A marylandi Nemzeti Egészségtudományi Kutatóintézet munkatársai felfedezték, hogy kedvezőtlen mellékhatások nélkül hogyan lehet az idegsejteket megmenteni a haláltól. - írja a Medipress.

Nem régóta ismert, hogy az érbelhártya eredetű növekedési faktorok (VEGF) családjába tartozó fehérjék képesek megvédeni az idegsejteket a fokozatos leépüléstől és a pusztulástól. Az eddigi klinikai vizsgálatok azonban a faktorok korlátozott használhatóságát igazolták, mivel mellékhatásként fokozódott az új erek képződése (angiogenesis). Dr. Xuri Li munkatársaival azonban nemrég bebizonyította, hogy a VEGF-B fehérje hatékonyan tudta csökkenteni a rágcsálók retinájában található idegsejtek pusztulását anélkül, hogy érdemi angiogenesis jelent volna meg.

További vizsgálatok során megállapították azt is, hogy a VEGF-B olyan retinából származó sejtekből létrehozott modellen is létrehozta védő hatását, mely a sejtsérülés miatt bekövetkező sejthalált modellezte, valamint a retina idegsejtjeinek fokozatos pusztulásával járó neurodegeneratív betegségek esetében is hatékony védő szerepet töltött be. Mindemellett a VEGF-B még gutaütés esetén is csökkentette az oxigénhiány miatt elpusztult sejtek számát.

„Mivel a retinában elég volt olyan alacsony koncentrációban alkalmazni a VEGF-B fehérjét a kedvező hatás eléréséhez, mely még nem okozott érdemi érképződést – mely a retinában található idegsejtek elé növekedve megakadályozza, hogy a fény eljusson az idegsejtekhez – valószínű, hogy a VEGF-B hatékony kezelési módot jelenthet a retina pusztulásával járó neurodegeneratív betegségben szenvedőknek.” – magyarázta Dr. Li.