Az Alcoholism: Clinical & Experimental Research legutóbbi száma szerint két hetes teljes absztinencia elegendő, hogy az agy felépüljön. Más régióknak viszont a regenerációhoz hosszabb idő kell.

Az agy degenerációs betegségeit gyakran kíséri az agyfolyadék (liquor) megnövekedésével párhuzamosan a működő agyállomány mennyiségének csökkenése. Nincs ez máshogy krónikus alkoholbevitel esetén sem. Ez a térfogatvesztés olyan neuropszichológiai tünetekkel társulhat, mint a memória és a koncentráció gyengülése, vagy az ösztönszerű viselkedés erősödése.

Gabriele Ende professzor és a Mentális Egészségügyi Intézet (Németország) munkatársai szerint az ivásos és az absztinens periódusok váltakozása az agy térfogatát is érinti. Egyes folyamatok visszafordíthatatlan sejtpusztulást okoznak, míg mások esetén a károsodás visszafordítható. Ez utóbbiak esetén az agy akár pozitív, akár negatív irányba is változhat.

A vizsgálatba 49 alkoholistát (40 férfi, 9 hölgy) vontak be, akik egy szenvedélybetegség-kezelő programban vettek részt. Az eredményeket 55, nem alkoholista egyénhez hasonlították. A detoxikációt követő 24 órán belül az agyról képalkotó segítségével felvételeket készítettek, majd felügyelet melletti kéthetes absztinencia után újabb vizsgálatra került sor. A kutatók megállapították, hogy a 14 napos időszak is elég volt a regenerációhoz – ha csupán az agytömeget tekintették. Hasonló volt a javulás a kisagy állományában is, melyet az alkoholizmus szintén hátrányosan érintett. Mindazonáltal az agy egyes régiói különböző regenerációkészséget mutattak. 

A felfedezés várhatóan befolyásolni fogja az alkoholizmus kezelését is.

Amerikai kutatók azonosítottak egy különleges útvonalat, amelyen keresztül a nagymértékű alkoholfogyasztás elősegíti az erek elzáródását.-írja a Medipress.

Az acetaldehid - amelynek szintje az alkoholfogyasztás mértékétől függ - arra készteti a monocitáknak nevezett immunsejteket, hogy az érfalhoz tapadjanak és ott gyulladást okozzanak, ami hozzájárul az erek beszűküléséhez, másnéven az érelmeszesedéshez.

A tanulmány - amelyet a Rochesteri Egyetem Orvosi Központjában végeztek – kimutatta, hogy az ivási mintázatnak nagyobb hatása van a szív- és érrendszeri betegségekre, mint az összesen elfogyasztott alkoholmennyiségnek.

A kutatók elmondták, hogy az eredmények segíthetnek az érelmeszesedés elhárítását célzó új kezelési eljárások kifejlesztésében is. „A nagyfokú alkofolfogyasztás megnövekedett szívbetegség rizikóval társul és az új gyulladásos modell azt is megmagyarázza, hogyan” - mondta dr. John Cullen sebészorvos, a kutatás vezetője.

Az alkoholos italok etanolt tartalmaznak, amely a szervezetben acetaldehiddé alakul.  „Az egyik kísérletünk értékelésekor azt tapasztaltuk, hogy - a nagyfokú alkoholfogyasztás során - a vérben megemelkedő acetaldehid szint mintegy 700%-kal növeli a monociták kitapadását az ereket bélelő sejtekhez” – mondta.

Az amerikai NIAAA (National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism) szerint mértéktelen ivásak számít az, ha valaki két óra alatt férfiak esetén 5 vagy több, nőknél 4 vagy több italt fogyaszt el.

Néhány tanulmány azt állítja, hogy a rendszertelen és mértéktelen alkoholfogyasztás körülbelül kétszeresére növeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. A kutatók szerint az amerikaiak 65%-a becsülhető rendszeres alkoholfogyasztónak és mintegy 15%-ukra jellemző a mértéktelen ivás.

Gondolom mások is elgondolkoztam már ezen. "Talán még egy sör után beülhetek vezetni?" "Ennyi nem árthat meg!" "Hajnalban már nincsenek sokan az utakon, majd lassan megyek és figyelek." Ezek és hasonló gondolatok fordulnak meg az ember fejében, mikor alkoholfogyasztása után mégis a volán mögé ülnek. A Medipress bemutat egy kutatást, mely kimutatta, hogy Dél-Afrika minden harmadik autóvezetője ült már ittasan a volán mögé az elmúlt 6 hónapban.

Tették ezt annak ellenére, hogy igen világos tájékoztatást kaptak a következményekről: a közutak áldozatainak 40 %-ánál a vér alkoholszintje meghaladta a 8 ezreléket. Ezt állítja Dr. Charles Parry, az Orvosi Kutatótanács (MRC) alkohol- és droghasználati kutatócsoportjának munkatársa.

Honnan tudhatjuk, hol a határ? A Health24 kifejlesztett egy eszközt, melynek segítségével elég jól megbecsülhetjük a véralkohol-szintünket.

Az MRC más aggasztó statisztikát is közzétett:

• A dél-afrikaiak évente több mint 6 milliárd liter alkoholt fogyasztanak, így ők az egyik legrészegesebb nemzet a földön.
• A Cape-városban 1995-ben nem természetes halállal meghalt emberek 50,5 %-ának véralkohol-szintje magasabb volt 1 gm/100 ml-nél.
• Az alkohollal való visszaélés évente kb. 9,5 milliárd randba kerül, ami a bruttó nemzeti termék 2 %-a.
• A kórházban kezelt traumás esetek több mint 60 %-a kapcsolódik az alkoholfogyasztáshoz.
• Nyugat-Cape asszonyainak 26 %-a olyan sokat iszik, mellyel születendő gyermeküket kiteszik a magzati alkohol-szindróma veszélyének.

Amikor az ittas vezetésről esik szó, az adatok magukért beszélnek. Vajon pontosan milyen hatással van az alkohol az agyra, és miért veszélyes ebben az állapotban vezetni?

Az alkohol és az agy
Annak ellenére, hogy egy-két italtól jókedvünk kerekedik, az alkohol depresszánsként hat az idegrendszerre, ami azt jelenti, hogy minél többet iszunk, annál nehezebb az agynak megfelelően működnie. Az agy három fő részből áll: a nagyagyból, a kisagyból és az agyvelőből.

A nagyagy irányítja a fejlettebb funkciókat, mint a gondolkodás, látás, felismerés és érzelem. Az alkohol oldja a gátlásokat és befolyásolja az ítélőképességet, a mozgást és a beszédet. A kisagy szabályozza a mozgást, a reflexeket, az egyensúlyt és a koordinációt. Az agyvelő felel az alapvető életfunkciókért, mint amilyen a szívverés vagy a légzés, melyek akár le is állhatnak súlyosabb alkoholmérgezés hatására.

Az idegek üzeneteket közvetítenek a test bizonyos részei között, utasításokat adnak egymásnak. Az agy és az idegek idegsejtekből állnak, melyek oda-vissza szállítják az üzeneteket az agyba. Az idegsejtek nem érintkeznek egymással közvetlenül, a köztük levő részt hívják szinapszisnak. Elektromos jelek közvetítik az üzeneteket az idegsejtben, a két idegsejt közötti szinapszisokon át pedig a neurotranszmitterek. Az alkohol a szinapszisokban fejti ki a hatását. Néhány ital már befolyásolja a neurotranszmitterek hatékonyságát. Ezért van az, hogy aki sokat ivott, nem tud egyenes vonalon járni, furcsán beszél, cikkcakkban vezet, veszély esetén pedig csak sokára fékez.

Hogyan befolyásolja az alkohol a vezetési képességeket?
Vezetés közben sok alapvető készséget használunk egy időben: észlelünk, megítélünk, gyors fizikai választ adunk, döntünk. Ha túl sokat ittunk, ezeket az akciókat már nem tudjuk koordinálni.

A következő jelenségek tipikusak az ittas vezetők esetében:

• Nem tudják rendesen felmérni a tárgyak távolságát, akár egy helyben állnak, akár mozognak.
• Nehezükre esik ki-és beállni a parkolóhelyen.
• Nehezebben alkalmazkodnak a hirtelen sötétséghez.
• Nehezükre esik tartani az egyenletes sebességet.
• Beszűkül a perifériás látótér, kevesebb figyelmet szentelnek a jelzőtábláknak, a többi autósnak és a gyalogosoknak.
• Megnő a reakcióidő vészhelyzet esetén a fékezésben és a kormányzásban.

A véralkohol szintjének megengedett mértékét a helyi hatóságok 8 ezrelékről 5 ezrelékre csökkentették, hogy így igyekezzenek visszaszorítani a közúti halálesetek számát, melyért részben az ittas vezetők a felelősek. A tömegközlekedés és taxik sofőrjei számára ez az érték 2 ezrelék. Dél-Afrikában tovább súlyosbították az ittas vezetés büntetési tételeit is. Akit ittas vezetésen kapnak, hat évig terjedő szabaságvesztéssel, 120 000 rand pénzbírsággal, vagy mindkettővel sújthatják.

Vajon mennyi az esély rá, hogy visszaszorítsák önmagában az ittas vezetést, ha nem kezdenek valamit az ország súlyos alkoholfogyasztási helyzetével?