távozik. Ez nem történt meg, a férfi pedig teljesen el is feledkezett az esetről, hiszen az elmúlt években nem okozott gondot a gyomrába került villa.

Gardner gyomrában az évek során az idegen tárgy hatására egy fekély képződött, és ez okozta az erős vérzést. Dr. Shiwani szerint Gardner nagyon szerencsésnek érezheti magát, hogy ilyen hosszú idő alatt nem alakult semmi komolyabb probléma, vagy gyulladás a szervezetében, és hogy az operáció is nagyon jól sikerült

Vakbélműtét esetén ma még az a legmegszokottabb eljárás, hogy a betegen egy hosszú vágást ejt a sebész, ami akár a harminc centit is elérheti. Az orvosok szerint azonban kevesebb utófájdalommal jár, ha a páciensen csupán egy apró sebet vágnak, amin keresztül bejuttatnak egy kamerát, a sebész pedig egy monitor segítségével követi az eseményeket.
 

A tanulmány szerzői azért hozzátették, hogy az eredmények megerősítésére még további kutatásokat kell végezni, hiszen a mostani vizsgálatok során számos tényezőt – például a betegek korát – figyelmen kívül hagytak. 
 

Különleges implantátum beültetése lehet majd hamarosan az egyik legelterjedtebb gyógymódja a cukorbetegségnek.

 Új, a gyomorszűkítő és a gyomor-bypass műtéthez hasonló beavatkozást fejlesztettek ki brit kutatók, amely segíthet a kóros elhízásban, valamint a cukorbetegségben szenvedő betegeknek. Míg eddig a gyomor űrtartalmának- illetve a bélcsatorna hosszának csökkentésével érték el, hogy a táplálék gyakorlatilag fel se tudjon szívódni, az új, úgynevezett EndoBarrier módszer nem ilyen drasztikus. A beteg bélcsatornájába ugyanis endoszkópos eljárással egy hatalmas, kolbászbőrhöz hasonlító vékony implantátumot ültetnek be, amelyen az étel felszívódás nélkül továbbhalad a bélrendszer alsóbb szakaszába. A beavatkozás mindössze egy órát vesz igénybe, és érzéstelenítéssel történik. Az orvosok szerint az új eljárás ráadásul ugyanolyan hatásos, mint más gyomorszűkítő műtét, azonban sokkal biztonságosabb. Hosszú távú mellékhatások és kockázatok -,mint például a bélelzáródás - ugyanakkor itt is előfordulhatnak.

Az EndoBarrier beültetését egyelőre nem támogatja a brit egészségbiztosító, ezért jelenleg 8000 fontba (mintegy 2,5 millió forintba) kerül, és csak magánklinikákon végzik. 

Svéd tudósok a világon első alkalommal végeztek ilyen mesterséges szervátültetést londoni tudósok segítségével. Az új eljáráshoz nincs szükség donorra, és a kilökődés veszélyétől sem kell tartani, ráadásul egy légcsövet akár néhány nap alatt el lehet készíteni.

Az úttörő jelentőségű operációra, melyet az olasz Paolo Macchiarini professzor vezényelt le, a Karolinska Egyetemi Kórházban került sor. A professzor egy, a BBC számára adott interjúban elmondta, hogy reményei szerint az új módszert hamarosan egy kilenc hónapos koreai kisfiún is alkalmazni fogják, aki deformált légcsővel született. Macchiarini professzor már tíz esetben végzett légcsőátültetést, de azoknál minden esetben donorra volt szükség. A legújabb technikának azonban éppen az a lényege, hogy a beteg saját légcsövének pontos mását készítik el, ezáltal szükségtelenné válik a donor szerepe.

Macchiarini professzor abban bízik, hamarosan más szerveket is helyettesíteni tudnak hasonló módon, és ezáltal megszűnhet a hosszú várakozás az új szervre, továbbá műtét után sem kell kilökődés gátló szerekkel terhelni a legyengült szervezetet. 

A 70 éves bendzsóművészt, Eddie Adcock-ot  nemrég meg kellett műteni. A művész régóta tremorral(kézremegéssel) küzdött. DBS-t (deep brain stimulation, mélyagyi stimuláció) alkalmaztak nála. Adcock a műtét alatt végig ébren volt és - hogy figyelni tudják a mozgásfunkcióit-, végig bendzsózott a műtéte alatt.
Íme a videó:

Egy Los Angelesi sebész hamarosan bemutatja 30 kínai ortopéd sebész kollégájának, hogyan használja a műholdas helymeghatározó technológiát (GPS) a betegek térd-csípő és lábműtétei során, jelentette be vasárnap Sandra Levy, a Dél-Karolinai Egyetem szóvivője.- írja a Medipress.

Az orvos, Lawrence Menendez arra használja a műholdas technológiát, hogy pontosan lemérje a lábak hosszát, és meggyőződjön arról, hogy egyformák. Az orvos már tavaly beszélt erről a módzserről Kínában, majd meghívott egy orvoscsoportot, hogy megtekinthessék úttörőmunkáját.

Egy 29 éves csontrákos férfibetegen hajt majd végre műtétet. Kiveszi a térdizületét, és eltávolít egy kb. 4 centiméteres csontdarabot, melyet műanyag protézissel pótol. Ezután egy 64 éves nőbeteg csípőműtétje kerül sorra.

A kínai orvosok mindkét esetben megfigyelik majd, hogyan segítik az orvos munkáját a 20 160 km-el Los Angeles fölött keringő műhold adatai.

Nagy-Britanniában évente 30 ezer bypass műtétet hajtanak végre, amely során a veszélyesen elvékonyodott szívkoszorúereket kicserélik az általában a beteg lábából kivett erekre. A beavatkozás idejére a szívet leállítják, ami miatt a szövet károsodhat. A Bristoli Egyetem kutatóinak eredményei azonban azt sugallják, hogy a károsodott szívben olyan folyamatok játszódnak le, amelyek segítenek minimalizálni a károkat. A kísérletekben génmódosított egerek szerepeltek, amelyek szívében a zsírban gazdag étrend hatására az emberben megfigyeltekhez hasonló elváltozások mennek végbe. A rágcsálók másik része a szokásos növényi táplálékot kapta, így szívük egészséges maradt. Amikor szívműtétet hajtottak végre az állatokon, azt figyelték meg, hogy a "szívbeteg" példányok szíve jobban tűrte a beavatkozás okozta stresszt, mint az egészséges egereké. A kutatást vezető Saadeh Suleiman elmondta: "A szív egy nagyon okos szerv, szerintünk rendelkezik azzal a képességgel, hogy kémiai úton reagáljon a betegségek miatti károsodásra." A professzor hozzátette: igyekeznek megtalálni ezeket a működési csatornákat, amelyek stimulálásával segíthetnek a szívműtét előtt álló embereken. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: sokkal jobb egészséges étkezési szokásokkal megelőzni a bajt, és elkerülni a műtétet.