Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Gén az öregedés és a rák ellen

2007.07.21. 21:19 Orosz Viktória

Spanyol kutatók legújabb felfedezése, hogy a p53 elnevezésű gén lassítja az öregedést és hatékony lehet a rák ellen is.

 A spanyol országos rákkutató központ munkatársai olyan egerekkel végezték el kísérleteiket, amelyeket genetikailag kezeltek, hogy a p53-as génből legyen egy másolat is a szervezetükben. Ezeknél az egereknél kettős hatást lehetett megfigyelni. A kísérleti egerek átlagosan 16%-al tovább éltek. "Mindenki egyetért abban, hogy az öregedést a hibás sejtek felhalmozódása idézi elő, és a p53-as gén pontosan úgy lassítja az öregedést, ahogyan megelőzi a rákot, azaz olyan protein termelődését váltja ki, amely megsemmisíti a rákos sejteket" - mondta Manuel Serrano, a kutatás egyik résztvevője. A p53-as gén szerepe régóta ismert,ezért erre a tudásra alapozták a kutatást, amikor első ízben vizsgálták egy rákellenes gén hatását az öregedés folyamatára. 

Kapcsolódó oldal:
p53

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás genetika p53

Vakbélműtét szájon át!

2007.07.20. 19:21 Orosz Viktória

Májusban MedIQ blogján olvashattunk 1 cikket Vakbélműtét szájon át? címmel. Aki nem olvasta, annak ajánlanám cikkem tovább olvasása előtt azt elolvasni. Az MTI-n most az eredményekről írtak már.


Az indiai Hyderabad egyik orvosi kutatóintézetének sebésze már tizenegy esetben távolította el a gyulladt vakbelet szájon keresztül. Venkat Rao, az Ázsiai Gasztroenterológiai Intézet orvosa ezen kívül két nő sterilizálását hajtotta végre úgy, hogy egy vékony csövön jutatta el a műszereket a műtéti területhez. Rao szerint ennek a módszernek komoly jövője van. Ezt állítják azok a német sebészek is, akik egy női beteg epehólyagját a hüvelyen át távolították el, vágás és hegek nélkül. Carsten Zornig hamburgi főorvos és Hans-Albrecht von Waldenfels nőgyógyász nyilatkozata szerint a műtét meglepően könnyen és egyszerűen sikerült. Az orvosok már nevet is adtak a testnyílásokon át végrehajtott műtéti beavatkozásoknak: "notes", ami az angol "natural orifice transluminal endoscopic surgery" rövidítése, a természetes nyílásokon át végzett endoszkópikus sebészet. A "notes" nem szab gátat a fantáziának, a hüvelyen, a hímvesszőn, a végbélnyíláson és a szájon át akarják eltávolítani a szervezetből a sebészek a beteg anyagot. Szerintük nem csak az epehólyag és a kövek, a vakbél, hanem a beteg vese és a felesleges lép is műthető ilyen módszerrel. Priya Jamidar, az amerikai Yale egyetem belgyógyász professzora szerint az eljárás előnyei között szerepel, hogy kevésbé fájdalmas, nem hagy hegeket, egyes esetekben teljes altatás nélkül is használható. Szakértők úgy vélik, hogy ezt a módszert öt éven belül a világ valamennyi nagyobb klinikáján használják majd. 

 

Szólj hozzá!

Címkék: műtét vakbél

Adomány

2007.07.19. 20:29 Orosz Viktória

A Szív és Kéz Sajátos Nevelési Igényű Gyermekekért Alapítványt segíti a Telekom Adományvonala.
2007. júliusában és augusztusában a Szív és Kéz Sajátos Nevelési Igényű Gyermekekért Alapítványt támogatják a Telekom Adományvonalat hívók. Az alapítvány a befolyt összeget a Kaposváron létrehozott és fenntartott Autista Központ működtetésének biztosítására kívánja fordítani.
A Telekom Adományvonal (1788) hívásának ára 100 forint, T-Com és T-Mobile hálózatból hívható. Domino előfizetésről kezdeményezett hívás kivételével az összeg áfamentes.

Bővebben

Szólj hozzá!

Címkék: adomány alapítvány

A hét képe - 2.

2007.07.19. 08:41 Orosz Viktória







































A képet
Jellyfish Picture Team készítette. A fight for life menüpont alatt érdekes trailereket találhatunk(agy,szív...)

Szólj hozzá!

Növekedési hormon stroke esetén segít a felépülésben

2007.07.18. 09:41 Orosz Viktória

A növekedési hormon, amelyet eddig leginkább a sportolói teljesítmény növelésérre használtak, úgy tűnik, segítheti az agyvérzésen átesett betegek gyors felépülését is. Azok a rágcsálók, melyek agyvérzés után patkány növekedési hormont kaptak, hét napon belül teljesen visszanyerték mozgási képességüket - ismertették az Aucklandi Egyetem kutatói eredményeiket az agykutatók nemzetközi konferenciáján Melbourne-ben. - írja a MediPress. Ezek az első olyan eredmények, melyek arra engednek következtetni, hogy a vitatott megítélésű humán növekedési hormon gyorsíthatja a szenvedők gyógyulását. Az agyban normálisan nem keletkezik növekedési hormon, de bizonyították, hogy sérülés után gyakran mégis megtalálható, mintegy önvédő mechanizmusként. Az egyetem kutatója, Praneeti Pathipati és munkatársai patkányba fecskendeztek a hormonból, hogy sokszorosára növeljék az agyvérzés után termelődő szintet.
"Állatmodellt használtunk, hogy vizsgáljuk a növekedési hormon szerepét laboratóriumi patkányokban. Négy nappal az agyvérzés után kezdtük közvetlenül az agyba juttatva adagolni a hormont, és hat hétig adtuk" - mondta Pathipati. "A patkányok már hét napon belül száz százalékig visszanyerték mozgáskészségüket, jelentősen gyorsabban, mint a kezeletlen állatok" - tette hozzá. Az Idegtudományok Világkongresszusán Pathipati kifejtette, hogy további kutatásokra van még szükség, de van remény az emberi növekedési hormon tesztelésének megkezdésére az agyvérzés áldozatain is.

Szólj hozzá!

Címkék: agy hormon stroke

Tumorfestés

2007.07.17. 14:02 Orosz Viktória

A Seattle Gyermekkórház és Kutatóintézet munkatársai egy olyan új, illumináción alapuló eljárást hoztak létre,- Dr. James M. Olson vezetésével- mely a daganatot az MRI-nél 500-szor hatékonyabban mutatja meg a sebész számára. A chlorotoxin (Cy5.5) egy olyan fluoreszkáló molekula, mely infravörös tartományhoz közeli energiájú fotonokat bocsát ki. Az anyagot a tumorba adva a sebész a műtét közben gyakorlatilag látja, hogy hol húzódik a határ a daganat és az ép szövet között. A kutatók egereken végzett kísérletek során sikeresen el tudtak különíteni egy alig 1 mm átmérőjű daganatot a körülötte levő ép szövettől. A Cy5.5 beadás után pár órával aktiválódik, és perceken belül elkezd kapcsolódni a daganatsejtekhez. A jelenleg használatos kontrasztanyagokkal szemben, melyek csak néhány percig használhatóak, a Cy5.5 két hétig illuminálja a daganatsejteket.

Ez a módszer különösen jól alkalmazható a rosszindulatú agydaganatok esetében, mivel az ilyen műtétek 80 százaléka esetében a sebészi reszekciós szél mentén a daganat kiújulása tapasztalható. Az MRI a daganatot akkor tudja megjeleníteni kép formájában, ha legalább egymillió sejt van együtt. Az új módszer számára már alig 2000 sejt is elég a megjelenítéshez, azaz gyakorlatilag 500-szor hatékonyabb az MRI-nél. Bár a módszer több daganat esetében is használható, a leginkább mégis az agydaganatok esetében használják. Az eddig elvégzett vizsgálatok egerek esetében igazolták a módszer hatékonyságát, így a közeljövőben klinikai vizsgálatok segítségével próbálják a kutatók meghatározni, mennyire használható az eljárás emberek esetében is. Emellett a kutatók úgy vélik, hogy a módszert fel lehet használni a bőr, a nyelőcső, a vastagbél, és a tüdő daganatos elváltozásainak minél korábbi felismeréséhez, valamint a daganatok körüli nyirokcsomók áttét-tartalmának igazolásához.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás agy sebészet daganat

Vertigo

2007.07.16. 20:45 Orosz Viktória

Habár a szédülés(vertigo) leggyakrabban belső-fül problémákra vezethető vissza, a sokszor ezzel az okkal nem magyarázható szédülés gyakran éveken keresztül is fejtörést okoz az orvosoknak. Dr. Jeffrey Staab, a Pennsylvania Orvosi Egyetem kutatója és kollégái szerint azok a betegek, akiknek krónikus, meghatározhatatlan eredetű szédülése, egyensúly-vesztés érzése vagy utazáskor jelentkező túlérzékenysége van, a tüneteit fokozhatják az olyan összetett vizuális ingerek, mint például a sétálás egy tömött bevásárlóközpontban, vagy autóvezetés esőben. A vizsgálat során 345, 15 és 89 év közötti férfit és nőt kérdeztek ki, akik már legalább három hónapja szenvedtek ismeretlen eredetű szédüléstől. A résztvevők több specialista által végzett vizsgálaton vettek részt, egészen a pontos diagnózis megállapításáig. A vizsgálat során a kutatók betekintést nyerhettek a krónikus szédülést előidéző és mérséklő folyamatokba. A résztvevők majdnem 60 százalékánál találtak szorongásos rendellenességeket, míg 40 százalékuknál valamilyen központi idegrendszeri problémát diagnosztizáltak. Az esetek 17 százalékában volt migrén a szédülés hátterében, és a migrénben szenvedők többsége gyakran orvosilag is jelentős mértékben szorong. A traumás agysérülés az esetek 15 százalékáért tehető felelőssé, és vegetatív idegrendszeri probléma az esetek 7 százalékában volt jelen.

A szédülésről olvashattok még Katona Zsuzsa blogján.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás szédülés vertigo

süti beállítások módosítása