Egy hétfőn közzétett tanulmány szerint a dohányzás nyilvánvalóan szerepet játszik a középkorúak romló memóriájában.

A francia Nemzeti Egészségtudományi és Orvosi Kutató Intézet munkatársa, Severine Sabia és kollégái által publikált tanulmány 10308, 35 és 55 év közötti londoni köztisztviselőt vizsgált 1985 és 1988 között. A kutatók elmondták, hogy szoros összefüggést találtak a dohányzás és a későbbi kognitív- és memóriaproblémák között.

Korábban már írtam arról, hogy a dohányzás kihat az intelligenciára. A Medipress most egy újabb kutatás eredményéről ír. Ezúttal a vizsgálat középpontjában a dohányzás és a memória romlásának kapcsolata áll.

„Először is, a középkorúak dohányzása összefügg a memória romlásával és az érvelő képességek csökkenésével” – írták az Archives of Internal Medicine június 9-i számában megjelent tanulmányban. –„Másodsorban a régen leszokott dohányosoknál kisebb valószínűséggel fordul elő romlás a kognitív funkciókban, a szókincsben, illetve a beszéd folyékonyságában. Harmadszor a középkorban abbahagyott dohányzás hatással van más egészségmegőrző szokásokra. Negyedszer pedig az eredményeink azt sugallják, hogy az összefüggés a dohányzás és a kognitív képességek között messze alulbecsült, épp amiatt, hogy a késő középkorúak halálozási aránya magasabb, illetve kevésbé működnek együtt a kognitív tesztekben.”

A szerzők kiemelték, hogy „az eredmények nagyon fontosak, mert a kognitív nehézségekkel küzdő középkorúaknál gyakrabban és gyorsabban fejlődik ki dementia a későbbi életkorban. Az elmúlt 20 évben a dohányzás ellen lefolytatott közegészségügyi kampányok elérték, hogy a dohányzási szokások megváltozzanak” – írták. – „Ezeket a kampányokat úgy kellene folytatni, hogy függetlenül az életkortól, minden dohányoshoz eljussanak. ”

A nővérek számára kifejlesztettek egy jól áttekinthető tesztet, amely segít megállapítani, mennyire szenvednek, mikor kell gyógyszert adni a demenciában szenvedő embereknek. A Painad (Pain Assesment In Advanced Dementia) rövidítésű amerikai skála a már beszélni nem tudó, magatehetetlen ember testi fájdalomreakcióit pontozza. Hogy milyen az arckifejezés, nyugodt, mosolygós vagy szomorú, riadt. Hogy megfeszül-e a test, ökölbe szorul-e a kéz, felhúzza-e a lábát a beteg, milyen érzelmi töltésű hangokat hallat stb. Összesen 17 ilyen tünetet értékelnek nullától két pontig, és összehasonlítják összegüket a standard értékekkel. Így aztán könnyen eldönthető, szenved-e, fájdalomcsillapítóra szorul-e a páciens. Ezt az Egyesült Államokban jól bevált mérőmódszert most Európában is próbálják átvenni. Basler professzor, a Marburgi Egyetem fájdalomszakértője 12 átlagosan 84 éves, idős leépült páciensénél tesztelte a Painad-et, és a Schmerz nevű szaklapban közölt kutatásai alapján általános elterjesztésre ajánlja.