A humán papillomavírus által okozott méhnyakrák megelőzésére használt vakcina nőkben a végbélrák kockázatát is csökkenti – derül ki a The Lancet Oncology legfrissebb számában megjelent cikkből.

A kísérlet során 4210 egészséges 18-25 éves Costa Rica-i nőnek adtak véletlenszerű elosztásban vagy Cervarix oltóanyagot, vagy közönséges hepatitisz A elleni vakcinát. A résztvevőkben négy évvel később vizsgálták a HPV 16-os és 18-as típusait, amelyek általában összefüggést mutatnak a rákkal.

A Cervarix vakcinát kapott nőkben 76 %-al alacsonyabb volt a méhnyaki fertőzés és 62 %-al alacsonyabb a végbélfertőzés kockázata, mint az oltásban nem részesült alanyokban. Abban az alcsoportban, akik korábban valószínűleg még nem találkoztak a vírussal, még nagyobb, közel 89 %-os védettséget nyújtott a méhnyak mindkét típusú vírusfertőzése, és közel 84 %-os védettséget a végbélfertőzés ellen.

Bár a végbélrák viszonylag ritka, a teljes népesség körében 100 ezer emberből két esetben fordul elő évente, a nőkben mégis kétszer nagyobb az előfordulás gyakorisága, mint a férfiakban. Ennek oka nem egyértelmű, bár a receptív anális közösülés valószínűleg szerepet játszhat. A cervicalis neoplázia nevű állapot szintén kiteheti a nőket a HPV-fertőzés kockázatának, ami független az anális közösüléstől.

A szaklapban megjelent szerkesztői kommentárban Diane Harper és Stephen Vierthaler, a Missouri-Kansas Orvostudományi Egyetem szakértői azt írják, hogy a HPV oltás költséghatékonysága a végbélrákkal kapcsolatban nem egyértelmű. Úgy vélik, hogy amennyiben a hatása nem tart ki legalább 15 évig, a rák nem előzhető meg a nők illetve homoszexuális férfiak esetében, csupán elodázható

 

A túlélési esélyek sokat javultak a korábbi diagnózis és a sebészeti technikák fejlődése révén. A betegek fele legalább tíz éves túlélésre számíthat, ami kétszerese a 70-es évek arányainak. A tudósok ez év elején hívták fel a figyelmet arra, hogy a vörös hús fogyasztásának csökkentésével évente 17 000 bélrákos esetet lehetne megelőzni. Mark Flannagan, a Vastagbélrák Legyőzése Alapítvány elnöke arra ösztönözte az embereket, hogy éljenek a szűrés adta lehetőségekkel, mely megmentheti az életüket. 

Javíthatja a vastagbélszűrésen megjelenők arányát, ha személyre szabottan kapják meg a szükséges információkat - derül ki egy új tanulmányból, mely a Cancer novemberi számában fog megjelenni. A vastag- és végbélrákok gyakoriság és halálozás szempontjából is harmadik helyen állnak az Egyesült Államok daganat-listáján. Sajnos a tünetek legtöbbször már csak előrehaladott stádiumban jelentkeznek, ezért a korai szűrés alapvető fontosságú. Az amerikai lakosságnak mindössze 42%-a esett át széklet, vérteszt vagy endoszkópos szűrővizsgálaton az elmúlt öt évben. A Philadelphia-i Thomas Jefferson Egyetem kutatói 1546 ember bevonásával vizsgálták a standard és személyre szabott módszerek hatásosságát. A résztvevők véletlenszerűen négy csoportba kerültek: semmilyen beavatkozásra nem került sor, a standard csoportban postázták az oktatási és szűrővizsgálati anyagokat, a harmadik csoport ugyanezt kapta de személyre szólóan, a negyedik csoport tagjait pedig ezen felül egy éven belül telefonon is felhívták. - írja a MediPress. Két éven belül az utolsó csoport 48, a második 46, a harmadik 44 míg a kontrollok 33 százaléka jelent meg szűrővizsgálaton. A szerzők szerint eredményeik alátámasztják az egyszerű, egyénre szabott orvosi tájékoztatás létjogosultságát főképp azon emberek körében, akik nincsenek tisztában a vastagbélszűrés fontosságával.
Egyéb cikkek: Vérből is kimutatható a vastagbélrák




















Forrás/Stop/

Johns Hopkins Kutatóintézet munkatársai felfedeztek egy vérben is megtalálható fehérjét, mely jelzi a vastagbél tumort vagy polypot. A kutatók azt remélik, hogy hamarosan egyszerű teszttel is kimutatható lesz a fehérje. A jelenleg alkalmazott szűrővizsgálati módszertan szerint 50 év felett még az egészséges embereknél is el kellene végezni egy vastagbéltükrözést, és azt legalább 5-10 évente ismételni kellene. A beavatkozást megelőzően a páciensnek intenzív hashajtáson kell átesni, majd rövid bódulat közben egy rugalmas optikai eszközzel megtekintik a vastagbél ideális esetben teljes szakaszának nyálkahártyáját. Azt azonban le kell szögezni, hogy még ez sem véd teljes mértékben, mivel a két soron következő vizsgálat közötti időben is kialakulhat a daganat. "A valóságban sajnos igen kevesen végeztetnek rendszeres, szűrő jellegű végbéltükrözést, ezért egy egyszerűbb, molekuláris alapú szűrővizsgálati lehetőséget kerestünk. Két fehérjét azonosítottunk a vérben (CCSA-3 és CCSA-4), melyek pontos szerepét még ugyan nem sikerült megállapítani. Egyelőre annyit tudunk, hogy elpusztult daganatsejtek maradványai, és hogy a sejtmag szerkezeti elemei közé tartoznak" - fejtette ki Dr. Robert Getzenberg, a kutatócsoport vezetője. A kutatók 107 egészséges, végbéltükrözésre váró és 28 colorectális (vastag- és végbél eredetű) daganatos betegtől vettek vérmintákat és azokat még a tükrözés előtt megvizsgálták. A CCSA-3 és CCSA-4 vizsgálata alapján a kutatók egyértelműen azonosítani tudták a 28 betegből származó vérmintát. A tükrözés során egészségesnek bizonyult 53 főből 51-et (96 százalék) a vérminta alapján is egészségesnek ítéltek a kutatók, valamint a tükrözés során talált 18 rosszindulatúvá válás előtti állapotú polypból 14 esetben (78 százalék) pozitív volt a vérminta vizsgálata is. "Úgy tűnik, hogy ezek a fehérjék igen alkalmasak arra, hogy az egészségeseket el tudjuk különíteni a daganatra gyanús, vagy beteg emberektől. Egyelőre azonban még csak kis esetszámú vizsgálatot végeztünk, ezért következő lépcsőként több nagyobb kórházban is ki akarjuk próbálni. Sajnos azonban sok intézet nem hajlandó annyi fáradságot végezni, hogy a fehérjék szerkezetének megőrzése céljából biztosítsa a szükséges körülményeket. A nem megfelelően tárolt mintából ugyanis akár teljesen hamis eredmény is kijöhet" - részletezte Dr. Getzenberg.