A SUMO-nak nevezett fehérje szintjének emelkedése segíthet az agy bizonyos rendellenségeinek - pl. az epilepszia és a skizofrénia - gyógyításában, állítják a nagy-britanniai Bristol Egyetem kutatói. A kutatók patkánykísérletek során megállapították, hogy a fehérjék csökkentik az agy sejtjei közötti információáramlás mennyiségét, ami hasznos lehet, mert számos központi idegrendszeri rendellenességben az információk túlterheltsége jellemző. „Találtunk egy mechanizmust, amely az agy sejtjei közötti információáramlást szabályozza" - mondta a kutatás vezetője, Jeremy Henley professzor. „Ez fontos felfedezés, hiszen új távlatokat nyit, és lehetővé teszi az agyi történések mélyebb ismeretét." A Nature című folyóiratban publikált eredmények segíthetnek a skizofrénia, az epilepszia és más agyi betegségek gyógyszereinek fejlesztésében, ahol az agysejtek „túl-ingerlése" észlelhető.

A Der Spiegel című német hetilap online változata szerint egy újonnan felfedezett antitesteket a már meglévő Alzheimer-betegség esetében is be lehet vetni. A felfedezés a véletlennek köszönhető: Norman Relkin és kollégái nyolc Alzheimer-pácienst kezeltek egy IVIg nevű immunterápiával. Ennek során a betegek vérébe egy olyan antitesteket tartalmazó "koktélt" juttatnak, amelyet egészséges emberek véréből nyernek. A terápiát a különböző immunbetegségek esetében is alkalmazzák. Az eredmény az volt, hogy a páciensek központi idegrendszerében jelentős mértékben csökkent az abeta mennyiség, és erre nem volt magyarázat. "Azt feltételeztük, hogy a már ismert antitesteken kívül egy új szereplőnek is lennie kell" - nyilatkozta Relkin. 





















A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a feltételezést. Az IVIg koktél csak gyenge hatást mutatott, amikor egyes abeta molekulákkal lépett kapcsolatba, azonban amikor az abeta fehérje öregedni kezdett, és úgynevezett oligomorrá állt össze, annál hevesebb volt a reakció. Az oligomorok kialakulása az első fázisa az alzheimeres lerakódásoknak és a kezdete az agy károsodásának is. A vizsgálatok során sikerült a reakcióért felelős antitestet elkülöníteni. Az antitest érdekes módon a Parkinson-kórnál előforduló Lewy-testekre is élénken reagált. Ez azt valószínűsíti, hogy általános védekező mechanizmusról van szó, amellyel az emberi test megpróbál védekezni a veszélyes degeneratív betegségekkel szemben. Az első tesztek ígéretesek, de a vizsgálatoknak meg kell erősíteniük, hogy más betegség esetében is hasonló-e a hatás - írja a Spiegel Online.

Ajánlott Alzheimer-es linkek:
Feledékeny emberek társasága
Általános tudnivalók

A Universities of Aberdeen (Edinburgh) kutatói több intelligenciateszt adatai alapján hasonlították össze, hogyan változik az idők során a dohányzók és a nemdohányzók felfogóképessége. Elsőként egy 1947-es kutatás eredményeit elemezték, amelynek során 465, akkor 11 éves gyermek mentális képességeit vizsgálták meg. Ugyanezeket a tesztalanyokat 2002-ben (immár 64 éves korukban) másodszor is intelligenciateszteknek vetették alá. A feladatok során megfigyelték memóriájukat, tanulási és információfeldolgozó képességeiket, valamint tanulmányozták, hogyan viselkednek különleges helyzetekben és hogyan oldanak meg feladatokat bizonyos konkrét szituációkban. Végeredményben a dohányosok és a volt dohányosok rosszabb eredménnyel teljesítettek a teszteken, mint ilyen szempontból egészséges életmódot folytató társaik. Ezután a kutatók a kapott eredményeket egyéb tényezők figyelembevételével finomították (iskolázottság, foglalkozás, alkoholfogyasztás stb.), de az eredmény így sem változott: az aktív dohányosok eredményei lettek a legrosszabbak.

A statisztikai adatok s a számítások figyelembevételével kijelenthető, hogy 6 másodpercenként 1, naponta 13 500, évente pedig 4,9 millió világpolgár hal meg a dohányzás következményeként!

Az afázia befolyásolja a beszédképességet és a beszédműködést. A beszédközpont bármilyen eredetű (agyvérzések, balesetek miatt fellépő agyi sérülések,tumorok.agyhártya gyulladások…) sérülése miatt a beteg képtelen kifejezni magát szóban vagy írásban, vagy nem érti meg amit mondanak neki. Európában évente kb. 800. 000 új afáziás esettel kell számolni. Az afázia a nyelvnek egy olyan szerzett sérülését jelenti, mely az anyanyelv teljes elsajátítása után alakul ki. Az afázia kommunikációs zavar, mely a beszédmegértés, az expresszív beszéd, az írás, olvasás zavarát is magába foglalhatja. Ennek megfelelően különböző afáziaformákat különíthetünk el, melyek kialakulásáért más-más agyterületek sérülése okolható. A beszéd két alapfunkciója közül vagy a kifejezőeszköz, vagy a megértés, súlyosabb esetekben mindkettő sérül. Az afáziások rehabilitációjában az orvossal, pszichológussal, gyógytornásszal team-munkában vesz részt a logopédus, akinek feladata a kommunikáció, a beszéd és a nyelv helyreállítása.

Afáziához kapcsolódó oldalak(egyben mai összeállításom forrásai):

•  http://demoszthenesz.hu/cikkek/afaziarol -   Ezen az oldalon található esetismertetés, érdekes leírások és 2 afáziás ember története.
•  http://www.logomed.hu/stroke-4.htm - Itt általános leírás található az aphásiáról, és megtalálható a csoportosítása is.

Az epilepsziás betegek jelentős része eredményesen kezelhető a forgalomban lévő gyógyszerekkel, ez alól kivétel az ún. parciális roham. Ezt a rohamfajtát olyan klinikai és elektrofiziológiai változások kísérik, melyek az agy egy bizonyos régiójához kötődnek. „Az új gyógyszer azonban áttörést jelenthet a parciális epilepsziák kordában tartásában." - mondta
Dr. Roger J. Porter, a Pennsylvania Egyetem kutatóorvosa.
Roger és munkatársai 399 epilepsziás beteget vizsgáltak 16 héten keresztül. A pácienseket négy csoportra osztották. Ebből három különböző dózisban kapott az új gyógyszerből, a fennmaradó csoport szolgált kontrollként, nekik placebót (hatóanyagot nem tartalmazó gyógyszert) adtak. A vizsgált betegek többsége egy vagy több epilepszia gyógyszert is szedett a felmérés előtt, és havonta körülbelül 8-10 roham jelentkezett náluk. A rohamok száma a legmagasabb dózisú gyógyszer hatására 35 százalékkal csökkent a kontroll csoport 13 százalékához képest.
Az új szer tehát kedvező hatásúnak tűnik, de - mint minden gyógyszer - mellékhatásokat is okozhat, melyek a következők: álmosság, szédülés, zavartság, remegés, feledékenység és beszédzavar.

Szakemberek szerint egy speciális eljárással kifejlesztett kakaó fokozza az agyműködést és lassítja az agy öregedését. Idén került megrendezésre az Amerikai Tudományos Fejlődésért Társaság (American Association for the Advancement of Science, AAAS) éves kongresszusa, melyen a brit Nottingham-i Orvostudományi Egyetem szakemberei mutatták be kutatásaik előzetes eredményeit a kakaó egyik alkotórészének agyra gyakorolt hatásáról.
A friss kakaóban bőségesen található flavanol nevezetű kémiai anyagról már többen kimutatták, hogy jótékony hatást gyakorol az agyra, javítja az érműködést. Dr. Ian Macdonald fiatal, egészséges nőket vont be vizsgálatába. Megvizsgálta, hogy a flavanolban gazdag kakaó javítja-e az agy kognitív működését gondolkodtató feladatok elvégzése során.
Dr. Macdonald szerint bár a kakaó tartalmú ital közvetlenül nem javította a résztvevők teljesítményét, de fokozta az agy vérkeringését 2-3 órán át. A szakember további vizsgálatokat tervez, amelyek kimutathatják a fokozott agyi vérellátás jótékony hatását az idősebbek, illetve a kognitív agyi károsodást elszenvedett betegeknél.
Dr. Norman Hollenberg, a Harvard Egyetem Orvostudományi Karának munkatársa is vizsgálta a kakaó és flavanol hatását a panamai kuna indiánok közösségében, akik rendszeres kakaófogyasztók. Az indián közösség által fogyasztott kakaó flavanolban igen gazdag. A populációban - talán ennek köszönhetően - szokatlan módon alacsony a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések előfordulása.
Dr. Hollenberg szerint, a vizsgálatok eredményei ígéretesek, de további hosszú távú kutatások szükségesek az agyra gyakorolt hatás biztos kimutatására. A szakemberek állítása szerint ugyan az eredmények fontosak, és a kakaó hatással lehet a tanulásra és a memóriára, de piacon megtalálható csokoládék korlátlan fogyasztása nem ajánlott, ugyanis magas a kalória tartalmuk.

A feladat végig mondani ütemesen a színeket,nem azt ami le van írva, hanem a szavak színét. Egyszerünek látszik, de korántsem az: Míg a jobb agyfélteke próbálja kimondani a szó színét, a balagyfélteke ragaszkodik a szó elolvasásához!Sok sikert!