Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Szívbarát gyümölcslékoktél

2011.05.10. 09:55 Orosz Viktória

Különféle gyümölcsök, például a szőlő, az áfonya és a feketeribizli levének keveréke egy új tanulmány szerint jótékony hatást gyakorolhat a szívünkre.

Francia kutatók laboratóriumi körülmények között sertésartérián tesztelték a keveréket, és kimutatták, hogy az artéria falának ellazulását váltja ki. Azt még nem tudják, hogy a gyümölcslevek javítják-e a vérerek egészségét, de az eredmények azokat a korábbi bizonyítékokat támasztják alá, melyek szerint a gyümölcsök és zöldségek csökkentik a szívbetegség kockázatát.
A kutatók a gyümölcsökben és bogyótermésekben lévő polifenolt vizsgálták. Kiderült, hogy ebből a szempontból a legaktívabb gyümölcsök a feketeribizli, a feketeáfonya, a fekete berkenye, az áfonya, a vörösáfonya és a szőlő.
Tracy Parker, a Brit Szív Társaság dietetikusa így kommentálta az eredményeket: „Ez a friss kutatás is azt támasztja alá, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása a szívbetegség kockázatának csökkentésével is jót tesz az egészségünknek. Azt azonban még mindig nem tudjuk, pontosan miért, illetve hogy bizonyos zöldségek és gyümölcsök jobbak-e a többinél. Azt azonban pontosan tudjuk, hogy minden embernek kiegyensúlyozott étrendjében sokféle zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztania, a gyümölcslevek fogyasztásával pedig ez ízletesen és egyszerűen megvalósítható. Ne feledjük ugyanakkor, hogy a gyümölcslé kevesebb rostot és több cukrot tartalmaz, mint az eredeti gyümölcs, ezért a napi öt zöldség-gyümölcs fogyasztásból csak egynek számíthat.
A kutatás eredményei a Food and Function folyóiratban olvashatók.

 

Szólj hozzá!

Címkék: gyümölcs szív

A gyümölcslé segíthet megelőzni a szívbetegségeket

2008.05.21. 15:33 Orosz Viktória

Francia kutatók szerint szőlő, az alma és a levük megelőzheti az érelmeszesedést a magas zsír-és koleszterintartalmú étrenden élő hörcsögöknél. - írja a Medipress.

A gyümölcslének nagyobb a megelőző hatása, mint magának a gyümölcsnek, állítják Dr. Kelly Decore és munkatársai a Montpellier Egyetemről. Elsőként mutatták ki, hogy a gyümölcs tartósítása nagy mértékben befolyásolhatja egészségügyi hatásait. Legtöbbször tartósított gyümölcsöt fogyasztunk, de a tápanyag-összetételt mindig a nyers gyümölcsre szokták megadni.

Ahhoz, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a fenoltartalomra a lé kipréselése (ez egy igen erőteljesen antioxidáns összetevő), a kutatók szőlőt, szőlőlét, almát, almalét vagy vizet adtak a hörcsögöknek egy olyan étrend kísérőjeként, mellyel elősegítették az érelmeszesedés kialakulását. A folyamat során ugyanis az ereket zsírblokkok zárják el, mely szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez vezethet. Az állatok kontrollcsoportját normál étrenden tartották.

A hörcsögök emberi léptékkel számolva 3 almának ill. 3 fürt szőlőnek megfelelő mennyiségű gyümölcsöt fogyasztottak naponta. Egy 70 kilós emberre átszámolva 4 pohár gyümölcslevet kaptak. Az alma és a szőlő nagyjából azonos mennyiségű fenolt tartalmaz, míg a kékszőlő leve 2,5-szer annyit, mint az almalé.

A vizet fogyasztó állatokhoz képest a gyümölcsön és gyümölcslén tartott állatoknál alacsonyabb koleszterinszintet mértek, kevesebb oxidációs stressznek voltak kitéve, ereikben kevesebb zsír gyűlt össze. A legerősebb hatása a kékszőlőnek, az almának és az almalének volt. Az eredmények azt sugallják, hogy az ételek fenoltartalma közvetlen összefüggésben áll az antioxidáns összetevőivel. A gyümölcsök más antioxidánsai, mint pl. a C-vitamin, a karotin is hozzájárul a hatásukhoz.

Decorde csapata a következőket írja: az eredmény megerősíti azt, hogy a gyümölcsök és gyümölcslevek jelentős klinikai és népegészségügyi hatással bírhatnak.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás gyümölcs szív

Húgyúti fertőzésre tőzegáfonya

2008.01.24. 20:17 Orosz Viktória

A Stirling Egyetem kutatói újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy a jó öreg házi kezelési módszerek nem haszontalanok: a tőzegáfonya leve hatékonynak bizonyult a húgyúti fertőzések gyógyítására. - írja a Medipress.
 „A húgyúti fertőzések gyakran egyfajta szégyenérzetet okoznak az emberekben és ezért inkább hagyományos, házi praktikákat választanak, semhogy orvosi kezelést vegyenek igénybe. Ez sajnos egy gyakori probléma, mely komoly többletköltséget jelent az egészségügyi ellátónak.” – mondta Dr. Ruth Jepson, a kutatócsoport vezetője.
Húgyúti fertőzésről beszélünk akkor, amikor a vizeletben olyan mértékben emelkedik meg a baktériumok száma, hogy vizeléskor fájdalom jelentkezik, és kezelés nélkül gyakran vagy a húgyhólyag, vagy esetleg a vese is érintetté válik. Az Amerikai Urológus Társaság szerint a húgyúti fertőzések a leggyakoribb olyan állapotok, melyek miatt a betegek orvoshoz fordulnak, ami több mint 7 millió orvos-beteg találkozást jelent évente. A társaság felmérése szerint a nők 40 százaléka, valamint a férfiak 12 százaléka életében legalább egyszer átesik húgyúti fertőzésen.
Az emberek évtizedeken keresztül használták a tőzegáfonya levét mind a húgyúti fertőzés megelőzésére, mind a kezelésére. A gyümölcs ugyanis tartalmaz például kininsavat és citromsavat, melyek antibiotikus hatásuk révén segítik a baktériumok kiürülését a húgyhólyagból.
A kutatók 10 vizsgálat összesen 1049 résztvevőjétől származó adatokat elemezték újra. A kutatások során a betegek vagy áfonyalevet, vagy egyéb gyümölcslevet, vagy vizet kaptak egy hónapon keresztül. Bár az alkalmazott gyümölcslé mennyisége nem volt minden esetben egyforma, csupán enyhe különbségek voltak.
Leggyakrabban napi két pohár gyümölcslevet fogyasztottak a résztvevők, azonban sajnos nincs általános érvényű szabály, hogy mennyi ideig kell ezt a mennyiséget fogyasztani a kívánt hatás megjelenéséig.
„Megállapítottuk, hogy a kontroll csoporthoz képest jelentősen csökkent a tőzegáfonya levét fogyasztók között a húgyúti fertőzések aránya, mely különösen a nők ismétlődő fertőzései esetében volt szembetűnő. Az egyik vizsgálat például kiemeli, hogy az áfonyalevet fogyasztók között hat hónap alatt összesen 8 nőnél alakult ki legalább egyszer húgyúti fertőzés, míg ez a szám a lactobacillust fogyasztók esetében 19, a kontroll csoportban pedig 18 volt. Több kutatás során tapasztaltak nagymértékű lemorzsolódást, mely részben a tőzegáfonyalé ízével, részben a magas költségekkel magyarázható.” – fejtette ki Dr. Jepson.
„A legtöbb urológus húgyúti fertőzés esetén a vizelet savanyítását javasolja, azonban nem minden fertőzés alakul ki alkalikusabb vizelet miatt. Ennél fogva megfontolható a tőzegáfonya használata a fertőzések leküzdésére, különösen a nők zavaró, visszatérő fertőzései esetében. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez csak egyike a kezelési lehetőségeknek, melyek között a bőséges folyadékfogyasztás és az antibiotikumok szedése is szerepel” – tette hozzá Dr. Roger Dmochowski urológus professzor, a társaság fertőzésekkel foglalkozó szakértője.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás gyümölcs

Hogyan szerettessük meg a gyerekkel a zöldséget?

2007.12.05. 17:29 Orosz Viktória

A Monell Központ új kutatása szerint, a szoptatással táplált csecsemőkkel könnyebb megszerettetni a gyümölcsöket, zöldségeket. A zöldség és gyümölcsfogyasztás csökkenti az elhízásra és a rákos betegségre való hajlamot, tudhatjuk meg Julie A. Mennella professzortól.  A tanulmány, mely a korai íztapasztalatok befolyását vizsgálta, a Pediatrics című lapban jelent meg. Mennella és kollégája Catherine A. Forestell 45 csecsemőt tanulmányozott, akiknek egy részét szoptatással tápláltak, míg a másik felét tápszerrel. Az egyik csoportban az anyákat nyolc egymást követő napon keresztül zöldbabbal etették, míg a másik csoportot ugyanannyi idő alatt zöldbabbal és barackkal felváltva.
Az eredmények azt mutatták, hogy a leválasztás idején előnyt jelentett, ha szoptatással táplálták a csecsemőt, de csak abban az esetben, ha az anya rendszeresen fogyasztotta ezeket az ételeket. Az első barackfogyasztás alkalmával, a szoptatással táplált csecsemők többet fogyasztottak a gyümölcsből, mint a tápszeres babák. A kérdőívekből kiderült, hogy a kismamák több gyümölcsöt fogyasztottak, ami arra utalhat, hogy a babák az anyatejen keresztül már megismerték a barack ízét.
Ugyanakkor, az anyák ritkán fogyasztottak zöldségeket. A szoptatással táplált és a tápszeres csecsemők első zöldségfogyasztása között nem is mutatkozott különbség. „Ez egy csodálatos rendszer, melyben az anya tápláléka megízesíti az anyatejet, így a csecsemő már a szoptatás ideje alatt megismerkedhet a rendszeresen fogyasztott ételek ízével” – mondja Mennella.
Mindkét csoportban nyolc napon keresztül folyamatosan kóstoltatták a babákkal a zöldbabot, mely során kialakult az étel elfogadása, és háromszorosára nőtt az elfogyasztott zöldbab mennyisége. A babák úgy születnek, hogy irtóznak a keserű íztől, ha az anyák meg akarják szerettetni velük a zöldségeket, már a szoptatás ideje alatt meg kell velük ismertetni ezt az ízvilágot.
A kutatók arra is rájöttek, hogy a csecsemők önkéntelen arckifejezése nem mindig arra utal, hogy hajlandóak-e enni az ételből. Azt javasolják a szülőknek, hogy rendszeresen kóstoltassák gyermekeikkel a gyümölcsöket és zöldségeket, és ne a babák arckifejezése alapján ítéljék meg, hogy hajlandóak-e a babák ezeket az ételeket fogyasztani.
Forrás:Medipress

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: gyümölcs szoptatás csecsemő zöldség

Szőlőporral a vastagbélrák ellen

2007.11.16. 16:56 Orosz Viktória

A Kalifornia Egyetem Chao Family Rákkutató Központ munkatársai felfedezték, hogy a szőlő por formájában, alacsony adagban is képes a vastagbélrákra hajlamosító géneket gátolni.
A vastag- és végbélrákok (colorectalis rákok) gyakorisága évről évre emelkedik, jelenleg évente kb. félmillió ember hal meg ezen betegség miatt. Dr. Randall Holcombe munkatársaival nemrég felfedezte azonban, hogy szőlőből gyorsfagyasztásos szárítás során létrehozott por már alacsony dózisban is képes olyan gének gátlására, melyek korábbi kutatások alapján a nem öröklődő colorectalis rák kialakulására hajlamosítanak. A kutatók laboratóriumi körülmények között bebizonyították, hogy a szőlőből származó resveratrol megakadályozza a daganat Wnt jelátviteli úton keresztül történő kifejlődését.
Ezt követően a kutatók önkéntes colorectalis daganatos betegek egyik csoportjának naponta 20 mg resveratrolt adtak kapszulában, a második csoport naponta 120 mg vízben oldott szőlőport ivott, míg a harmadik csoportba került betegek 80 mg-nyit ittak vízbe feloldva. Bár a betegek által elfogyasztott hatóanyagok a már meglévő daganatokat érdemben nem befolyásolták, a vastagbél nyálkahártyájából vett szövettani minták elemzése azt mutatta, hogy a második csoportban csökkent a legjobban a sejtek Wnt jelátviteli útjának aktivitása, akár a magasabb dózisú oldat, akár a kapszula kisebb hatást ért el ezen a téren.
„Egyelőre nem tudjuk pontosan megmondani, hogy mi az oka annak, hogy csak az alacsony adag esetén tapasztaltunk kedvező hatást, csak feltételezzük, hogy a bevitt hatóanyagnak dózistól függően eltérő hatásai lehetnek. A kapott eredmény azonban mindenképp nagyon izgalmas, mivel egyértelműen bizonyítja, hogy a colorectalis rák kialakulására leginkább hajlamosító jelátviteli út, a Wnt gátolható a szőlőben található hatóanyag segítségével.” – fejtette ki Dr. Holcombe.
A resveratrol a szőlő héjában, a borban valamint a mogyoróban is megtalálható, viszont valószínű, hogy hatékonyságához egyéb anyagok is szükségesek, mivel önmagában adva nem bizonyult hatékonynak. A kísérlet során alkalmazott 80mg-os adag megfelel egy fél pohár borban vagy kb. fél kilogramm szőlőben található mennyiségnek. A kutató egyik korábbi felmérése már rámutatott arra, hogy a résztvevő 499 colorectalis rákos beteg között nagyobb volt a túlélési arány azoknál, akik még a daganat kifejlődése előtt mértékletesen fogyasztottak bort. A rendszeresen kis mennyiséget fogyasztók között ugyanis a diagnózis felállítását követő 10. évben a betegek háromnegyede még életben volt, míg a bort nem fogyasztóknál csak kevesebb, mint a fele. Ezek alapján a kutatók egy szélesebb körű klinikai vizsgálatot akarnak indítani, mely a rendszeres szőlőfogyasztás daganatmegelőző hatását lesz hivatott vizsgálni.
Forrás: Medipress
 

Szólj hozzá!

Címkék: gyümölcs szőlő daganat vastagbél

süti beállítások módosítása