Egy, az Annals of Internal Medicine című szaklap október 4-ei számában publikált cikkben a Johns Hopkins Egyetem kutatói ismertették azt az általuk kifejlesztett módszert, amely lehetővé teszi, hogy a szívimplantátumokkal élő betegeken is végezhessenek MRI vizsgálatokat.

A Mágneses Rezonancia Vizsgálat (MRI) egy rendkívül fontos diagnosztikai teszt, amelyet azonban eddig az orvosok nem alkalmazhattak a hirtelen szívhalál megelőzése érdekében beépített szívritmus-szabályozókkal és defibrillátorokkal élő betegek esetében.

"Ez a mostani az első jelentős kutatás a témában, amelynek során a szívimplantátumokkal élő betegek MRI alkalmazási lehetőségeit vizsgáltuk meg - nyilatkozta a kutatás vezetője, Saman Nazarian, a Johns Hopkins kardiológiai elektrofiziológusa - Az általunk lefektetett irányelvek segítségével sokkal több beteget vizsgálhatunk meg MRI-vel, ami rendkívül fontos a daganatos és más betegségek diagnosztizálásában. Az MRI a komputer tomográfnál sokkal hatékonyabb diagnosztikai eszköz, különösen az agyi és gerincvelői vizsgálatok esetében."

A Johns Hopkinsban eddig 700, elektromos implantátummal élő betegen végeztek biztonságos mágneses rezonancia vizsgálatokat. A kutatásban összesen 438 beteg vett részt, akiken 555 MR vizsgálatot végeztek el a kutatók. A vizsgálatok 94 százalékát a Johns Hopkinsban, a maradékot az izraeli Rambam Egészségügyi Központban végezték el. Az eredmények világosan megmutatták, hogy kis elővigyázatossággal a pacemakerrel és defibrillátorral élő betegeken is lehet MR vizsgálatokat végezni, mindenféle káros mellékhatás nélkül.

Három beteg esetében (1,5 százalék) a beültetett implantátum az MRI hatására újraindult és visszaállította az eredeti gyári beállításokat, ez azonban nem okozott maradandó károsodást az elkövetkezendő 15-66 hétben. A Johns Hopkins kardiológiai elektrofiziológusa és bioegészségügyi mérnöke, Henry Halperin 15 éve foglalkozik az MRI biztonságossá tételével. A most kidolgozott biztonsági protokollt nemsokára a világ összes egészségügyi intézményében alkalmazzák majd.

"Az újabb, 1998 után készült pacemakerek és a 2000 után forgalomba hozott defibrillátor implantátumok fel vannak szerelve elektromágneses zavar elleni védelemmel - nyilatkozta Halperin - A vizsgálatok idejére új biztonsági programot építünk be az implantátumba és folyamatos megfigyelés alatt tartjuk a beteg vérnyomását, szívének elektromos aktivitásait és oxigén szaturációját. Az MRI után ismét újraprogramozzuk az eszközt és leellenőrizzük, hogy minden rendben van-e."

"Összességében kijelenthető, hogy körültekintő eljárással és megfigyeléssel biztonságosan alkalmazhatjuk az MRI-t az elektromos implantátumokkal élő betegek esetében is." - nyilatkozta Nazarian.

A témával sok kutatócsoport foglalkozik világszerte. Ezek egyike Magyarországon, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében Zákány Róza vezetésével működő a Jelátviteli Kutatócsoport. A laboratóriumban jelenleg két doktorált munkatárs (Matta Csaba és Juhász Tamás), három PhD hallgató, 12 tudományos diákköri tanuló és egy asszisztens dolgozik. 
A csoport csirkeembriókból nyert porcelőfutár sejtekből létrehozott sejtkultúrákban vizsgálja a porcszövet differenciálódását és a sejtek jelátviteli útvonalait. Ennek az embrionális porckeletkezést jól modellező kísérleti rendszernek a használata több évtizedes múltra tekint vissza a laboratóriumban, emellett az utóbbi három évben sikerült egy egér és egy emberi sejtvonalban is beállítani azokat a kísérleti feltételeket, amelyek alkalmazásával porcdifferenciáció történik bennük.
A cikket ITT olvashatja tovább! 

Ha enyhíteni akarjuk a zsíros ételek csípőméretünkre gyakorolt hatását, toljuk félre a vörösbort és helyette öblítsük le a finomságokat egy csésze zöld teával. Egy friss tanulmány szerint ugyanis a zöld teában található epigallokatekin-gallát nevű antioxidáns, azaz az EGCG lelassítja a zsíros ételek következtében megindult hízás mértékét.

Dr. Lambert hozzátette, hogy embereknél már napi egy-két csésze zöld tea kedvező hatással lehet a testsúlyra, ezért mindenkinek ajánlott a fogyasztása, aki súlyfelesleggel szembesül magán. 

 A londoni Királyi Marsden Kórház munkatársai nagy energiájú alfa-sugarakat tartalmazó szer használata során megnövekedett túlélést, kevesebb fájdalmat, és kevesebb mellékhatást tapasztaltak.

Dr. Chris Parker és munkatársai vizsgálatában az új szer annyira hatásosnak bizonyult, hogy a 922 beteg bevonásával végzett tanulmányt le is kellett állítani, ugyanis etikai aggályokba ütközik, ha ilyen esetben nem minden beteg részesül a kezelésben. A felfedezést több tudományos fórum is ígéretesnek találta.

Az alfa-részecskék igen a hélium magját tartalmaznak, sugárzásuk messzebbre terjed, mint a béta-sugár, az elektronsugár, illetve a gamma-sugárzás. Emiatt a sugár jóval roncsolóbb hatású, akár 2-3 sugár is elpusztíthatja a daganatsejteket, szemben a béta-sugárzással, ahol több ezer adagot alkalmaznak. Ugyanakkor az alfa-részecskék kevésbé bántják a környező szövetet, ugyanis pontosan lehet fókuszálni.

Az előrehaladott prosztatarákban szenvedő betegek 90 százalékánál csontáttétek alakulnak ki. Ebben a stádiumban már nem igazán lehet befolyásolni a túlélést. A vizsgálat során ezen betegekben tesztelték az alfa-sugárzó rádium-223-klorid hatását, mely a kalciumhoz hasonlóan beépül a csontba. A betegek fele a hagyományos kemoterápia mellett kapta a rádium-223-kloridot, míg a másik felének kezelését placebóval egészítették ki. A halálozási arány a rádium-223-as csoportban 30 százalék volt, ezeknél a betegeknél az átlagos túlélés 14 hónap volt, szemben a kontroll csoport 11 hónapjával. Ugyanakkor a kutatók szerint az új módszer biztonságos, és kevesebb mellékhatás jelentkezett, mint a placebós csoportnál.

Az eredményekről a stockholmi Európai Multidiszciplináris Rákkongresszuson számoltak be.

 Egy híres japán színész 1975-ben halt meg egy gömbhalvacsorától, a közelmúltban pedig egy 15 éves lány halt bele abba, hogy megcsókolta a barátját, aki korábban mogyorót evett. 

 Egy orvos a saját kárán tanulta meg, hogy milyen fontos betartani a betegtájékoztatókban leírtakat: víz nélkül vette be az antibiotikumot, ami megakadt és egy hatalmas lyukat égetett a torkán.

A 30 éves Dr. Max Pemberton annak ellenére, hogy maga is orvos, nagy hibát követett el. Egyszerűen figyelmen kívül hagyta az utasítást, miszerint a gyógyszert vízzel kell lenyelni. Elmondása szerint ugyanis lusta volt felállni az íróasztalától egy pohár vízért, ezért csak "szárazon" lenyelte a gyógyszert. Két héttel később egy reggel, amikor felébredt, hiába próbált enni vagy inni, erős, égő, szúró érzést érzett a mellkasa felől a nyelőcsövében, ami miatt egy korty sem ment le."A fájdalom annyira erős volt, hogy le is néztem, hogy lássam mi szúrt meg" - mondta el Dr. Pemberton. Aznap semmit sem tudott enni vagy inni, de nem ijedt meg, arra gondolt, bármi is volt, másnapra biztos elmúlik. Max azonban tévedett, a helyzet másnapra sem javult, végül, amikor egy szintén orvos barátja meglátogatta, dehidratáltság miatt azonnal kórházba vitte.

A kórházban hosszas vizsgálatok után kiderült, hogy a két héttel korábban bevett antibiotikum - mivel víz nélkül nyelte le - megakadt a nyelőcsövében és lassan szétégette a finom szöveteket, majd beágyazódott az izom alá. Dr. Pemberton ezt egyszerűen azért nem érezhette, mert a tabletta a nyelőcsövének egy olyan pontján akadt el, ahol nincsenek idegek, és emiatt semmit sem érzett.
A fiatal orvos ekkor döbbent rá, hogy mit tett magával, csupán azért, mert lusta volt elmenni egy pohár vízért. "Az emberek gyakran nem veszik komolyan azt, hogy ha vízzel kell bevenni a gyógyszert, akkor ez valóban fontos." - magyarázta Sarah McMahon, a Kelet London oktatókórházának munkatársa, aki az elmúlt évben sok ehhez hasonló esettel találkozott.

Több mint száz gyógyszer, köztük az ibuprofen vagy a C-Vitamin is okozhat ilyen problémákat, ha nem vízzel veszik be a betegek. Ezek a tabletták a gyomorba kerülve egyébként már veszélytelenek, ugyanis a gyomor fala - a nyelőcsővel ellentétben - kellően ellenálló.
Dr. Pemberton végül - miután a tablettát eltávolították- teljesen helyrejött, azonban csak két hét elteltével tudott szilárd táplálékot lenyelni.

 A Fred Hutchinson Rákkutató Intézet munkatársai felfedeztek egy fehérjét, mely mind egerekben, mind emberekben kapcsolatba hozható a tüdőrák korai fázisával. Az eredmények alapján akár egy új, vérmintából elvégezhető tesztet is fejleszthetnek, melynek segítségével korai diagnózis állítható fel.

Dr. Samir Hanash és munkatársainak legnagyobb eredménye, hogy a fehérje megjelenése nemcsak egerekben, hanem emberekben is mutatta a daganat megjelenését, és még a klinikai tünetek kialakulása előtt. Az erre a jelenségre alapozó teszt a Cancer Cell legfrissebb számában közölt cikk szerint karnyújtásnyira van.

A vérben lévő fehérjék eloszlása a jövőben nemcsak a daganatos szűrővizsgálatok alapja lehet, de a módszer alátámaszthatja a klinikai diagnózist, és sikerrel tenne különbséget a tüdőrák egyes altípusai, például a kissejtes rák, vagy a mirigyeredetű rák között – a daganat altípusa nagymértékben befolyásolja a kezelési stratégiát. Egy lépéssel továbbmenve, a tesztet akár képalkotó vizsgálatokkal (például CT) együtt lehetne alkalmazni, és a kezelés hatásfokának, a betegség állapotának monitorozására is alkalmas. 

A kutatás során a tudósok vérminta elemzést végeztek olyan genetikailag módosított egerekben, akikben tüdőrák alakult ki. A fehérjeprofilt más daganatos állatmodellekkel vetették össze, ahol hasnyálmirigyrák, petefészekrák, vastagbélrák, prosztatarák és emlőrák alakult ki, illetve daganatmentes, gyulladásos kísérleteket is bevontak. Megállapították, hogy a tüdő mirigyeredetű rákjában (adenokarcinoma) azon fehérjék szintje emelkedik meg, melyet az NKX2.1 nevű faktor szabályoz – ismert, hogy a gén a tüdőfejlődést befolyásolja. Másrészt az epidermális növekedési faktor receptorának szabályozása alatt lévő fehérjék szintje változik – ez a receptor befolyásolja a tüdő adenokarcinomájának kialakulását. Ezen fehérjék szintje normálisra csökkent, amint az állatok speciális gátlószerben részesültek.

Ezt követően a kutatók 28 dohányos vérmintáját elemezték, akiket nemrég diagnosztizáltak tüdőrákkal, valamint 26 olyan vérmintát, melyek olyan betegekből származtak, akiknél csak a mintavételt követő évben alakult ki daganat. Az eredményeket egészséges kontroll egyénekből származó mintákhoz hasonlították. A tudósok a fehérjeeloszlás szempontjából nagyfokú hasonlóságot találtak az egerekben tapasztaltakhoz.

 Idén is megrendezik a Szívünk napját az ország több pontján. A listán nem szerepel, Debrecenben a Fórum bevásárlóközpontban lesz szeptember 25-én.A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány minden évben szeptember utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre.
A Szív Világszövetsége (WHF) kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját. A Világszövetség magyar tagjai - a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány - az első évtől kezdve csatlakozott a felhíváshoz.
A szív és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más betegség, baleset és más halálok együttesen. A szív és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető, elsősorban egészségesebb életmóddal. A Szívünk Napján az életmódváltást szeretnénk népszerűsíteni - több mozgást, a dohányzás elhagyását, egészségesebb táplálkozást - hitelesen, megalapozottan, közérthetően.
A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány szervezi meg idén is a Szívünk Napja központi rendezvényét a Városligetben. Tekintse meg programunkat, látogasson el hozzánk családjával.
Szeptember utolsó vasárnapján több, mint 100 országban tartanak rendezvényeket a Szív Világszövetsége felhívására. Látogasson el a Szívünk Napja nemzetközi honlapjára.www.worldheartday.com

Kutatók szerint, ha tormával vagy wasabival ízesítjük a brokkolit, kiemeljük annak rákmegelőző hatását.

A szakemberek azt javasolják, hetente három-öt alkalommal fogyasszunk brokkolit, így érvényesül ugyanis a legjobban a zöldség rákmegelőző hatása. „Fűszerezzük azonban meg jól, így az is szeretni fogja, aki egyébként nem nagy rajongója. Én a szendvicsembe szoktam tenni, vagy a pizzám tetejére, miután kivettem a sütőből.” – tette hozzá Cramer.