Nemrég találtam ezt a kis videót, melyet a Medipress hírportál készített. Hasznos kis összegzésnek tartom. Szerintetek mivel lehetne még kibővíteni?
Nemrég találtam ezt a kis videót, melyet a Medipress hírportál készített. Hasznos kis összegzésnek tartom. Szerintetek mivel lehetne még kibővíteni?
Amerikai tudósok azonosították azt az agyi folyamatot, amely megmagyarázza, miért kezelik egyes emberek olyan magabiztosan a viszontagságos helyzeteket, míg mások összeroppannak egy hasonló szituációban. A szakemberek szerint egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a stresszre adott választ az agy kémiai folyamatai határozzák meg.
A Texasi Egyetem kutatói kísérleti egereket használtak, sokkal nagyobb és agresszívebb fajtársukkal zárták őket össze. Az egerek egy része minden nehézség nélkül feltalálta magát, más egyedek viszont félénkké és visszahúzódóvá váltak. A tudósok megfigyelték, hogy az utóbbi csoportba tartozó állatok agyának két területén - amelyek a jutalmazással és az örömérzettel állnak kapcsolatban - sokkal nagyobb aktivitással működtek az idegsejtek, amely a BDNF(Brain Derived Neurotrophic Factor - agyi neurotrofikus faktor) nevű anyag felszabadulását segítette. Ezt a vegyületet már korábban kapcsolatba hozták a gyenge alkalmazkodóképességgel. A rugalmasan reagáló egerek szervezetében nem növekedett meg a BDNF mennyisége, valószínűleg azért, mert az agysejtjeik aktivitása nem fokozódott. A vegyület blokkolásának hatására a félénk egyedek is ügyesebbé váltak. A stresszel sikeresen megbirkózó egerek agyában a gének erősebb szabályozását is megfigyelték, ami arra utal, hogy aktív alkalmazkodási folyamatról van szó, nem pedig a válasz hiányáról. Korábbi vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy a depresszióban szenvedő emberek agyában 40 százalékkal magasabb a BDNF koncentrációja. A tudósok abban reménykednek, hogy a folyamat szabályozásával a depressziós, a poszttraumás stresszbetegségben szenvedők és a tartós stresszel szembesülők kezelése is lehetővé válik.
Forrás:
Science news
Patikatükör
Wikipedia
Nyolcvankilenc éves korában a kaliforniai Stanford egyetem kórházában szombatra virradóra elhunyt Arthur Kornberg professzor, 1959 orvosi Nobel-díjasa, a DNS szintézisének felfedezője. A brooklyni születésű Kornberg volt az, aki felfedezte azokat az enzimeket, amelyek a DNS-molekulákat építik fel a sejten belül. A folyamatot polimerázisnak nevezte el. Severo Ochoa spanyol orvossal közösen végzett kutatásai, amelyért együttesen vehették át a legmagasabb nemzetközi tudományos elismerést, fontos lépést jelentettek a genetika fejlődésében, lehetőséget biztosítottak később a génmanipulációs törekvéseknek, ugyanakkor számos olyan gyógyszer kikísérletezését is segítették, amelyekkel napjainkban rákbetegségeket és vírusfertőzéseket gyógyítanak.Arthur Kornberg számos könyvben osztotta meg tapasztalatait a világgal. 1989-ben jelent meg tudományos memoárja, Az enzimek szeretete. egy biokémikus odüsszeiája (For the Love of Enzymes: The Odyssey of a Biochemist) címmel. Legújabb műve, a gyermekeknek szóló Csíratörténetek (Germ Stories) novemberben kerül az olvasókhoz. Kornberg szenvedélyét örökölte egyik fia, dr. Roger Kornberg, aki 2006-ben kémiai Nobel-díjat nyert a ribonukleinsavat (RNS) alkotó enzimekről folytatott kutatásaiért.
Forrás: Hirado.hu
Kommentek