A News of the World egy szinte hihetetlen történetet publikált Sarahról -egy londoni 23 éves lányról-, akinek van, hogy napi 200 orgazmusa van. A betegségét PSAS(Permanent Sexual Arousal Syndrome)-nak hívják és csak nőknél fordul elő. A PSAS-t először 2001-ben írták le az Egyesült Államokban, de az okok a mai napig tisztázatlanok. Nagy valószínűséggel az idegpályák rendellenes működése okozhatja. A nemiszervek vérbővé válnak és akár egy hajszáritó(leggyengébb fokozaton) is orgazmust okozhat. Jelenleg még nincs rá gyógymód, csak antidepresszánsokkal tudják kezelni. Antidepresszáns pedig azért kell, mert nagy része a PSAS betegeknek öngyilkosságot követ el. Ezzel ellenben viszont van olyan kutató, aki párhuzamot vél felfedezni, az antidepresszánsok elhagyásával, hisz sok esetben utánna alakult ki ez a betegség. Mások pedig a menopauzához kötik. Egyelőre semmi biztos nincs a betegséggel kapcsolatban. Ha bármi kutatási eredmény születik, ígérem egyből beszámolok róla, hogy hogyan lehetséges ez és mi az "ellenszere".

Nemrég találtam ezt a kis videót, melyet a Medipress hírportál készített. Hasznos kis összegzésnek tartom. Szerintetek mivel lehetne még kibővíteni?
 

 

Current Biology október 23-ai számából megtudhatjuk, hogy alváshiány következtében az agy érzelmi központjai jelentősen túlreagálnak a negatív érzelmekre.
Dr. Matthew Walker és munkatársai 26 egészséges önkéntest kért meg, hogy vagy aludjanak normálisan, vagy maradjanak ébren 35 órán át. A következő napon a kutatók funkcionális mágneses rezonancia képalkotó (fMRI) segítségével megvizsgálták a résztvevők agyi aktivitását, miközben a résztvevők 100 képet néztek. A képek kezdetben érzelmileg semlegesek voltak, például kanalat vagy kosarat ábrázoltak, és idővel egyre negatívabbá váltak – például cápa- vagy viperatámadásról szóltak.
„Ugyan számítottunk rá, hogy az agy érzelmi központjai túlreagálnak alvásmegvonáskor, de ekkora túlreagálásra azért nem számítottunk. Több mint 60%-al erősebben reagáltak a résztvevők a negatív ingerekre. Ez óriási emelkedést jelent – úgy tűnik, ilyenkor az érzelmek ámokfutása folyik az agyban.” - közölte Dr. Walker.
A kutatók kimutatták, hogy a hiperaktív válasznak a prefrontális lebeny leállása az oka, egy olyan agyterületé, amely normál esetben szabályozza az érzelmeket. Ez a szerkezet az emberi evolúcióban viszonylag újnak számít, „és emiatt lehet, hogy nem alkalmazkodott még az egyes biológiailag szélsőséges helyzetekhez.” - magyarázta Walker. „Az ember az egyetlen élőlény, amely önmagától képes elvonni az alvást. Ez nagy furcsaságnak számít a természetben.” 
A modern élet során az emberek gyakran nem alszanak eleget, és ez napi rutinná válik – mondta Dr. Walker. A jövőben azt kellene kutatni, hogy az alvás mely összetevői segítenek az érzelmi stabilitás helyreállításában – „ez lehet az álmodással járó REM alvás, vagy a lassú hullámú, álmokkal nem járó alvási forma.”
Számos pszichiátriai betegség, főként az érzelmeket érintőek, összefüggést mutatnak az alvászavarokkal. „Hagyományosan azt gondoltuk, hogy a pszichiátriai betegségek hozzájárulnak az alvási rendellenességek kialakulásához, de lehet, hogy ez pont fordítva igaz. Ha rájövünk, az alvás melyik része felelős az érzelmi stabilitásért, számos, már most meglévő gyógyszerrel kezelhetővé válna az alváshiány, illetve bizonyos pszichiátriailag kóros állapotok.”- foglalta össze Dr. Walker.

Forrás: -Medipress
            -Current Biology   

Amerikai tudósok azonosították azt az agyi folyamatot, amely megmagyarázza, miért kezelik egyes emberek olyan magabiztosan a viszontagságos helyzeteket, míg mások összeroppannak egy hasonló szituációban. A szakemberek szerint egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a stresszre adott választ az agy kémiai folyamatai határozzák meg.
A Texasi Egyetem kutatói kísérleti egereket használtak, sokkal nagyobb és agresszívebb fajtársukkal zárták őket össze. Az egerek egy része minden nehézség nélkül feltalálta magát, más egyedek viszont félénkké és visszahúzódóvá váltak. A tudósok megfigyelték, hogy az utóbbi csoportba tartozó állatok agyának két területén - amelyek a jutalmazással és az örömérzettel állnak kapcsolatban - sokkal nagyobb aktivitással működtek az idegsejtek, amely a BDNF(Brain Derived Neurotrophic Factor - agyi neurotrofikus faktor) nevű anyag felszabadulását segítette. Ezt a vegyületet már korábban kapcsolatba hozták a gyenge alkalmazkodóképességgel. A rugalmasan reagáló egerek szervezetében nem növekedett meg a BDNF mennyisége, valószínűleg azért, mert az agysejtjeik aktivitása nem fokozódott. A vegyület blokkolásának hatására a félénk egyedek is ügyesebbé váltak. A stresszel sikeresen megbirkózó egerek agyában a gének erősebb szabályozását is megfigyelték, ami arra utal, hogy aktív alkalmazkodási folyamatról van szó, nem pedig a válasz hiányáról. Korábbi vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy a depresszióban szenvedő emberek agyában 40 százalékkal magasabb a BDNF koncentrációja. A tudósok abban reménykednek, hogy a folyamat szabályozásával a depressziós, a poszttraumás stresszbetegségben szenvedők és a tartós stresszel szembesülők kezelése is lehetővé válik.

Forrás:
Science news
Patikatükör
Wikipedia

Nyolcvankilenc éves korában a kaliforniai Stanford egyetem kórházában szombatra virradóra elhunyt Arthur Kornberg professzor, 1959 orvosi Nobel-díjasa, a DNS szintézisének felfedezője. A brooklyni születésű Kornberg volt az, aki felfedezte azokat az enzimeket, amelyek a DNS-molekulákat építik fel a sejten belül. A folyamatot polimerázisnak nevezte el. Severo Ochoa spanyol orvossal közösen végzett kutatásai, amelyért együttesen vehették át a legmagasabb nemzetközi tudományos elismerést, fontos lépést jelentettek a genetika fejlődésében, lehetőséget biztosítottak később a génmanipulációs törekvéseknek, ugyanakkor számos olyan gyógyszer kikísérletezését is segítették, amelyekkel napjainkban rákbetegségeket és vírusfertőzéseket gyógyítanak.Arthur Kornberg számos könyvben osztotta meg tapasztalatait a világgal. 1989-ben jelent meg tudományos memoárja, Az enzimek szeretete. egy biokémikus odüsszeiája (For the Love of Enzymes: The Odyssey of a Biochemist) címmel. Legújabb műve, a gyermekeknek szóló Csíratörténetek (Germ Stories) novemberben kerül az olvasókhoz. Kornberg szenvedélyét örökölte egyik fia, dr. Roger Kornberg, aki 2006-ben kémiai Nobel-díjat nyert a ribonukleinsavat (RNS) alkotó enzimekről folytatott kutatásaiért.














Forrás: Hirado.hu

Nyitott magzati műtét közben

A hagyományos fényterápiás eljárásoknál lényegesen hatékonyabb lézeres kezelést alkalmaznak a genetikai eredetű krónikus bőrbetegség, a pikkelysömör kezelésére - az országban egyedüliként - a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati Klinikáján - közölte Gyulai Roland egyetemi docens szombaton, a Tisza-parti városban.
A lézeres kezeléssel kapcsolatos kutatások tíz esztendővel ezelőtt kezdődtek el a klinikán, ekkor vetődött föl az ötlet, hogy ez a módszer alkalmas lehet a Magyarországon mintegy 140-200 ezer embert érintő betegség tünetmentesség tételére - mondta a Magyar Dermatológiai Társulat főtitkára a pikkelysömör világnapja szegedi rendezvényén. "Az egyetem optikai tanszékével közösen sikerült is megtalálni azt a lézert, amellyel a hagyományos fényterápiánál kevesebb és célzottabb kezeléssel is elláthatók voltak a páciensek. Sajnos a felfedezés tipikus magyar történetként folytatódott, a feltalálók megpróbálták szabadalmaztatni az eljárást és partnert keresni az eszközök gyártásához, ez azonban nem sikerült" - fogalmazott a szakember.
Hozzátette: "Néhány évvel később az USA-ban, majd Nyugat-Európában is megjelentek az első, ezen az elven működő berendezések, ebből a szegedi kutatóknak azonban csupán erkölcsi haszna származott. A klinika is vásárolt egy ilyen berendezést, jelenleg azonban a beavatkozást nem támogatja a társadalombiztosítás. Az eszközzel lényegesen kisebb területeket lehet kezelni, mint a hagyományos fényterápiás eljárásokkal, így a tünetmentes bőrfelületet nem kell fölöslegesen megvilágítani, a kezelés is rövidebb ideig tart és kevesebb beavatkozásra is van szükség. A betegek heti két kezeléssel, húsz-harminc nap után válnak tünetmentessé."

A teljesség igénye nélkül készültem egy összeállítással, melyben a magyar "orvos válaszol" rovatokat szeretném bemutatni. Miről is szól ez a rovat? Az internet használói közül úgy vélem mindenki ismeri, s elég nagy népszerüséget is élvez, nagyon sok a kérdés ingyenesen. Itt leginkább gyors és felületes(vizsgálat hiányában) diagnózist, hasznos tanácsokat, lelet értelmezéseket és megnyugtatást kaphat a páciens.
Miért olyan népszerűek ezek a szolgáltatások? Napjainkban eléggé megromlott a viszony háziorvos és beteg között. Mit értek azon, hogy megromlott? A beteg irányából nincs meg a kellő bizalom, hogy mindent elmerjen mondani háziorvosának, természetesen ez nem túl gyakori, de sajnos ilyen helyzetek is előfordulnak. De mivel az orvosok is emberek, ugyanúgy elfáradnak, ugyanúgy vannak gondjaik, sok esetben nincs elismerve kellő mértékben munkájuk, s talán néha úgy tűnhet a betegnek, hogy az orvost talán nem is érdekli(sajnos valóban van ilyen, de ez nagyon ritka). Egy háziorvosra sokszor aránytalanul sok ember jut és szinte képtelenség mindig mindenkinek minden bajára emlékezni fejből és hogy mindenkit ugyanolyan kedvességgel tudjon ellátni. Sokszor a betegekben szorongás is van 1-1 kényesebb kérdés feltevésében, vagy nem tartja annyira fontosnak, hogy elmenjen orvoshoz, de mégis nagyon fúrja az oldalát. És korunk legújabb problémája, a vizitdíj. 1-1 kérdésre problémára az ember sajnál kiadni 300Ft-ot, és sajnos előfordul, hogy addig várnak, míg már akuttá válik 1-1 probléma. De ilyenkor jön az internet. Először keresőkbe kutakodnak(sajnos hazánkban még nincs sok egészségügyi kereső, de ami van nagyon alapos), majd ha nem találnak kielégítő választ "orvos válaszol" rovatba írnak egy kérdést. Elvégre itt fel lehet tenni bármilyen kérdést, nincs feszélyezettség, hiszen rejtett marad a kérdező, de mégis szakember válaszol személyreszabottan. Lehet kérdezni külön szakorvosoktól(belgyógyász, szemész, neurológus, nőgyógyász...), és van ahol egy team dönti el, mely kérdés melyik kategóriába tartozik és ki válaszoljon rá.










Egy kis ízelítő a magyar lehetőségekből(a teljesség igénye nélkül):

 * Egyik legismertebb és talán legaktívabb rovatot a Weborvos működteti. Minden hétköznap, időrendi sorrendben bizonyos mennyiségű kérdést dolgoznak fel orvosai, így nem kell sokat várni a válaszra(általában max. 1 hét). A válasz érkezéséről értesítést nem kapunk. Jeligénket kell figyelni, ezt egy kereső is megkönnyíti.

 * Következőnek az Origo-Egészség-et említeném meg, ahol szintén több orvos is segít. Található közöttük onkológus, szemész, nefrológus, szájsebész, sőt még dietetikus, és gyógytornász is. Róluk megtekinthető 1-1 kép és önéletrajz, mely picit személyesebbé teszi. E-mailben értesítik a regisztrált felhasználókat, ha válasz érkezik.

 * A Házipatika is rendelkezik hasonló szolgáltatással. Az orvosoknak itt is van 1-1 bemutatkozó oldala. Különböző kategóriák szerint tehetjük fel kérdésünket és így esetleg hasonló kérdések között is könnyen böngészhetünk. Kérdésünkre e-mailben kapunk választ, de kikerülhet az oldalra is, természetesen személyes adatok nélkül.

 * Az Egészségindex-en regisztrációhoz kötött a szolgáltatás. Egy regisztrációhoz is adott kérdés feltevése lehetséges. Tudomásom szerint egy orvos látja el a feladatot, szakiránya: belgyógyász, kardiológus.

 * A Gyalogló-nak 4 orvosa van(fogorvos,szülész-nőgyógyász, természetgyógyász, plasztikai sebész). A válaszok az oldalra érkeznek, regisztrációhoz nem kötött.

 * Szinte minden szakirányból vannak orvosai a MediCentrumnak. A válaszadást megkönnyíti néhány személyes adat megadása is, mert néha megnehezíti a válaszadást például, hogy nem tudni a kérdező vajon férfi vagy nő?

 * Vannak magánhonlapok is pédául Cseh Erika szülész-nőgyógyász oldala, ahol szintén lehet kérdéseket feltenni.

 * Daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban 2 külön erre a témára specializálódott oldal a Daganatoserek és a Daganatok.

 * Nagyon ismert az Informed rovata is. Itt is kb. 12 orvos válaszol a kérdésekre, a válaszok pedig havonta kerülnek ki az oldalra. RSS-en is követhetőek a válaszok. Ezt mondanám a legfejlettebb site-nak márcsak azért is mert itt található Virtuális klinika is, ill. lehetőség van egy Panasz-ok-teendő nevű szolgáltatás alapján kideríteni, vajon mi okozhat problémát. De néhányszót a Virtuális Klinikáról. Én úgy tudom, hazánkban ez az első(ha tévednék akkor valaki linkeljen be egy másikat). Kérdésünket feltehetjük írott-, hang- illetve videóüzenet formában. Ha az adott orvos rendel, akkor megtehetjük ezt élőben, ha nem akkor pedig üzenetet hagyhatunk. Úgygondolom ez nagyon nagy lehetőség, sok esetben megkönnyíthetné a válaszadást is. Óriási fejlesztésnek tartom, ha valakinek kérdése van feltétlenül ajánlom!

---

Két linkajánlás érkezett még kommentbe:
Rákgyógyitás, melyre daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban lehet kérdezni, ill. a debreceni Szuperinfó ingyenes folyóiratba lehet feltenni kérdést(levél v. e-mail).

 

A Street Anatomy blogon találtam ezt a videót:
 

A Neurology című folyóiratban nemrég megjelent cikk szerint pontosan megállapíthatóak a Parkinson-kórban szenvedők vezetési képességei. Egy belga kutatócsoport szűrővizsgálatot fejlesztett ki, melyben négy klinikai paramétert mérnek.- írja a Medipress.

Dr. Hannes Devos és kollégái a Leuveni Katolikus Egyetemen kifejlesztettek egy rövid, hatékony szűrővizsgálatot, mellyel az orvosok könnyen megállapíthatják a páciensek vezetési alkalmasságát. Nyolcvan azonos korcsoportba tartozó résztvevőt, köztük negyven Parkinson-kóros és negyven egészséges alanyt vizsgáltak. A felmérés során gépkocsi szimulátort és CDR skálát (demencia értékelő skála) használtak valamint megvizsgálták az alanyok vezetési előéletét. Továbbá a Parkinson-kóros betegek egy szűrőpróbán és értékelésen mentek keresztül, melyet a Belga Közlekedésbiztonsági Intézet állított össze. A vizsgálat részei vizuális és intellektuális feladatok, valamint forgalomban történő vezetés. A felmérési adatok kombinációja, mely tartalmazza a betegség időtartamát, a beteg kontasztra való érzékenység;t, CDR-t és a Parkinson-kórt pontozó skálát, a leghatékonyabb a vezetőképesség megállapítására. Összesen 36 (90 %) Parkinson-kórosról állapították meg helyesen, hogy képes-e vezetni.
"Véleményem szerint a Parkinson-kórban szenvedők vezetési képességeit sokszor túlbecsülik, pedig ellenőrzésére rendszeresen kellene vizsgálatokat végezni" - foglalta össze Devos.