A humán papillomavírus által okozott méhnyakrák megelőzésére használt vakcina nőkben a végbélrák kockázatát is csökkenti – derül ki a The Lancet Oncology legfrissebb számában megjelent cikkből.

A kísérlet során 4210 egészséges 18-25 éves Costa Rica-i nőnek adtak véletlenszerű elosztásban vagy Cervarix oltóanyagot, vagy közönséges hepatitisz A elleni vakcinát. A résztvevőkben négy évvel később vizsgálták a HPV 16-os és 18-as típusait, amelyek általában összefüggést mutatnak a rákkal.

A Cervarix vakcinát kapott nőkben 76 %-al alacsonyabb volt a méhnyaki fertőzés és 62 %-al alacsonyabb a végbélfertőzés kockázata, mint az oltásban nem részesült alanyokban. Abban az alcsoportban, akik korábban valószínűleg még nem találkoztak a vírussal, még nagyobb, közel 89 %-os védettséget nyújtott a méhnyak mindkét típusú vírusfertőzése, és közel 84 %-os védettséget a végbélfertőzés ellen.

Bár a végbélrák viszonylag ritka, a teljes népesség körében 100 ezer emberből két esetben fordul elő évente, a nőkben mégis kétszer nagyobb az előfordulás gyakorisága, mint a férfiakban. Ennek oka nem egyértelmű, bár a receptív anális közösülés valószínűleg szerepet játszhat. A cervicalis neoplázia nevű állapot szintén kiteheti a nőket a HPV-fertőzés kockázatának, ami független az anális közösüléstől.

A szaklapban megjelent szerkesztői kommentárban Diane Harper és Stephen Vierthaler, a Missouri-Kansas Orvostudományi Egyetem szakértői azt írják, hogy a HPV oltás költséghatékonysága a végbélrákkal kapcsolatban nem egyértelmű. Úgy vélik, hogy amennyiben a hatása nem tart ki legalább 15 évig, a rák nem előzhető meg a nők illetve homoszexuális férfiak esetében, csupán elodázható

Egy új tanulmány adatai szerint egy új, számítógép-vezérelt méhnyakrák-szűrővizsgálattal több abnormális sejt azonosítható, mint a hagyományos módszerrel. A méhnyakrák-szűrésre évtizedek óta hüvelykenetet használnak, de a jövőben az ún. folyadék-alapú citológia (LBC) átveheti helyét. A hagyományos kenetkészítésnél a méhnyakról az anyagot egy gyűjtőeszköz segítségével viszik át közvetlenül a tárgylemezre. Az LBC-lemez készítésénél a gyűjtőeszközt folyadékban leöblítik, így egy oldatot készítenek, amelyet a laboratóriumban dolgoznak fel ún. egysejt-rétegű vizsgálati anyagot létrehozva. Guglielmo Ronco, a torinói Rákkutató Intézet munkatársának korábbi kutatási eredményei szerint az LBC nem növeli meg szignifikánsan a mérsékelt és súlyos rendellenességek felfedezési lehetőségét, ha mindkét lemezt egy citológus értékeli manuálisan. Elizabeth Davey, a Sydney Egyetem kutatója és munkatársai azonban számítógépes leolvasó rendszert, az ún. ThinPrep Imager-t (TPI) használták a kenetek értékelésekor. A program kiszűri a további vizsgálatokat igénylő keneteket, a citológus csak ezeket nézi át. Davey és munkacsoportja 55,164 ausztrál nőtől származó mintát elemzett ki. Minden egyes mintából először hagyományos kenetet készítettek, majd ezután következett a TPI minta. Vizsgálataik legfontosabb eredménye, hogy a ThinPrep Imager segítségével 1000 nőre vetítve 1,3-szoros volt a magas fokozatú méhnyak-rendellenesség előfordulása a hagyományos citológiához képest. Ausztráliában 1000-ből 7,7 nőt szűrnek ki minden évben a kétéves, hagyományos szűrőprogram segítségével. A vizsgálat adatai alapján a ThinPrep Imager használatával a kiszűrt esetek száma 9/1000 nőre emelkedhet. A módszer további eredménye, hogy kevesebb kenetet minősítenek használhatatlannak: TPI-vel - 1,78 százalék, a hagyományos módszerrel 3,09 százalék. Ráadásul kevesebb nőt kell visszahívni ismételt kenetvételre, mint korábban. A TPI használata tehát úgy tűnik, megnöveli az alacsony fokozatú sejtelváltozások felismerését. A mérsékelt és súlyos változások pontosabb felismerési arányával együtt ez azt jelentheti, hogy TPI-vel a szűrővizsgálatok közötti időtartam hosszabbá válhat.





































Referenciák:
Medipress
CPO
Onestopclinics
A ThinPrep hivatalos oldala