Az egyik legagresszívebb agydaganat, a glioblastoma multiforme esetén alkalmazott vakcina mintegy 50%-al növeli a túlélési időt – hangzott el az Amerikai Idegsebészeti Társaság tudományos találkozóján Miamiban.

A 2-es fázisú klinikai vizsgálatot 40 glioblastomás beteg bevonásával végezték, akik eredményét 86, alapvetően más típusú terápiában részesülő beteggel hasonlították össze. A glioblastoma általában a diagnózis felállítását követően 15 hónappal halálhoz vezet, a szóban forgó vizsgálatban sikerült elérni a kezelt csoportban az átlagos 48 hetes túlélést, szemben a vakcinát nem kapó betegek 33 hetével. A hathónapos túlélési arány is jobb volt kezleteknél, 93 %, szemben a nem kezelt csoportban észlelt 68 százalékkal.

Az agydaganatos betegek mintegy fele tartozik a glioblastomás csoportba, a jellemző megjelenési életkor 50-70 év. A kezelés alapját a sebészeti, sugárterápiás, és kemoterápiás beavatkozás kombinációja jelenti, azonban ezek eredménye igen csekély. Az ellátásban paradigmaváltást jelenthet az új anyag megjelenése, melyet sebészeti úton eltávolított daganatsejtek felhasználásával állítottak elő. A Dr. Andrew Parsa és a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) munkatársai által fejlesztett védőoltás a szervezetbe jutva a daganatsejteket célzó immunválaszt ébreszt. A regisztrált mellékhatások igen csekélyek voltak.

 A hirtelen felmerülő problémák megoldásárért felelős végrehajtó funkciók vizsgálata lehetővé teszi a profi focisták képességeinek felmérését - állítják a Karolinska Intézet tudósai.  Szakértők szerint ez az első eset, hogy tudományos bizonyítékot találtak az úgy nevezett játékintelligencia létezésére.

Közismert tény, hogy a fizikai adottságok és a jó labdaérzék nem elegendőek ahhoz, hogy valaki profi focistává váljon. A játékintelligencia, vagyis a játékhelyzetek felismerése és a jó helyezkedés legalább olyan fontos, ha nem még fontosabb. Sokan úgy gondolják, a játékintelligencia valamiféle mágikus képesség, amelyet lehetetlenség felmérni.

A Sydney Egyetem, a Királyi Északi Parti Kórház és a Queensland Egyetem kutatói bejelentették, hogy elvégezték az eddigi legnagyobb lélegzetű, lymphoedemaval kapcsolatos kutatást. A probléma a rákkezelésben részesülők akár 30 %-át is érintheti.

Egy fárasztó hét után ki ne szeretne legalább 10 órát aludni? Hiába esik azonban jól a pihenés, a heti alváshiányt a szívünk szempontjából nem pótolhatjuk a hétvégén. Sőt, ha szombaton vagy vasárnap nyolc óránál többet szundítunk, ugyanannyit ártunk vele, mint hétköznap, amikor esetleg csak öt óra alvásra van időnk. A legújabb kutatásokból ugyanis kiderült, hogy azok, akik többnyire hat óránál kevesebbet alszanak, növelik a szívinfarktus, a pangásos szívbetegségek, és a stroke kockázatát. Azok pedig, akik állandóan sokat alszanak, szintén növelik a szívproblémák kialakulásának az esélyeit, a különbség csupán annyi, hogy náluk az erek beszűkülését eredményezheti a sok pihenés, ami szívkoszorúér-betegségekhez vezethet.

Az eredményekről a tudósok az Amerikai Kardiológusok Társaságának 61. tudományos ülésén számoltak be. 

 A kép nagyban megtekinthető ITT

 A kép nagyban megtekinthető ITT

A hólyagtúlműködés az inkontinencia egyik válfaja, melynek tünetei a gyakori vizelési inger, az éjszakai vizelési inger és a vizeletcsöpögés. A vizelettartási zavar nők körében általában gyakoribb, és annyira kellemetlenül érintheti a betegeket, hogy az már mindennapi életüket is befolyásolhatja. A hólyagtúlműködést többnyire az okozza, hogy a húgyhólyag túlműködő izomzata véletlenszerű időben húzódik össze, nem csak a vizelet tényleges ürítésekor. Ezt nevezzük detrusor túlműködésnek. A rendellenesség kezelését általában a medencefenéki izmok tornájával kezdik, majd folyadékfogyasztási tanácsadással és gyógyszeres kezeléssel folytatják. Ez a módszer ugyan néhány betegen segít, sokan azonban súlyos mellékhatásokat tapasztalnak.

Dr. Tincello az eredmények alapján úgy véli, hogy a Botox-kezelés hatása sokkal erőteljesebb, mint egy hathónapos gyógyszeres kezelésé, ezért a kutatás hatására sokkal nagyobb körben terjedhet el a botulinum toxin alkalmazása e hólyagbetegség ellen. 

 Elmúlt a láz, az izomfájdalom, nyoma sincs már a tüdőgyulladásnak – ám a köhögés még mindig tart. Mi hozhat enyhülést?

Párásító használata: 
A párásító segít a gyulladt légzőszervi szövetek gyógyításában. Többféle kapható belőle. A legolcsóbb típusok, amelyek hűvös ködöt hoznak létre a szobában, teljesen megfelelőek. Kevesebb energiát használnak fel, mint a meleg ködöt létrehozók, és attól sem kell tartani, hogy felgyújtanak valamit.

Időnként mindenkivel előfordul, hogy minden igyekezete ellenére képtelen kipihenni magát éjszaka. A jó hír az, hogy a legtöbb esetben kevés alvással is jól érezhetjük magunkat másnap, feltéve, ha megfogadjuk a következő hét jótanácsot.

Az alváshiány dehidratálhatja a szervezetet, ami növeli a fáradtságérzést. Fogyasszunk hideg vizet, ez ugyanis felfrissíti szervezetünket és segít a dehidratáltság leküzdésében. 

 A legújabb kutatások szerint a csökkent tüdőfunkció és az olyan légzési nehézséget okozó betegségek, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) növelhetik a szívelégtelenség kialakulásának esélyét.

A szívelégtelenségben szenvedő betegek szíve nem tudja biztosítani a szervezet számára szükséges vérmennyiséget. A mostani kutatásban a tudósok összesen 16 000, az Egyesült Államokban élő, 45 és 64 év közötti önkéntest vizsgáltak meg. Az állapotukat 15 éven keresztül kísérték figyelemmel.