A Kalifornia és a Colorado Egyetem kutatói állatkísérletek segítségével kimutatták, hogy a legtöbb szappanban, dezodorban, szájvízben, fogkrémben, sőt még játékokban vagy szemeteszsákokban is megtalálható triklozán nevű szintetikus vegyület jelentős mértékben rontja az izomfunkciókat.

A szakemberek kémcsőben végzett kísérletek során szívizomsejteken, valamint a vázizomzat rostjain tesztelték a triklozán hatását, és azt tapasztalták, hogy elektromos inger hatására az izmok nem rándultak össze, mivel az ehhez szükséges proteinek funkciói megrongálódtak.

A tudóscsoport ezután kétféle állatkísérletet is lefolytatott. Az egyik során egereket használtak fel, és megállapították, hogy azok szívfunkciói a triklozán hatására 25 százalékos romlást mutattak már 20 perc elteltével. Ezt követően pontyokon is tesztelték az anyagot, és hét nap elteltével már kimutatható volt, hogy a halak úszóképessége nagymértékben visszaesett.

Amint arról Isaac Pessah kutatásvezető a Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban beszámolt, a triklozán oly módon fejti ki káros hatását, hogy két alapvető fontosságú protein között megzavarja a kapcsolatot. A szakemberek szerint nem lenne szabad engedni ennek az adalékanyagnak a használatát, mivel egyértelműen káros az egészségre, valamint a környezetre is, ráadásul széleskörű alkalmazása akár még egy rezisztens baktérium kifejlődését is eredményezheti.

Egy laboratóriumi áttörésnek köszönhetően hamarosan egyszerűen pótolni lehet majd az égési sérültek és más bőrbetegségek áldozatainak bőrét.

A Torontói Egyetem kutatóinak nagyban sikerült bőrt előállítaniuk, amely a korábbi néhány mikronnyi helyett centimétereket képes növekedni. A szakértők úgy hoznak létre egész bőrlemezeket, hogy külön sejteket helyeznek egy zselészerű lemezre – akár különleges alakzatokat, például betűket is képesek megformálni.

A kutatást vezető Axel Guenther elmondta, hogy bár nagy érdeklődés mutatkozik a bioanyagok iránt, korábban nem sikerült olyan egyszerű, egylépcsős folyamatot kidolgozni, amellyel a mikronról centiméterre lehet ugrani. Az Advanced Materials e havi számában közzétett cikkben bemutatott felfedezést épp most szabadalmaztatják, és már megkezdték kereskedelmének bevezetését.

A módszert több bioanyag ötvözésével fejlesztették ki, amelyek olyan kémiai reakciót váltanak ki, ami egy „mozaik hidrogélt” hoz létre. Ez a lemezszerű struktúra ahhoz hasonlít, ahogyan az élő sejtek élő szövetekké fejlődnek, és a lemezbe különböző típusú sejtek ültethetők be pontos, szabályozott elhelyezéssel. Az új módszer abban tér el a hagyományosabbnak számító technikáktól, hogy azokban a sejteket mesterséges struktúrára telepítik, amely képes elősegíteni a háromdimenziós szövet-kialakulást.

A mozaik hidrogéles módszer esetében olyan pontos a sejtek elhelyezése, hogy a kutatók szavakat is ki tudtak rakni. Az, hogy a szakértők utánozni tudják a sejtek elhelyezkedését az élő szövetekben, rendkívül hasznos lehet az égési sérültek kezelésében. Ráadásul az így kapott szövetek figyelemreméltóan erősek.