Dohányfüstmentes Világnap, 2008. május 31. – Ma szerte a világon minden második gyermek olyan családban nő fel, ahol legalább az egyik szülő dohányzik. A szülők felelőssége óriási. Amennyiben mindkét szülő dohányzik, négyszer nagyobb a veszélye annak, hogy a gyermekük is dohányozni fog.

Az Egészségügyi Világszervezet a dohányfüstmentes ifjúságért hívja szövetségesül a szülőket a 2008. évi Dohányfüstmentes Világnap alkalmából. A dohányzás következtében veszíti életét minden ötödik magyar, amely minden évben közel 30.000 ember halálát jelenti. Közülük évente 2300-at mások cigarettafüstje öl meg. A dohányos felnőttek 90%-a 18 éves kora előtt szokik rá a dohányzásra. 

3000 gödöllői 10-18 éves diák megkérdezése szerint a végzős diákok 40%-a dohányosként távozik a középiskolákból, minden negyedik diák pedig már függő dohányosnak tekinthető. A mindennap rágyújtó diákok több mint fele pedig kipróbált már valamilyen kábítószert is. Márpedig Gödöllő egy fejlődő kisváros Budapest közelében, amelynél sokkal rosszabb helyzetben lévő települések és fiatalok is vannak az országban. 

Ma szerte a világon minden második gyermek olyan családban nő fel, ahol legalább az egyik szülő dohányzik. A szülők felelőssége óriási. Amennyiben mindkét szülő dohányzik, négyszer nagyobb a veszélye annak, hogy a gyermekük is dohányozni fog. A gödöllői adatok szerint a diákok fele 14 éves koráig rágyújt az első cigarettájára. A nemdohányos és a dohányos szülőknek is korán, lehetőleg jóval a serdülőkor előtt meg kell győzniük a gyermekeiket arról, hogy nemdohányosként akarjanak élni. 

„A dohányos szülők személyes példájukkal tehetnek a legtöbbet a gyermekeikért. Amennyiben a még dohányzó szülő akarja megóvni a gyermekét a cigarettafüsttől, egyrészt kerüljön minden olyan helyzetet, amikor a gyermeke azt belélegezhetné. Ne gyújtson rá a jelenlétében, és ne vigye olyan helyre, ahol dohányoznak. A dohányos szülő ne jól eső tevékenységként, szórakozásként vagy egyszerű szokásként állítsa be saját dohányzását a gyermeke előtt, hanem a függősége kényszerű velejárójaként. Beszélje meg a gyermekével, milyen hátránnyal jár a számukra a dohányzás. 

A legjobb az lenne, ha leszoknának a dohányzásról, és megbeszélnék gyermekeikkel, miért választják a nemdohányzó életformát.” – emelte ki Eva Kralikova cseh orvosprofesszor a WHO szakértője, aki egyben a Társaság a Dohányfüggőség kezeléséért Társaság vezetője is. 

A lemondás gyakran nehéz, és nem is mindig sikerül elsőre. A leszokóban lévő dohányos szülő nehézségei segítenek meggyőzni a gyermekét abban, hogy ő ne is akarjon rágyújtani, mert a cigaretta rabságától nehéz megszabadulni. A dohányos függőségét ma már betegségként tartják számon. Akiknek nem sikerül egyedül letenniük a cigarettát, orvosi segítséggel nagyobb eséllyel próbálkozhatnak. A dohányos páciens ismeretében a kezelőorvos el tudja dönteni, hogy a pszichés és a nikotinfüggőség megszüntetésére milyen módszer tűnik a legcélravezetőbbnek. A dohányzás szertartásához való ragaszkodás mellett a súlyos, akár a heroinéhoz hasonló erősségű nikotinfüggőség jelenti a leszokás legnagyobb akadályát. Ma már olyan nikotinmentes tabletták állnak az orvosok rendelkezésére, amelyekkel jelentősen lehet csökkenteni a nikotinhiány kínzó tüneteit, és így a dohányos le tud mondani a következő szál cigaretta elszívásáról. 

A fiataljaink védelmét szolgálják a dohányzást korlátozó, illetve a nemdohányzókat védő szigorú jogszabályok. Az Egészségügyi Világszervezet a dohánytermékek reklámozásának, promóciójának és a szponzorálásával kapcsolatos teljes tilalom bevezetését sürgeti. Magyarországon a szülők és a fiatalok többsége is dohányfüstmentes helyen szeretne szórakozni, dolgozni vagy közlekedni. Reméljük, képviselőink meghallják választóik akaratát, és mielőbb megszavazzák a Nemdohányzók védelméről szóló törvényt.

 
dr. Mucsi János, tüdőgyógyász szakorvos, tudobeteg.hu - főszerkesztő

Mai modern világunk szinte elképzelhetetlen vezeték nélküli internet (Wi-Fi) nélkül. Sorra nyílnak az ezt a szolgáltatást kínáló kávézók, éttermek. Ugyanakkor vannak olyan emberek, akik mindent megtesznek, hogy minél távolabb kerüljenek az ilyen helyektől.
 

• "Amint belépek egy olyan épületbe, ahol vezeték nélküli internet van, egyből megérzem. A combom elzsibbad, és ha nem hagyom el gyorsan az épületet, mellkasi fájdalmaim lesznek, és a zsibbadás lassan az egész testemet eléri" - nyilatkozta az 57 éves Arthur Firstenberg. Mr. Firstenberg egyike azoknak az embereknek, akik túlérzékenyek az elektromágneses mezőkre, és ha ilyen helyekre tévednek, azonnal fájdalmak és más kellemetlen tünetek törnek rájuk. A magukat elektromágneses hiperszenzitivitásban (EHS) szenvedőnek vallók gyakran számolnak be fejfájásról, kimerültségről, émelygésről és izomfájdalmakról különböző elektromágneses mezők közelében.
• "Ezek az emberek hisznek benne, hogy a különböző elektromos eszközök és mágneses terek hatással vannak az idegrendszerükre" - nyilatkozta Dr. James Toole, a Wake Forest Egészségtudományi Egyetem neurológus professzora. A legtöbb tudós szkeptikusan áll hozzá a jelenséghez.
• Az EHS jelenséggel eddig közel 30 kutatás foglalkozott, amelyek során bizonyítani akarták a 'betegek' állításait. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2004-es felmérése során a kutatók nem találtak bizonyítékot az EHS betegség létezésére. "A magukat EHS betegeknek vallók semmivel nem tudták jobban megítélni, hogy egy szobában működik e elektromágneses mező, vagy sem, mint az egészséges emberek" - áll a WHO által közzétett tanulmányban.
• Az elektromágneses mezők mindenütt körülvesznek minket, hiszen az összes elektromos szerkezet, tv, mikrohullámú sütő, kábelek rendelkezik ilyen mezővel. A Wi-Fi egyfajta rádióhullám, amely 2.4, illetve 5 gigahertzen működik. Ezek a hullámfrekvenciák némileg magasabbak, mint a normális rádióhullámok, amelyeket például a mobiltelefonok és a televíziók működtetéséhez használnak. A magasabb frekvencia nagyobb adatforgalmat tesz lehetővé, ugyanakkor az elektromágneses mező méretét és erejét is befolyásolja.
•  A kutatók egyelőre nem biztosak benne, hogy ezek a mezők károsan hatnak e az emberi szervezetre, vagy pedig teljesen ártalmatlanok. A mobiltelefonok káros hatásairól is számtalan tanulmány jelent meg, noha pontos bizonyítékkal egyik sem szolgált. "A magasfeszültségű kábelek egészségkárosító hatásairól is jelentek meg cikkek, pedig az igazság az, hogy semmiféle bizonyíték nincs rá, hogy károsak lennének" - nyilatkozta Dr. George Newman, az Albert Einstein Egészségügyi Központ elnöke.
• Dr. Firstenberg szerint elképzelhető, hogy az allergiás reakciókhoz hasonló jelenségeket tapasztalhatnak az EHS betegek elektromágneses mezők közelében. "Ennek ellenére ez egyelőre inkább fikció, mint tudományos tény - nyilatkozta Dr. Firstenberg - További kutatásokra van szükség a jelenség részletesebb feltárásához."

Megkapta a forgalomba hozatali engedélyt a Novartis új, sclerosis multiplex (SM) kezelésére kifejlesztett gyógyszere az Európai Unió országaira vonatkozóan. Az interferon alapú készítmény egy, a német Bayer gyógyszergyár által már 13 éve piacra dobott termékkel azonos, bár más néven forgalmazott szer. - írja a Medipress.

Az Európai Bizottság jóváhagyása a betegség korai, illetve visszaesési fázisainak (relapszus) kezelésére vonatkozik. A gyógyszer a Novartis SM-ben szenvedő betegek gyógyítását célzó új gyógyszer-portfóliójának első darabja.

Az engedély megszerzésének hátterében egy, a Bayer és a Novartis között 2007 szeptemberében létrejött megállapodás áll. Az eredeti terméket 1993-ban a Chiron nevű biotechnológiai cég kezdte el gyártani, a ma már a Bayer tulajdonát képező Schering által szignált szerződés értelmében. 2006-ban a Chiront a Novartis vásárolta meg, az említett megállapodás folyományaként azonban lemondott az eredeti SM-gyógyszer forgalmazásának jogáról. Cserébe a német óriásvállalat 200 millió dollárt utalt a bázeli cég számlájára, valamint hozzájárult ahhoz is, hogy a svájciak kifejlesszék saját interferon-1b-alapú gyógyszerüket.

Ezzel együtt a leverkuseniek nem túlzottan aggódnak az új termék megjelenése miatt. Klaus Martens, a Bayer szóban forgó termékért felelős globális csoport alelnöke például elárulta, hogy a német vállalat kétszámjegyű részesedést kap majd a forgalomból, és azt is hozzátette, hogy a Novartis termékének érkezése segíthet a piac bővítésében.

A Novartis úgy fogalmazott, hogy a forgalombahozatali engedély számukra azt jelenti, sikerült talpalatnyi helyet szerezniük az SM-gyógyszerek piacán, mielőtt terveik szerint 2009 végéig benyújtanák napi egyszeri adagolású hatóanyaguk, az FTY720 (fingolimod) engedélyeztetési kérelmét a hatóságnak. A svájci cégnél ráadásul megjegyezték, hogy jelenleg is számos további, SM kezelésére szánt gyógyszerük van a kutatás korai fázisában.