Íme egy újabb ok a dohányzás abbahagyására, illetve elrettentés azoknak, akik még nem próbálták a cigarettát. Amerikai tudósok kutatásai szerint a dohányosok körében gyakrabban alakul ki az atriális (pitvari) fibrilláció nevű szívritmuszavar.

A pitvari fibrilláció az egyik leggyakrabban előforduló ritmuszavar, ami ugyan nem életveszélyes, de idővel növelheti az agyérkatasztrófák és a szívelégtelenség kialakulásának esélyeit.

A pitvari fibrilláció során egy abnormális elektromos impulzus következtében a szív felső kamrái gyorsan és koordinálatlanul kezdenek verni.

Az 'American Heart Journal' című folyóiratban most megjelent tanulmány szerint a dohányosoknak a leszokást követően is mintegy 50 százalékkal nagyobb esélyük van a pitvari fibrilláció kialakulására, mint azoknak, akik soha nem dohányoztak.

Ez persze nem jelenti azt, hogy felesleges lenne leszokni, hiszen ezzel más súlyos betegségek-tüdőrák, szívbetegségek-kialakulásának kockázatát csökkenthetik a dohányosok.

Amerikai kutatók azonosítottak egy különleges útvonalat, amelyen keresztül a nagymértékű alkoholfogyasztás elősegíti az erek elzáródását.-írja a Medipress.

Az acetaldehid - amelynek szintje az alkoholfogyasztás mértékétől függ - arra készteti a monocitáknak nevezett immunsejteket, hogy az érfalhoz tapadjanak és ott gyulladást okozzanak, ami hozzájárul az erek beszűküléséhez, másnéven az érelmeszesedéshez.

A tanulmány - amelyet a Rochesteri Egyetem Orvosi Központjában végeztek – kimutatta, hogy az ivási mintázatnak nagyobb hatása van a szív- és érrendszeri betegségekre, mint az összesen elfogyasztott alkoholmennyiségnek.

A kutatók elmondták, hogy az eredmények segíthetnek az érelmeszesedés elhárítását célzó új kezelési eljárások kifejlesztésében is. „A nagyfokú alkofolfogyasztás megnövekedett szívbetegség rizikóval társul és az új gyulladásos modell azt is megmagyarázza, hogyan” - mondta dr. John Cullen sebészorvos, a kutatás vezetője.

Az alkoholos italok etanolt tartalmaznak, amely a szervezetben acetaldehiddé alakul.  „Az egyik kísérletünk értékelésekor azt tapasztaltuk, hogy - a nagyfokú alkoholfogyasztás során - a vérben megemelkedő acetaldehid szint mintegy 700%-kal növeli a monociták kitapadását az ereket bélelő sejtekhez” – mondta.

Az amerikai NIAAA (National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism) szerint mértéktelen ivásak számít az, ha valaki két óra alatt férfiak esetén 5 vagy több, nőknél 4 vagy több italt fogyaszt el.

Néhány tanulmány azt állítja, hogy a rendszertelen és mértéktelen alkoholfogyasztás körülbelül kétszeresére növeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. A kutatók szerint az amerikaiak 65%-a becsülhető rendszeres alkoholfogyasztónak és mintegy 15%-ukra jellemző a mértéktelen ivás.

Svéd kutatók szerint a nyári időszámításra való átállás növelheti, míg a télire való visszaállás csökkentheti a myokardiális infarktus előfordulásának kockázatát.
A Karolinska Institutet kutatói a Svédországban előforduló myokardiális infarktusok számának változásait vizsgálták meg a téli és nyári időszámítás szempontjából 1987-től napjainkig. Eredményeik szerint átlagosan öt százalékos emelkedés mutatható ki az infarktusok számát illetően a nyári időszámítás első hetében.

"Különösen az új hét első három napján figyelhető meg emelkedés az infarktusok számát tekintve - nyilatkozta Dr. Imre Janszky, a kutatásban részt vett tudósok egyike - A biológiai óra időleges zavara, az egy órával kevesebb alvás és az ezzel járó alvászavarok mind hozzájárulhatnak az infarktusok magasabb számához."

A tudósok ugyanakkor megfigyelték, hogy a téli időszámításra való visszaállásnál a szívrohamok előfordulási arányának visszaesése tapasztalható. Ez valószínűleg a plusz egy óra alvásnak köszönhető.

A megfigyelések szerint a legtöbb infarktusos eset hétfőn történik, és a tudósok eddig úgy hitték, hogy az új héttel járó munka és stressz áll ennek hátterében. "Előfordulhat azonban, hogy a hétvégén kissé megváltozó alvási szokások (hiszen hétvégén mindannyian többet alszunk, mint hétköznap) miatt magasabb a szívrohamos esetek előfordulási aránya hétfőnként" - nyilatkozta Dr. Janszky.

Forrás: Medipress

A comb helyett a csukló artériáján keresztüli szívkatéterezésnél lényegesen kevesebb vérzéses szövődmény lép fel – derül ki egy, a Journal of the American College of Cardiology című folyóiratban megjelent új tanulmányból. -írja a Medipress.

Dr. Sunil V. Rao, a Virginia állambeli Durham Orvosi Központ szívkatéteres laborjának vezetője és munkatársai közel 600 ezer katéterezést értékeltek ki egy adatbázis segítségével (ennek 1,5%-a történt a csukló artériáján keresztül), és azt találták, hogy a combon át felvezetett katéter esetében kétszer olyan gyakoriak voltak a vérzéses szövődmények, míg az eredményesség tekintetében a két módszer között nem találtak eltérést. A csuklóartérián keresztül történt katéterezés során a magasabb kockázatú betegek (idősek, akut koronária-szindrómában szenvedők) esetén is kevesebb vérzés fordult elő.

Dr. Rao szerint a csuklóartérián át történő katéterezés Kanadában, Európában és Délkelet-Ázsiában elterjedtebb, mint az Egyesült Államokban, de nincsenek pontos statisztikák az arányokról. A tanulmány kapcsán Dr. Howard A. Cohen, a New York-i Lenox Hill Kórház Kardiovaszkuláris Központjának intervenciós kardiológus főorvosa elmondta: „Főleg a combartérián keresztüli katéterezést tanítják az Államokban. 100-200 esetre van szükség a technika begyakorlásához, amit egy forgalmas praxisban is csak évek alatt lehet megszerezni, és gyakorlatilag is bonyolultabb a kivitelezése is.” A szakember hozzátette még, hogy a csuklón át történő katéterezés népszerűbb a betegek körében is, mivel utána kevesebbet kell feküdni.

Dr. Rao szerint az orvosi műszergyártók is tehetnek arról, hogy a csuklón át történő katéterezés miért nem terjedt el annyira az Egyesült Államokban, mivel a gyártók inkább a combartériához készült műszereket reklámozzák, azonban Dr. Rao reméli, hogy ennek a tanulmánynak a megjelenése változást hoz ebben.

Életét vesztette Balázs, az első Magyarországon szívátültetésben részesülő gyermek.-írja a Medipress. A hétéves fiú a balatonvilágosi otthonban lett rosszul kedd reggel, életét a gyors beavatkozás ellenére sem sikerült megmenteni. Kedden reggel Balatonvilágoson életét vesztette az első magyarországi szívátültetésen átesett gyermek. A hírt Szalamanov Zsuzsa, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért szervezet elnöke közölte az MTI-vel. A súlyos szívizombetegségben szenvedő hétéves kisfiún tavaly október 18-án végezték el a több mint 5 órás életmentő műtétet, melyre az orvosok négy évig készültek. A szív kivétele és átültetése között két és fél óra telt el. Az orvosok szerint gyerekek esetében az átültetéstől számított egy év múltán lehet sikeresnek nevezni a beavatkozást. Balázs a szervátültetettek táborában rosszul lett, mentőhelikoptert hívtak hozzá, életét azonban már nem tudták megmenteni.

Minden harmadik amerikai nő szívbetegségben hal meg. Kruz még azt is hozzátette, hogy többen halnak meg keringési betegségben, mint az azt követő öt halálokot egybevéve. A szívbetegséget leggyakrabban a szívartériák elzáródása okozza, melyek közvetlenül a szívbe szállítják a vért. A betegség hosszú idő alatt alakul ki, és a szívinfarktus legfőbb okozója. A megelőzés nagyon fontos, mert a betegségen átesett nők kétharmada sosem gyógyul fel teljesen.

Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) tanulmányában Dél-Florida nem foglal el túl előkelő helyet. A legsűrűbben lakott 200 amerikai nagyvárost 3 kategóriára osztották a népesség szerint. A város méretétől függetlenül a rangsor alapját a város egészségügyi előnyei ill. a lakosság életmódja adta. A csoportok a következők voltak: mega-nagyváros: 1,45 millió lakos felett, közepes nagyváros: 560 000 és 1,45 millió lakos között, nagyváros: 560 000 lakos alatt.

A rangsorolás az alábbiak szerint alakult:

A szív szempontjából legkedvezőbb városok:                          

1.      Minneapolis-St. Paul-Bloomington                       

2.      Washington-Arlington-Alexandria                        

3.      San Francisco-San Jose-Oakland

4.      Denver-Aurora

5.      Boston-Cambridge-Quincy

6.  Seattle-Tacoma-Bellevue

7.  Portland-Vancouver-Beaverton

8.  San Diego-Carlsbad-San Marcos

9.  Los Angeles-Long Beach-Santa Ana

10. Phoenix-Mesa-Scottsdale

Legkedvezőtlenebb városok:

      1.   Nashville-Davidson-Murfreesboro

      2.   St. Louis

      3.   Detroit-Warren-Livonia

      4.   Pittsburgh

      5.   Dallas-Fort Worth-Arlington

      6.   Columbus

      7.   Cincinnati-Middletown

      8.   Las Vegas-Paradise

      9.   Cleveland-Elyria-Mentor

     10.  Indianapolis      

Kruz elmondása szerint a tanulmány a 200 legnépesebb nagyvárosra összpontosított, ahol a nemzet közel 75 %-a él. 22 faktort elemeztek minden helyszínen, mint pl. a dohányzás, elhízás, halálozási arányok és a testmozgási szokások a nők körében.

“Mindegy, hogy melyik nagyvárosban lakik valaki, mind az ötven államban a szívbetegség végez leggyakrabban a nőkkel. Ha szívbarát városban lakunk, az nem jelenti automatikusan azt, hogy egészséges a szívünk. Mindegy, hogy Denverben vagy Detriotban élünk, a saját kezünkben van a sorsunk. A szívbetegségek hatásosan megelőzhetők, ha csökkentjük a kockázati tényezőet az életmódunk megváltoztatásával” – tette hozzá Kruz.

Francia kutatók szerint szőlő, az alma és a levük megelőzheti az érelmeszesedést a magas zsír-és koleszterintartalmú étrenden élő hörcsögöknél. - írja a Medipress.

A gyümölcslének nagyobb a megelőző hatása, mint magának a gyümölcsnek, állítják Dr. Kelly Decore és munkatársai a Montpellier Egyetemről. Elsőként mutatták ki, hogy a gyümölcs tartósítása nagy mértékben befolyásolhatja egészségügyi hatásait. Legtöbbször tartósított gyümölcsöt fogyasztunk, de a tápanyag-összetételt mindig a nyers gyümölcsre szokták megadni.

Ahhoz, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a fenoltartalomra a lé kipréselése (ez egy igen erőteljesen antioxidáns összetevő), a kutatók szőlőt, szőlőlét, almát, almalét vagy vizet adtak a hörcsögöknek egy olyan étrend kísérőjeként, mellyel elősegítették az érelmeszesedés kialakulását. A folyamat során ugyanis az ereket zsírblokkok zárják el, mely szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez vezethet. Az állatok kontrollcsoportját normál étrenden tartották.

A hörcsögök emberi léptékkel számolva 3 almának ill. 3 fürt szőlőnek megfelelő mennyiségű gyümölcsöt fogyasztottak naponta. Egy 70 kilós emberre átszámolva 4 pohár gyümölcslevet kaptak. Az alma és a szőlő nagyjából azonos mennyiségű fenolt tartalmaz, míg a kékszőlő leve 2,5-szer annyit, mint az almalé.

A vizet fogyasztó állatokhoz képest a gyümölcsön és gyümölcslén tartott állatoknál alacsonyabb koleszterinszintet mértek, kevesebb oxidációs stressznek voltak kitéve, ereikben kevesebb zsír gyűlt össze. A legerősebb hatása a kékszőlőnek, az almának és az almalének volt. Az eredmények azt sugallják, hogy az ételek fenoltartalma közvetlen összefüggésben áll az antioxidáns összetevőivel. A gyümölcsök más antioxidánsai, mint pl. a C-vitamin, a karotin is hozzájárul a hatásukhoz.

Decorde csapata a következőket írja: az eredmény megerősíti azt, hogy a gyümölcsök és gyümölcslevek jelentős klinikai és népegészségügyi hatással bírhatnak.

A legfontosabb amit a szívinfarktus tüneteiről tudni kell:
-  hirtelen kezdődő erős, szorító fájdalom
- a fájdalom (vagy zsibbadás) a lapockába, bal karba, állkapocsba, olykor a hasba sugárzik
- gyakran jár erős verejtékezéssel, nehézlégzéssel, sápadtsággal, szédüléssel és émelygéssel
Ha ezekből több is jelentkezik egyszerre, azonnal hívjunk orvosi segítséget!