A humán papillomavírus által okozott méhnyakrák megelőzésére használt vakcina nőkben a végbélrák kockázatát is csökkenti – derül ki a The Lancet Oncology legfrissebb számában megjelent cikkből.

A kísérlet során 4210 egészséges 18-25 éves Costa Rica-i nőnek adtak véletlenszerű elosztásban vagy Cervarix oltóanyagot, vagy közönséges hepatitisz A elleni vakcinát. A résztvevőkben négy évvel később vizsgálták a HPV 16-os és 18-as típusait, amelyek általában összefüggést mutatnak a rákkal.

A Cervarix vakcinát kapott nőkben 76 %-al alacsonyabb volt a méhnyaki fertőzés és 62 %-al alacsonyabb a végbélfertőzés kockázata, mint az oltásban nem részesült alanyokban. Abban az alcsoportban, akik korábban valószínűleg még nem találkoztak a vírussal, még nagyobb, közel 89 %-os védettséget nyújtott a méhnyak mindkét típusú vírusfertőzése, és közel 84 %-os védettséget a végbélfertőzés ellen.

Bár a végbélrák viszonylag ritka, a teljes népesség körében 100 ezer emberből két esetben fordul elő évente, a nőkben mégis kétszer nagyobb az előfordulás gyakorisága, mint a férfiakban. Ennek oka nem egyértelmű, bár a receptív anális közösülés valószínűleg szerepet játszhat. A cervicalis neoplázia nevű állapot szintén kiteheti a nőket a HPV-fertőzés kockázatának, ami független az anális közösüléstől.

A szaklapban megjelent szerkesztői kommentárban Diane Harper és Stephen Vierthaler, a Missouri-Kansas Orvostudományi Egyetem szakértői azt írják, hogy a HPV oltás költséghatékonysága a végbélrákkal kapcsolatban nem egyértelmű. Úgy vélik, hogy amennyiben a hatása nem tart ki legalább 15 évig, a rák nem előzhető meg a nők illetve homoszexuális férfiak esetében, csupán elodázható

A méhek jelenthetik a kulcsot az újfajta antibiotikumok kifejlesztéséhez - állapították meg ausztrál kutatók. A veszélyes baktériumok az elmúlt években egyre nagyobb ellenálló képességre tettek szert a különböző gyógyszerekkel szemben. Emiatt évente emberek milliói halnak meg. Ahhoz, hogy ismét hatékony gyógyszereket fejlesszenek ki, a tudósok egyebek között azt vizsgálják, miért olyan ellenállóak a méhek a betegségekkel szemben - írta a Die Welt című német lap online változata. Az ausztráliai Macquarie egyetem kutatócsoportja ígéretes eredményeket mutatott fel az úgynevezett bioprospecting területén. Bioprospecting-nek nevezik a kutatást olyan hatóanyagok után, melyeket az élő szervezetek termelnek és orvosi célra felhasználhatók. Az eddigi vizsgálatok szerint a rovarok jelenthetik a kulcsot a hatékonyabb és sokoldalúbb antibiotikumok kifejlesztéséhez. A közösségben élő rovarok ebből a szempontból még fontosabbak, ugyanis a "rovarállam" ideális feltételeket teremt a betegségek terjedéséhez. A rovarközösséget a túlnépesedés és a csekély genetikai variáció jellemzi, ami a járványok lefolyását csak gyorsítja. Ahhoz, hogy ilyen körülmények között életben maradjanak, a rovaroknak olyan módszereket kellett kifejleszteniük, amelyek feltartóztatják a betegségeket. Ehhez olyan anyagokat kell kiválasztaniuk, amelyek gátolják a gombák és baktériumok terjedését. Maga a védekező mechanizmus már ismert volt, ugyanakkor azt nem vizsgálták, vajon egy közösség mérete hogyan befolyásolja annak erősségét. Az ausztrál kutatók eredményei azt mutatják, hogy szoros kapcsolat van a csoport nagysága, a genetikai rokonság és a jobb védekező mechanizmus között.A tudósok most a rokon fajokra, például a darazsakra, illetve a fél-szociális közösségekre is ki akarják terjeszteni a vizsgálatot.























Forrás/MTI-Press/