A Miami Egyetem kutatói inzulintermelő szigetsejteket ültettek be egy 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegbe anélkül, hogy kilökődés jelentkezett volna.

Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű, melynek során az immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta sejtjeit, így hozva létre a szabályozás kiesésére jellemző anyagcsere-elváltozásokat. Az inzulin a szénhidrát raktározását és lebontását szabályozza, a következményes magas vércukorszint súlyos esetben rövid távon végzetes is lehet a beteg számára, azonban a hosszabb távú hatások sem kedvezőek, ugyanis elősegíti az erek elmeszesedését, vakság, veseelégtelenség, vagy perifériás idegbetegség is jelentkezhet. A megoldás jelenleg a megszorított étrend, és a külső forrásból történő inzulinpótlás.

Most Dr. Stefan Bornstein munkacsoportja azzal kísérleteznek, hogy a betegbe inzulintermelő sejteket ültetnek be, melynek eredménye az élettanival megegyező szabályozás lehetne. Mivel a donor és a befogadó közötti sejtek mintázata eltér, ezért a szövetátültetéseknél immungátló (immunszupresszív) kezelést kell alkalmazni a kilökődés megelőzése végett. A mostani módszer úttörő jellegét az adja, hogy a kutatók úgy érték el a kedvező hatást, hogy képesek voltak kihagyni az immunszupressziót. A Proceedings of the National Academy of Sciences október 28-i számában közölt módszer előnye lehet, hogy megspórolná a folyamatosan szedendő, immuncsökkentő hatású gyógyszerek szedését.

A kutatók egy félig áteresztő kamrát terveztek, ami tartalmazza a sejteket. Az eszközt egy 63 éves, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő férfiba ültették, akinél a betegség 54 éve áll fenn. Mivel kezdetben a sejteknek nincs érellátása és oxigénellátása, ezért 1-2 hónapig azt kívülről kellett biztosítani egy feltölthető kiegészítő segítségével. A beavatkozást követően normalizálódott a beteg inzulinszintje, emellett 10 hónappal később semmilyen arra utaló jel nem mutatkozott, hogy az immunrendszer támadólag lépne fel az új sejtekkel szemben.

Sokan sokszor szidják a világhálót. Azonban igenis vannak jó oldalai is. Ez a 15 éves diák idejét nem a különböző köszösségi oldalakon töltötte Likeokra vadászva, hanem cselekedett. Hogy mit is tett? Nézzétek meg a videót!

A 34 éves amerikai nőnek mindkét mellét el kellett távolítani, ő azonban nem a protézist, hanem a tetoválást választotta, és megosztotta képeit. Kelly Davidsonnak háromszor is meg kellett küzdenie a rákkal.
További képek :  ITT

A legfrissebb vizsgálati eredmények szerint már egyetlen agyrázkódás is maradandó szerkezeti sérüléseket okozhat az agyban.

A kutatók háromdimenziós mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) segítségével vizsgáltak meg 19 agyrázkódáson átesett beteget egy évvel a sérülést követően. Rajtuk kívül kontroll csoportként még 12 egészséges önkéntes agyát is megvizsgálták. Az MRI minden esetben jelentős szürke- és fehérállomány-veszteséget (agyi atrófia) mutatott ki az agyrázkódáson átesett pácienseknél.

"A vizsgálati eredmények alapján egyértelmű, hogy az agyi atrófia, más néven agysorvadás nem csak a súlyos agysérüléseken átesett betegekre jellemző, de akár már egyetlen agyrázkódás után is kialakulhat" - nyilatkozta Dr. Yvonne Lui, a New York Egyetem Langone Orvosi Központjának neuroradiológus munkatársa. "A vizsgálatok igazolták a gyanút, mely szerint az agyrázkódás következtében olyan szerkezeti sérülések is kialakulhatnak az agyban, amiket a rutinvizsgálatok során nem tudunk megfelelően szűrni."

Lui szerint ez azt jelenti, hogy az agyi struktúrában bekövetkezett változások maradandó tüneteket okozhatnak az agyrázkódáson átesett pácienseknél. "Nagyon fontos, hogy az agyrázkódást követően a páciens azonnali orvosi segítséget kapjon" - vélekedett a szakember. "Ha a tünetek az agyrázkódást követően sem szűnnek meg, további konzultáció lehet szükséges a kezelőorvossal, főleg az olyan kockázatos tevékenységek elkezdése előtt, mint a sportolás."

Agyrázkódást követően sokan az eszméletüket is elveszthetik, a leggyakoribb tünetek mégis a fejfájás, szédülés, memóriakiesés, figyelemzavar, depresszió és a szorongás. Ezek a tünetek sokszor hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhatnak. Korábbi felmérési adatok szerint az agyrázkódáson átesett betegek 10-20 százaléka még a balesetet követő egy év után is tapasztal tüneteket. Bár a vizsgálatok során egyértelmű kapcsolat mutatkozott az egyszeres agyrázkódás és a hosszú távú agysérülés között, a kutatóknak nem sikerült ok-okozati összefüggéseket megállapítaniuk.

A kutatás részletes leírása a Radiology című orvosi szaklap márciusi számában olvasható.

Egy brit édességgyár hamarosan a gyerekek fogainak egészségét is megóvó cukorkát dob a piacra.

A Tingz elnevezésű cukormentes édesség természetes édesítőt, xilitet tartalmaz, ami állítólag segít csökkenteni a fogszuvasodás kialakulási esélyét. Az eper, vanília, narancs, és mandarin ízesítésben a boltok polcaira kerülő cukorkát a Brit Fogorvosok Szövetsége is jóváhagyta. Az édesség gyártója, a Peppersmith felnőttek számára is kínál cukormentes rágógumikat és cukorkákat. Mostani, gyerekeknek szóló terméküket a londoni Nemzetközi Élelmiszeripai Szakkiállításon mutatták be a nagyközönségnek.

"A finom és egészséges édességek gondolata elsőnek meglepőnek tűnhet, de miután a viszonteladóink megkóstolták a cukorkákat maguk is rájöttek, hogy a Tingzben hatalmas lehetőségek rejlenek" - nyilatkozta Dan Shrimpton, a Peppersmith egyik alapítója.

Shrimpton elárulta, a közelmúlt sikerei tették lehetővé, hogy a Tingz ilyen nagy visszhangot kapva kerülhessen a piacokra. Elmondása szerint a marketingstratégiát elsősorban a tájékoztatásra, valamint az ingyenes termékmintákra alapozzák.

Tavaly decemberben a Peppersmith eladási mutatói egy, a xilit előnyeiről szóló cikk megjelenését követően szinte az egekbe szöktek. A cég internetes boltjának forgalma 2000 %-kal nőtt és az Amazonos rendelések száma is jelentősen megugrott, összesen mintegy 8000 %-kal.

A Holland & Barrett nevű egészséges ételeket forgalmazó élelmiszerlánc ebben az időszakban szintén 350 %-os növekedésről számolt be a xilit-tartalmú termékek eladásának tekintetében.

Luke Skywalkertől kezdve a nagymamáig minden fogalmunknak saját agysejt-csoportja van egy friss kutatás szerint.

A Scientific American című szakfolyóiratban megjelent értekezés elkészítésében részt vett Rodrigo Quian Quiroga, a Leicesteri Egyetem professzora, Itzhak Fried, a Kalifornia Egyetem munkatársa, illetve Christof Koch, a Kaliforniai Műszaki Egyetem szakértője is.

A tanulmányból kiderült, hogy agyműtétek közben végzett vizsgálatok alapján bizonyos agysejtcsoportok felelnek a különböző személyekkel és tárgyakkal kapcsolatos emlékeink előhívásáért. Ezek a neuronok egy dolog különböző variációit tárolhatják, az illető nevétől kezdve a külsejéig többféle nézőpontot képviselve.

A kutatók feltételezése alapján egy-egy fogalmat néhány ezer agysejt együttesen tárol, ami igen kis mennyiség a memóriáért felelős középső halántéklebeny milliárdos sejtszámához képest.

Az orvoscsoport olyan betegek agyi aktivitását vizsgálta azok beleegyezésével, akik epilepsziával kerültek sebészkés alá. Ez lehetővé tette, hogy a tudatuknál lévő páciensek minden egyes agysejtjének tevékenységét megfigyeljék, miközben azok számítógépen megjelenített képeket néztek.

Korábbi kísérletek során kiderült, hogy egy-egy agysejt működésbe lépett egy bizonyos fogalom felszínre kerülésekor – például Luke Skywalker kapcsán –, még akkor is, ha különböző szögből készült fotókat láttak róla, vagy hallották a nevét. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy egy neuron akár több fogalomhoz is köthető: a Csillagok háborújából vett példát tartva ugyanaz az agysejt aktívvá válik Yoda és a jedik említésére is.

A friss eredmények tudatában azt állítják, hogy a fogalmakat tároló kis neuroncsoportok között lehet átfedés, ám nincs két olyan csoport, amelynek tagjai teljesen ugyanazok lennének. A felfedezés segíthet az emberi agy egyik legbonyolultabb képessége, az asszociációk megfejtésében.

„Egy lépéssel közelebb jutottunk az emlékképek képződésének és előhívásának megértéséhez. Az elvont fogalmak közvetítenek az érzékszervek útján gyűjtött tapasztalatok és a tárolt emlékek között. A fogalom-neuronok pedig a memóriafunkciók alapegységei lehetnek” – tette hozzá Quian Quiroga professzor.

Szakértők szerint a tüdőrák hamarosan mindenütt megelőzi az emlőrákot az európai nők első számú daganatos halálozási okaként. Az Annals of Oncology beszámolója szerint Nagy-Britanniában és Lengyelországban már be is következett ez az átrendeződés.

Az emelkedés a kutatók szerint azt tükrözi, hogy az 1960-as és 70-es években egyre több nő kezdett el dohányozni. A következő néhány évben a tüdőrák okozta halálozás aránya várhatóan tovább fog emelkedni, de mivel mostanában már kevesebb fiatal európai nő szokik rá a dohányzásra, az arány idővel vissza fog esni.

2013-ban a becslések szerint körülbelül 82 640 európai nő fog meghalni tüdőrák, 88 886 pedig emlőrák következtében. Carlo La Vecchia és munkatársai szerint azonban 2015-re a mérleg nyelve a tüdőrák felé billen át, és átveszi az első helyet a rák okozta halálozások arányában.

Az elemzés során a Milánói Egyetem munkatársai La Vecchia professzor vezetésével az EU 2007-es 27 tagállamában, illetve egyenként hat országban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban vizsgálták a rák eredetű halálozások arányát. Az adatokból az derült ki, hogy bár a növekvő élettartam miatt egyre több emberben alakul ki rákos megbetegedés, egyre kevesebben halnak meg a betegség következtében. A rák eredetű halálozások teljes arányának csökkenése ellenére azonban a tüdőrák aránya folyamatosan emelkedik az EU összes tagállamában. A hasnyálmirigy daganat okozta halálozás előfordulása férfiakban és nőkben egyaránt szintén emelkedő tendenciát mutat, főleg azért, mert e daganattípus ellen kevés hatékony kezelés áll rendelkezésünkre.

„Ez meglehetősen aggasztó. Ez az egyetlen jelentős rákbetegség, amelynek előfordulása várhatóan nem csökken majd a jövőben sem, annak ellenére, hogy egyre kevesebben dohányoznak” – magyarázta a professzor. „Az esetek körülbelül egyharmadáért a dohányzás és a diabétesz felelős, a többi okát azonban nem ismerjük. A tüdőrák okozta halálozás azonban 2020 vagy 2025 környékén csökkenni kezd majd annak köszönhetően, hogy a nők fiatalabb generációja kevesebbet dohányzik.”

Az ellentmondásos információk ellenére egyre több túlsúlyos amerikai próbálja ki a gyomorba fecskendezett botoxot, azt remélve, hogy az emésztőrendszerbe juttatott szer elősegítheti a testsúlycsökkenést.

A Clinical Gastroenterology and Hepatology című gasztroenterológiai szakfolyóirat januári számában jelent meg a Mayo Klinika kutatónak legutóbbi tanulmánya, melyből kiderült, hogy a gyomorba fecskendezett botox semmilyen formában segíti elő a fogyást. Korábbi feltételezések szerint a gyomorba juttatott botulinum toxin A (röviden BTA)  vagyis botox lelassíthatja gyomor kiürülését és meghosszabbítja a telítettség érzését, ennek eredményeképpen lecsökkentheti a testsúlyt. 

A Mayo Klinika kutatói 60 önkéntes túlsúlyos páciens részvételével végezték el a 24 hétig tartó kísérletet, és megállapították, hogy a botox injekció valóban lelassította az étel mozgását a gyomron keresztül, ennek ellenére egyáltalán nem okozott súlycsökkenést, ugyanis semmiféle különbséget nem lehetett látni a botoxszal és a placebóval kezelt páciensek eredményei között. 

„A kutatási tapasztalatok alapján senkinek nem ajánlanám a gyomorba juttatott botox injekciót a fogyni vágyók számára, ráadásul a botox kezelés nem is jár kockázatok nélkül” - nyilatkozta Dr. Mark Topazian, a rochesteri Mayo Klinika gasztroenterológiai és hepatológiai részlegének orvosprofesszora, a tanulmány szerzője.

Íme, az Astellas-díj – Az év orvosa pályázat közönségszavazásának legfrissebb eredményeit tükröző TOP5-ös lista. A sorrend az elmúlt napokban is folyamatosan változott, ezért továbbra is arra ösztönzünk mindenkit, aki a jelölt orvosok munkásságát, emberségét és szakmaszeretetét ismeri, látogasson el a http://www.astellasazorvosokert.hu/szavazas pályázati weboldalra és adja le saját voksát. Az utolsó TOP-listát, amely a 3 legeredményesebb, ezzel döntőbe jutott orvos nevét tartalmazza majd, 2013. január 31-én tesszük közzé.

Az Astellas-díj – Az év orvosa 2012 pályázat közönségszavazásában a TOP5 helyen szereplő orvosok neveit nem a ranglista, hanem ábécé-rendben közöljük:

Prof. Dr. Barzó Pál idegsebész (Csongrád megye, Szeged)

Dr. Harmat Zoltán radiológus (Baranya megye, Pécs)

Dr. Juhász László gyermeksebész (Csongrád megye, Szeged)

Dr. Sántha Beáta sebész, fül-orr-gégész (Bács-Kiskun megye, Kecskemét)

Dr. Tanyi Miklós sebész-gasztroenterológus (Hajdú-Bihar megye, Debrecen)

A Karolinska Intézet (Svédország) munkatársai új módszerrel készült antibiotikumokat mutattak be a FASEB Journal oldalain, melynek segítségével a rezisztens törzsekkel, például az MRSA-val szemben is fel lehet venni a harcot.

Az antibiotikumokkal szembeni ellenállás terjedése egyre súlyosabb közegészségügyi problémát jelent. Mivel a gyógyszerfejlesztők rendelkezésére csupán korlátozott módszerek állnak, ezért az újfajta antibiotikumok megjelenését szkepticizmus övezi, ráadásul a széles spektrumú antibiotikumok sem jelentenek megoldást. Ezért jelentős Arne Holmgren professzor és munkatársainak felfedezése, akik a tioredoxin-rendszer szelektív gátlásán keresztül értek el hatást, ugyanis a mechanizmus számos baktérium terjedéséhez alapvető. A kutatók reményei szerint a megközelítés új eszközt jelent a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylorival, a TBC-vel, vagy a rezisztens Staphylococcus aureusszal (MRSA) szemben.

A tioredoxin-rendszer minden sejtben jelent van, és központi szerepet tölt be a DNS újdonképződésének folyamatában. Emellett védi a sejtet az oxidatív stresszel szemben is, amit a szabadgyökök, és más oxidáló ágensek megjelenése okoz. Ilyen stressz-faktort jelent a baktérium számára az, amikor a fehérvérsejt megtámadja. Azonban ez a fajta védelem sok sejtben kétszintű, a tioredoxin-reduktáz mellett egy másik enzim is jelen van, a glutaredoxin. Ezzel szemben egyes kórokozókban, például a Helicobacter pyloriban, a TBC baktériumában és az MRSA-ban csak az egyik komponens található meg, így ezek nagy fogékonyságot mutatnak a tioredoxin-reduktáz működését gátló szerekkel szemben. További szelekciós tényező, hogy a baktériumok enzimének szerkezete nagyfokban eltér az emberi sejtek tioredoxin-reduktázától.

A kutatók egy gyulladásgátlóként alkalmazott kísérletes gyógyszerrel, az ebselennel foglalkoztak, és megállapították, hogy a szer a baktériumok tioredoxin-rendszerének működését is blokkolja. Kísérletes körülmények között leírták, hogy a szer egyes baktériumtörzseket elpusztítja, míg másokkal szemben nem hat. Genetikailag módosították az egyébként nem fogékony Escherichia coli baktériumokat, és a módosítás miatt a kezelés elpusztította a mikrobákat. Az alkalmazott genetikai módosítás ugyanakkor számos kórokozónak normál esetben is sajátja.