A legújabb kutatás szerint a háziállatok csecsemő- illetve gyermekkori behatása valószínűleg nem növeli a gyermekekben a macska- és kutyaallergia kialakulásának kockázatát, sőt akár még védelmet is nyújthat az ilyen allergiák ellen.

A kutatók szerint az első életév nyújthatja a legnagyobb védettséget. Ha valaki egyéves kora előtt egy háztartásban él egy kutyával, fiúk esetében felére csökken a kutyaallergia kialakulásának kockázata. Ha valaki egyéves kora előtt macskával lakik együtt, fiúk és lányok esetében is 48 százalékkal csökken a macskaallergia kialakulásának valószínűsége.

„Ha a gyermekeket macskák és kutyák jelenlétének tesszük ki otthonukban, azzal nem növeljük az ezekkel az állatokkal szembeni allergia kockázatát” – nyilatkozta a Clinical & Experimental Allergy június 13-i számában megjelent tanulmány vezetője, Ganesa Wegienka, a detroiti Henry Ford Kórház epidemiológusa.

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia szerint az Egyesült Államokban a háztartások körülbelül 70 százalékában van valamilyen háziállat. Azok esetében, akik allergiásak ezekre az állatokra, a tünetek a könnyezéstől, orrfolyástól és tüsszögéstől egészen a kifejlett asztmarohamig terjedhetnek. A szakértők azonban nem tudták pontosan, hogy az állatokkal való korai találkozás hozzájárulhat-e ezeknek az allergiáknak a kialakulásához. Egyes szakemberek úgy vélik, hogy a korai behatás kiválthatja az allergiák kialakulását, míg mások azt gyanítják, hogy a korai behatás fokozhatja az immunrendszer találkozását sokféle baktériummal, így kisebb eséllyel fog túlreagálni a normális esetben ártalmatlan anyagokkal szemben, például az állati eredetű allergénekre. Erre az elméletre általában higiénia hipotézis néven utalnak.

A kutatók a Detroiti Gyermek Allergia Tanulmány keretében gyűjtött vérmintákban keresték az állatspecifikus IgE antigén jelenlétét. Az antigén jelenléte azt jelzi, hogy a személy „szenzitizálódott” az adott állatra, ami allergiára utal. A kutatást 1987-ben kezdték el, és a résztvevőket 18 éves korukban felkérték, hogy vegyenek részt az utánkövetésben. 560 résztvevő vállalta, hogy újabb vérmintát ad, és beszámol a háziállatairól.

Fiúk esetében a kutyaallergia kialakulásának kockázata 50 százalékkal csökkent azokban, akiknek volt kutyájuk az első életévükben. Ez az összefüggés azonban lányokban nem volt kimutatható. Amikor azonban a kutatók a császármetszéssel született tizenéveseket vizsgálták, kiderült, hogy a fiúk és a lányok esetében egyaránt 67 százalékkal alacsonyabb a kutyaallergia kockázata, amennyiben első életévükben volt kutyájuk. Wegienka elmondta, hogy a császármetszéssel született csecsemők nincsenek kitéve ugyanannak a sokféle baktériumnak, amelyeknek a hüvelyi szüléssel születő babák, ezért az immunrendszerük fogékonyabb az allergiákra.

A kutató azt is hozzátette, hogy a háziállatok behatása más gyermekéletkorban nem bizonyult olyan jelentősnek, mint az első életév. Wegienka ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem mutat ok-okozati összefüggést a háziállat tartás és az allergia elkerülése között, csupán összefüggésre utal a két tényező között.

 Ha egy nő várandóssága alatt sokat van kisállatok közelében, kisebb annak a veszélye, hogy gyermeke asztmás lesz. A betegség kialakulása azonban a bőrszíntől és a szülés módjától is függ.

A McMaster Egyetem kutatói kifejlesztettek egy új vakcinát, amivel kezelni lehet a viszketést, tüsszögést és kötőhártya-gyulladást okozó macskaszőr allergiát.
Mark Larche, a Michael G. DeGroote Orvosi Iskola immunológus professzora és kutatótársai egy olyan védőoltást fejlesztettek ki a macskaszőr allergia ellen, amely az első tesztek alapján biztonságosnak és hatékonynak bizonyult, sőt szinte még mellékhatásokkal sem kell számolni.
A kutatók a macskák szőrében megbúvó fehérjemolekulákat kezdték vizsgálni, melyek az allergiás reakciók túlnyomó többségét okozzák. Ezután 100 macskaszőr allergiás önkéntes vérmintáját elemezték a tudósok és beazonosították a fehérjén belül azokat a területeket, amelyek az immunrendszer T-sejtjeit aktiválják. A kutatás során fehérjemolekulák aminosav kódjának felhasználásával a tudósoknak sikerült előállítaniuk ezeknek a területeknek a szintetikus verzióját, és hét külön peptidet (aminosav lánc) sikerült azonosítaniuk.
A szintetikus peptidek megfelelő arányú keverékéből lehet előállítani a vakcinát. Azokat a peptideket választottuk ki, amelyek a népesség legnagyobb részénél alkalmazhatók lehetnek, mondta Mark Larche.
A peptid immunterápiaként ismert eljárás során a vakcinát kis dózisban juttatják a páciens bőre alá. Eleinte évi négy-nyolc adag vakcinára lehet szükség, de az optimális dózisszintjét majd csak a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában tudják pontosabban meghatározni.
A kutatás részleteit a Journal of Allergy and Clinical Immunology

Egy ötvenéves nős férfi 19 éves kora óta minden ejakulációja alkalmával kellemetlen tüneteket él át. Orgazmusa után rendszeresen belázasodik, legyengül, megfájdul a feje, zavarossá válik a beszéde, feledékeny lesz, rémálmok gyötrik, hogy a feldagadt ajkait és torkát már ne is említsük.
A tünetek már annyira súlyosak voltak, hogy feleségével kizárólag péntekenként éltek házaséletet, így a hétfői munkakezdésig volt ideje a férfinek összeszedni magát, aki ráadásként korai magömléstől is szenvedett. A fenti esetről a Journal of Sexual Medicine című folyóiratban számoltak be holland orvosok, akik először 2002-ben találkoztak ezzel a betegséggel. Kezdetben azt feltételezték, hogy a jelenségnek pszichológiai oka van, és az ejakulációtól való félelemmel függhet össze, később azonban Angliában is jelentkezett a betegség két férfinél, és egyiküknél komoly javulást tapasztaltak, miután nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentőt kapott az ejakulációja előtt, illetve utána két napig. Ez azt sejttette, hogy a problémát az immunrendszer reakciója okozhatja. A holland orvosok allergiatesztet végeztek a tüneteket produkáló férfiakon, és 33-ból 29-en allergiás tüneteket mutattak az ondóra. Az orvosok ezután hosszú kezelésbe kezdtek, mely során először negyvenezerszeresére hígították az ondót, amellyel beoltották a fent említett férfit, majd 31 hónapon át fokozatosan csökkentették a hígítást. És meglepő módon a kezelés működött. A férfi tünetei nem szűntek meg teljesen, de jelentősen enyhültek és sokkal rövidebb ideig tartottak, ráadásul még a korai magömlés problémája is megszűnt nála.
Marcel Waldinger, a tanulmány szerzője, a Hágai Kórház Pszichiátriai és Neuro-szexológiai osztályának munkatársa elmondta, hogy az eredmények egyértelműen cáfolják azt a feltételezést, hogy a betegségnek pszichológiai oka lenne. Hogy vajon mitől válik valaki allergiássá a saját ondójára, abban még a tudósok sem biztosak, de azt feltételezik, hogy talán valamilyen rés van az ondóvezetékben, ami miatt az ondók kapcsolatba kerülnek a T-limfocita nevű immunsejtekkel, amelyek erre válaszként beindítják az immunrendszer vészcsengőjét és allergiás reakcióval válaszolnak.

1. Az Egészség[origo] a szívinfarktusról ír egy nagyszerű cikket:

Éles fájdalom, vagy tompa, szorító nyomás a mellkasban, gyomortájon, zsibbadó balkar. Sajnos közismert tünetek, a szívinfarktus jelzői. Magyarországon évente kb. 50 ezren halnak meg elhízás, magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség és magas koleszterinszint előidézte szívinfarktusban, jóllehet közülük sokaknál életmódváltással megelőzhető lenne a tragédia.

Európában minden évben 50 ezer nő betegszik meg méhnyakrákban, és évente 25 ezren vesztik életüket a betegség miatt. Hatékony, szervezett méhnyakrákszűréssel az esetek 80 százaléka megelőzhető lenne. Aláírásával most Ön is támogathatja a nemzetközi szervezetek küzdelmét.

Évente körülbelül 8 ezer ember szembesül a tüdőrák diagnózisával Magyarországon. Drámai hetek, hónapok következnek, mert a tüdőrák a legkevésbé kezelhető, tehát nagyon kevéssé gyógyítható daganatos betegség. Elsősorban azért, mert amikor már tünetei vannak, akkor nagyon előrehaladott állapotban van a betegség. Márpedig az esetek kétharmadában ez a helyzet!

A tanulmány fényében az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia felülvizsgálja korábbi ajánlását, miszerint az erősen allergizáló ételek bevezetésével ajánlatos várni a gyermek 1 (egyes esetekben 2 ill. 3) éves koráig. Továbbra is fenntartják azonban azt az ajánlást, hogy a csecsemőket édesanyjuk kizárólagosan szoptassa az első 4-6 hónapban (a WHO ajánlása hat hónap!).

A legtöbb ember gyerekkorában sokat álmodozik, hogy egyszer majd űrhajós, politikus vagy szuperhős lesz belőle. Ahogy azonban az emberek felnőnek, sokan a közelmúltbeli emlékeket sem képesek felidézni, nemhogy új dolgokat elképzelni a jövőre vonatkozóan. A Harvard Egyetem kutatása szerint a képzelőerő szorosan összefügg a múltbeli események felidézésének képességével.