A szívrohamot általában a szívet oxigénnel és tápanyagokkal ellátó vérerekben kialakuló vérrög okozza. A vérrög gátolja az oxigénellátást, ami nagyon gyorsan a szív visszafordíthatatlan károsodásához vezethet.

A HDAC-gátlók előnye az, hogy mivel az epilepszia és a daganatok kezelésében már használják, jól ismerik gyógyszertani tulajdonságaikat és mellékhatásaikat. Mivel azonban a kísérletet egyelőre csak az érfalból kitenyésztett sejteken végezték el, nem garantálható, hogy a sejtek a szervezetben is ugyanígy fognak viselkedni. Szilárd következtetések levonásához humán klinikai kísérletekre lesz szükség. 

Azokban a szívbetegekben, akik leállnak a mindennapi alacsony dózisú aszpirin szedésével, megnövekedhet a szívroham kialakulásának kockázata.

A napi, alacsony dózisú, jellemzően 75-300 milligramm aszpirin szedését a vérrögképződés megakadályozására javasolják szívbetegek számára. A kutatók szerint azonban a betegek közel 50 százaléka felhagy az aszpirin szedésével, ami megnövelheti a szívpanaszok kockázatát.

British Medical Journal legfrissebb számában megjelent tanulmányában Dr. Luis Garcia Rodriguez, a madridi Farmakoepidemiológiai Kutatóközpont igazgatója azt állítja, hogy az alacsony dózisú aszpirin szedésének megszakítása növeli a szívroham kockázatát, ezért azt javasolja, hogy amennyiben nem áll fenn a súlyos vérzés veszélye, és az orvos nem javasolja másképpen, nem szabad felhagyni az aszpirin szedésével. Rodriguez kutatócsoportja 39 500 ötven és nyolcvannégy év közötti beteg adatait elemezte, akiknek 2000 és 2007 között írtak fel alacsony dózisú aszpirint. A körülbelül hároméves utánkövetés alatt a kutatók azt tapasztalták, hogy az aszpirin szedését abbahagyó személyekben 60 százalékkal emelkedett a nem halálos szívroham kockázata. Az eredményeket az sem befolyásolta, milyen hosszú ideig szedték a gyógyszert az előtt, hogy abbahagyták a szedését. Garcia Rodriguez úgy véli, amennyiben javítani lehetne az arányt az alacsony dózisú aszpirin szedése melletti kitartásban, az ehhez társuló előnyök mértéke az egész népességben megnövekedne.

Egy új tudományos kutatás eredményei arra utalnak, hogy a hideg nem csak a didergés kellemetlenségével jár, de növeli az esélyét annak is, hogy szívrohamot kapjunk.  TOVÁBB

Egy új, szintetikus váz segítségével működőképes szívsejtek tenyészthetőek Petri-csészében, és ily módon élő patkányok szívének véredényei is növekedésre bírhatóak. A Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóirat szerint ezt az új szív-vázat egykor majd szívinfarktust szenvedett betegek szívének gyógyítására használhatjuk fel.

„Ha ma valakinek szívrohama van, az orvosok semmit sem tudnak tenni annak érdekében, hogy a sérülést helyrehozzák.” – mondta a cikk szerzője, Buddy Ratner a Washingtoni Egyetem biomérnök professzora. Hozzátette: a biotechnológia segíthet a szív öngyógyulási folyamatának felgyorsításában. „Nagy előrelépés lenne, ha pótolni tudnánk a sérült területek létfontosságú sejtjeit.”  TOVÁBB

Svéd kutatók szerint a nyári időszámításra való átállás növelheti, míg a télire való visszaállás csökkentheti a myokardiális infarktus előfordulásának kockázatát.
A Karolinska Institutet kutatói a Svédországban előforduló myokardiális infarktusok számának változásait vizsgálták meg a téli és nyári időszámítás szempontjából 1987-től napjainkig. Eredményeik szerint átlagosan öt százalékos emelkedés mutatható ki az infarktusok számát illetően a nyári időszámítás első hetében.

"Különösen az új hét első három napján figyelhető meg emelkedés az infarktusok számát tekintve - nyilatkozta Dr. Imre Janszky, a kutatásban részt vett tudósok egyike - A biológiai óra időleges zavara, az egy órával kevesebb alvás és az ezzel járó alvászavarok mind hozzájárulhatnak az infarktusok magasabb számához."

A tudósok ugyanakkor megfigyelték, hogy a téli időszámításra való visszaállásnál a szívrohamok előfordulási arányának visszaesése tapasztalható. Ez valószínűleg a plusz egy óra alvásnak köszönhető.

A megfigyelések szerint a legtöbb infarktusos eset hétfőn történik, és a tudósok eddig úgy hitték, hogy az új héttel járó munka és stressz áll ennek hátterében. "Előfordulhat azonban, hogy a hétvégén kissé megváltozó alvási szokások (hiszen hétvégén mindannyian többet alszunk, mint hétköznap) miatt magasabb a szívrohamos esetek előfordulási aránya hétfőnként" - nyilatkozta Dr. Janszky.

Forrás: Medipress

A legfontosabb amit a szívinfarktus tüneteiről tudni kell:
-  hirtelen kezdődő erős, szorító fájdalom
- a fájdalom (vagy zsibbadás) a lapockába, bal karba, állkapocsba, olykor a hasba sugárzik
- gyakran jár erős verejtékezéssel, nehézlégzéssel, sápadtsággal, szédüléssel és émelygéssel
Ha ezekből több is jelentkezik egyszerre, azonnal hívjunk orvosi segítséget!

1. Az Egészség[origo] a szívinfarktusról ír egy nagyszerű cikket:

Éles fájdalom, vagy tompa, szorító nyomás a mellkasban, gyomortájon, zsibbadó balkar. Sajnos közismert tünetek, a szívinfarktus jelzői. Magyarországon évente kb. 50 ezren halnak meg elhízás, magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség és magas koleszterinszint előidézte szívinfarktusban, jóllehet közülük sokaknál életmódváltással megelőzhető lenne a tragédia.

Európában minden évben 50 ezer nő betegszik meg méhnyakrákban, és évente 25 ezren vesztik életüket a betegség miatt. Hatékony, szervezett méhnyakrákszűréssel az esetek 80 százaléka megelőzhető lenne. Aláírásával most Ön is támogathatja a nemzetközi szervezetek küzdelmét.

Évente körülbelül 8 ezer ember szembesül a tüdőrák diagnózisával Magyarországon. Drámai hetek, hónapok következnek, mert a tüdőrák a legkevésbé kezelhető, tehát nagyon kevéssé gyógyítható daganatos betegség. Elsősorban azért, mert amikor már tünetei vannak, akkor nagyon előrehaladott állapotban van a betegség. Márpedig az esetek kétharmadában ez a helyzet!

A tanulmány fényében az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia felülvizsgálja korábbi ajánlását, miszerint az erősen allergizáló ételek bevezetésével ajánlatos várni a gyermek 1 (egyes esetekben 2 ill. 3) éves koráig. Továbbra is fenntartják azonban azt az ajánlást, hogy a csecsemőket édesanyjuk kizárólagosan szoptassa az első 4-6 hónapban (a WHO ajánlása hat hónap!).

A legtöbb ember gyerekkorában sokat álmodozik, hogy egyszer majd űrhajós, politikus vagy szuperhős lesz belőle. Ahogy azonban az emberek felnőnek, sokan a közelmúltbeli emlékeket sem képesek felidézni, nemhogy új dolgokat elképzelni a jövőre vonatkozóan. A Harvard Egyetem kutatása szerint a képzelőerő szorosan összefügg a múltbeli események felidézésének képességével.

A Calgary Egyetem kutatóinak nemrég sikerült egy olyan egyszerű vizsgálatot kidolgozniuk, mely infarktus után gyorsan ki tudja szűrni azokat, akiknél komoly szövődmény kialakulására nagy az esély.
Mindenki szereti az egyet fizet kettőt kap akciókat, pláne akkor, ha az éppen egy életet is megmenteni képes egyszerű teszt. A kanadai kutatók azonban most egy teszt segítségével egyszerre tudják vizsgálni a szív beidegzésének vagy ingerületvezető rendszerének problémáit akár évekkel az infarktus után is.
„Komoly előrelépést sikerült elérnünk, hiszen az eddigi vizsgálatok többnyire csak az egyikre fókuszáltak és sok olyan beteget nem szűrtek ki, akiknél pedig komoly esélye van újabb szívinfarktus vagy egyéb súlyos szövődmény kialakulásának.” – hangsúlyozta Dr. Derek V. Exner, a kutatócsoport vezetője. Szívinfarktus során ugyanis az elhalt terület kiesik az ingerület vezetéséből és ezáltal sajnos kedvező teret hoz létre az akár életet veszélyeztető ritmuszavarok kialakulásához. Emellett azonban az idegrendszer is fokozottan aktivált állapotban van és a beteg tudtán és akaratán kívül is elősegítheti a ritmuszavar kialakulását.
A kutatók munkáját 322 önkéntes beteg segítette, akiknek korábban volt infarktusuk mely után legalább enyhe mértékű csökkenés következett be a szív pumpafunkciójában. A betegeket 2-4 héttel majd 10-14 héttel az infarktus után több teszt segítségével mind a szív ingerületvezető rendszerét, mind pedig a beidegzést megvizsgálták, majd átlagosan négy évig nyomon követték a betegek állapotának alakulását. A betegek naponta 18-24 órán keresztül egy olyan készüléket viseltek, mely a szív elektromos tevékenységét rögzítette, majd a rögzített EKG-ban változó T-hullámra (TWA) utaló, valamint az idegrendszer aktivitására utaló, a szív terhelésváltozáshoz alkalmazkodó képességének (HRT) eltéréseire utaló jeleket kerestek számítógép segítségével. Az első vizsgálat alkalmával sem a TWA, sem pedig a HRT kóros eltérései nem utaltak egyértelműen az infarktus ismétlődésének magas kockázatára, azonban a második vizsgálat alkalmával már igen, különösen, ha a két kapott eredmény kombinációját tekintették a kutatók. A betegek azon egyötöde, akiknél mind a két eltérés jelen volt a második vizsgálat során, közel hatszor nagyobb kockázattal rendelkeztek az infarktus ismétlődésére, mint a többi vizsgált beteg.
„A szívinfarktust túlélt betegek életkilátásai elég jók, azonban minden ötödik esetben komoly esély van súlyos szövődmények kialakulására. Ezért minden beteg esetében nagyon fontos, hogy infarktus után rendszeresen járjon kontrollra, valamint hogy szedje azokat a gyógyszereket – aszpirin, béta-blokkolók, ACE-gátlók, statinok – melyek bizonyítottan javítják az életminőséget.” – figyelmeztetett Dr. Exner. 
Forrás:Medipress