Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Megmenthetőek az idegsejtek

2008.02.11. 17:27 Orosz Viktória

A marylandi Nemzeti Egészségtudományi Kutatóintézet munkatársai felfedezték, hogy kedvezőtlen mellékhatások nélkül hogyan lehet az idegsejteket megmenteni a haláltól. - írja a Medipress.
Nem régóta ismert, hogy az érbelhártya eredetű növekedési faktorok (VEGF) családjába tartozó fehérjék képesek megvédeni az idegsejteket a fokozatos leépüléstől és a pusztulástól. Az eddigi klinikai vizsgálatok azonban a faktorok korlátozott használhatóságát igazolták, mivel mellékhatásként fokozódott az új erek képződése (angiogenesis). Dr. Xuri Li munkatársaival azonban nemrég bebizonyította, hogy a VEGF-B fehérje hatékonyan tudta csökkenteni a rágcsálók retinájában található idegsejtek pusztulását anélkül, hogy érdemi angiogenesis jelent volna meg.
További vizsgálatok során megállapították azt is, hogy a VEGF-B olyan retinából származó sejtekből létrehozott modellen is létrehozta védő hatását, mely a sejtsérülés miatt bekövetkező sejthalált modellezte, valamint a retina idegsejtjeinek fokozatos pusztulásával járó neurodegeneratív betegségek esetében is hatékony védő szerepet töltött be. Mindemellett a VEGF-B még gutaütés esetén is csökkentette az oxigénhiány miatt elpusztult sejtek számát.
„Mivel a retinában elég volt olyan alacsony koncentrációban alkalmazni a VEGF-B fehérjét a kedvező hatás eléréséhez, mely még nem okozott érdemi érképződést – mely a retinában található idegsejtek elé növekedve megakadályozza, hogy a fény eljusson az idegsejtekhez – valószínű, hogy a VEGF-B hatékony kezelési módot jelenthet a retina pusztulásával járó neurodegeneratív betegségben szenvedőknek.” – magyarázta Dr. Li.

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia neuron idegrendszer

Agykárosító krónikus fájdalom

2008.02.09. 15:11 Orosz Viktória

A Northwestern Egyetem kutatói legújabb vizsgálatuk során fényt derítettek arra, hogy miként alakulnak ki a fájdalom-szindróma esetében tapasztalt tünetek. - írja a Medipress.
 
Krónikusan fennálló fájdalom esetében a betegek sajnos már nem csak a folyamatos fájdalomérzet miatt szenvednek, hanem alvászavarok, depresszió, szorongás is társul, mely miatt gyakran már egyszerű döntéseket is képtelenek lesznek meghozni.
Egészségeseknél az agy összes területe egyensúlyban van egymással, amikor az egyik aktívabb lesz, a többi aktivitása csökken. A krónikus fájdalom esetében az érzelmeket feldolgozó homloklebeny azonban sosem kapcsol ki, még akkor sem, amikor pedig kellene. A folyamatosan magas aktivitás azonban kimeríti az idegsejteket és ez káros hatással van a többi idegsejttel kialakított kapcsolatokra is.
Dr. Dante Chialvo munkatársaival agyi anyagcsere intenzitását mérő funkcionális MRI vizsgálatot végeztek krónikus hátfájásban szenvedő és egészséges emberek közreműködésével, miközben ők egy képernyőn mozgó hasábot követtek nyomon. „Bár mind az egészségesek, mind pedig a betegek jól teljesítették a feladatot, a betegeknek ehhez másképp kellett használniuk az agyukat.” – tette hozzá Dr. Chialvo.
Az egészségeseknél a kutatók jól megfigyelték a különböző agyterületek közti energia-egyensúlyt, és a vizsgálat alatt jól láthatóan csökkentek azon területek aktivitásai, melyek nem kellettek a feladat megoldásához. A krónikus fájdalomban szenvedőknél azonban éppen a fájdalomérzetért felelős terület aktivitása maradt változatlan, ami megbolygatta a finom összhangot az agyterületek között.
„Tudjuk azt, hogy ha egy adott idegsejtnek túl sokáig kell magas intenzitással ingereket küldenie, akkor megváltozik a kapcsolatuk a többi idegsejttel, sőt, akár el is pusztulhatnak a túlzott igénybevétel miatt. A krónikus fájdalom az év minden egyes percében jelen van, a fájdalomérzetért felelős terület folyamatosan aktivált. Ennek következtében egy idő után megváltozik az agyterületek közötti egyensúly, majd a kapcsolatok is módosulnak, ami pedig már az agy szerkezeti károsodásának tekinthető. Ez magyarázhatja, hogy miért nehéz jó kedvvel felkelni, vagy döntéseket hozni.” – magyarázta a kutató.

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia agy fájdalom

Új lehetőség a Parkinson-kór kezelésére?

2008.02.07. 18:21 Orosz Viktória

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív kórkép az Alzheimer-kór után a világon. A legtöbb, Parkinson-kórban szenvedő beteg számára az egyetlen szer, amely csökkenti a remegést, a merevséget és a motoros készség romlásával járó mozgáskorlátozottságot, az L-DOPA. Ám a betegség előrehaladtával az L-DOPA jelentős mellékhatásokat okozhat, amelyek ellensúlyozzák annak hatékonyságát. - írja a Medipress

Paul Greengard és munkatársai a svéd Rockefeller Egyetemen felfedezték, hogy a szerotoninnak – egy sokat tanulmányozott neurotranszmitter, amely részt vesz a hangulat, az étvágy, a szexualitás és az alvás szabályozásában - fontos szerepe van a Parkinson-kór kialakulásában is. Egérmodellekkel Greengard csapata bemutatta, hogy az ismételt L-DOPA kezeléssel összefüggő mellékhatásokat gátolni lehet egy speciális szerotonin receptor manipulációjával. Eredményeikről a Proceeding of the National Academy of Sciences Early Edition

online kiadása számol be.

„Eredményeink alapján érdemes lesz olyan gyógyszereket kifejleszteni, amelyek a szerotonin 1B receptorra hatnak, és így az előrehaladott Parkinson-kór kezelésévé válhatnak.”- közölte Per Svenningsson társszerző, a Karolinska Intézet kutatója.

A dopamin nevű neurotranszmitternek számos funkciója van az agyban, beleértve a mozgás szabályozását is. A Parkinson-kórra jellemző a dopamin-termelő idegsejtek fokozatos degenerációja, amely remegést, merevséget és a mozgásszabályozás hiányát okozza. Ezek az idegek a középagytól a corpus striatum nevű agyi régióig terjednek. A dopamin-jelátviteli útvonal ugyan károsodott a Parkinson-kóros betegekben, a szerotonin termelés viszont erős marad. Emellett több szerotonin-receptor is expresszálódik a striatumban és áll készen az L-DOPA hatásának módosítására.

Két éve Greengard és Svenningsson azonosítottak egy p11 nevű fehérjét, amely a szerotonin útvonal szabályozójaként működik az agyban. A kutatók bebizonyították, hogy a p11 növeli a szerotonin 1B receptorok koncentrációját a szinapszisokban, evvel növelve a szerotonin útvonal hatékonyságát; és összefüggésbe hozták ezt a kölcsönhatást az egyén depresszióra való hajlamával, valamint az antidepresszáns kezelésre adott válaszával.

Kutatásukban azt is kimutatták, hogy a p11 és a szerotonin szintén szerepet játszanak az L-DOPA okozta tünetek kialakulásában előrehaladott Parkinson-kór esetén. Svenningsson és Xiaoqun Zhang, a Karolinska Intézet végzős hallgatója, egereken modellezték a Parkinson-kórt, ahol a 6-OHDA vegyülettel elpusztították az egyik agyfélteke dopamin-idegsejtjeit. Az L-DOPA, mivel ez egy dopamin-helyettesítő és serkentő molekula, a 6-OHDA-val kezelt egereknél azt okozza, hogy a dopamin-kiírtott agyféllel ellenkező irányba forogjon a testük.

Amikor ezeknek az egereknek L-DOPA-t adtak, a szerotonin 1 receptorok és a p11 fehérje emelkedett szintjét mérték a striatumban. A kutatók ezután egy CP94253 nevű molekulát használtak, amely a szerotonin 1B receptorhoz kötődik és utánozza a szerotonin hatását. CP94253 molekulát adtak a 6-OHDAval kezelt egerek két csoportjának: az egyik csoportban a p11 gén ki lett ütve, a másikban érintetlenül hagyták azt.

A CP94253 kezelés után a forgó viselkedés és az akaratlan mozgások csökkentek a p11-érintetlen, 6-OHDA-kezelt egerekben, míg a p11-el nem rendelkező egereknél nem – ez azt feltételezi, hogy a CP94253 a p11-en keresztül hat. A kutatók szerint a CP94253, hasonlóan a szerotonin 1B receptor agonistákhoz, gátolhatja az L-DOPA okozta viselkedést a GABA kibocsátás csökkentésével. A GABA egy kémiai jelátvivő molekula, amely gátolja az idegi impulzusok transzmisszióját; és olyan idegsejtek termelik, amelyek dopamin D1 receptort tartalmaznak.

„A dopamin D1 receptorok gátlása nem válhat az L-DOPA okozta mellékhatások kezelési megoldásává, mivel  ez tönkretenné az L-DOPA terápiás hatékonyságát.”- közölte Greengard. „Olyan vegyületek kifejlesztése, amelyek a szerotonin 1B receptort célozzák meg, az előrehaladott Parkinson-kór kezelésének egy új megközelítésétét jelentenék.”

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia parkinson

Videó a neuronokról és működésükről

2008.02.02. 17:07 Orosz Viktória

Egy videóval szeretném közelebb hozni a neurológia tudományát, melyet a Discovery Channel készített. Bár angol, remélem mégis sokaknak hasznos!

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia

A hét legjobb orvosi cikkei

2008.01.20. 11:34 Orosz Viktória

 

 

 

 


1. A Weborvos egy új MAGYAR neurostimulációs rendszert mutat be, mely a fájdalmakra kiváló:

"Magam sem számítottam ilyen sikerre" - mondta el a Weborvosnak a műtéti beavatkozást elvégző Erőss Loránd főorvos. Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet funkcionális idegsebészeti programjának vezetője hozzátette: azt remélte, hogy legalább ötven százalékos fájdalomcsökkenést érnek el a betegnél, akinél azonban a teljesen megszűnt a fájdalom.

2. A Házipatika "Hétpercenként egy élet" címmel vázolja fel azt a szomorú helyzetet, hogy elsősegély nyújtás hiányában, Magyarországon 7 percenként hal meg 1 ember:
Az út szélén két összetört autó, az út mellett tisztes távolban pedig ácsorgó, nézelődő tömeg. Ismerős a látvány? Mindenki a mentők megérkezésére vár, ám lehet, hogy egy élet múlhat azon, ha valaki nem csak nézelődik, hanem segít is!
3. Az Egészség[origo] a természetes és mesterséges édesítőszereket mutatja be:

A mindannyiunk által ismert alap ízek (édes, sós, savanyú, keserű) közül az édes íz az egyik legkedveltebb: a csecsemők is ezzel az ízzel találkoznak először születésük után, hiszen az anyatej is édes. Egészséges emberek bármilyen édesítőt vagy édesítővel ízesített élelmiszert felhasználhatnak ételeik elkészítéséhez, csak arra kell odafigyelniük, hogy étrendjük ne tartalmazzon túl sokat az energiát tartalmazó édesítőkből, mert ezek hosszabb távon történő, nagyobb mennyiségű fogyasztása megnövelheti testsúlyukat. Cukorbetegeknek tilos, fogyókúrázóknak pedig nem ajánlott a szőlőcukor, a répacukor, a malátacukor és a méz fogyasztása.

4. A Medipress egy új ún. digitális televízióról beszél:
A Schepens Szemészeti Kutatóintézet tudósai olyan új módszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével a gyengénlátók is jobban élvezhetik a televíziózást. A módszer lényege, hogy a digitális tévék adásaiban felerősítik a tárgyak és az emberek kontrasztját, így azok jobban láthatóvá válnak.
5. A Hvg az éjszakai alvás fontosságáról ír:
Az ultraibolya sugárzás és a kipufogógáz után hamarosan az éjszakai műszak is felkerül a feltételezhetően rákot okozó tényezők listájára. Noha az elképzelést nemegyszer komolytalannak kiáltották ki, egy kutatás eredményei igazolták, hogy jóval nagyobb a mell- és prosztatarák előfordulása azoknál, akik váltott műszakban, sötétedés után kezdenek el dolgozni.

Szólj hozzá!

Címkék: ajánló web neurológia alvás látás sebészet neurostimuláció elsősegély

Genetikai tényezők a sclerosis multiplex kezelésében

2008.01.16. 16:54 Orosz Viktória

A scerosis multiplex kezelésében a konzervatív kezelési módszer a béta interferon terápia. Összehasonlítva azoknak a betegeknek a DNS-ét, akiknél a terápia hatékony, azokéval, akiknél eredménytelen, a kutatók jelentős eltéréseket észleltek. Így már a kezelés elkezdése előtt megjósolható a terápia eredményessége. Az ezzel foglalkozó tanulmány az 'Archives of Neurology' című szaklap márciusi számában lát majd napvilágot.
A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer idült gyulladásos megbetegedése, mely izomgyengeséget, görcsöket és bénulást is okozhat. Leggyakrabban béta interferon terápiát alkalmaznak a kezelésében, amely a legtöbb esetben lassítja a betegség progresszióját. A béta interferon kezelés ellenére azonban a páciensek jelentős részénél folytatódnak, sőt rosszabbodnak a tünetek. A depresszió és az influenzához hasonló tünetek miatt - amelyek az interferon terápia gyakori mellékhatásai - sok páciens a kezelés elhagyása mellett dönt.
Dr. Esther Byun és kollegái 206 sclerosis multiplexes beteget vizsgáltak meg. Háromhavonta ellenőrizték az állapotukat a béta interferon kezelés alatt. 99 betegnél hatékony volt a kezelés, 107 viszont nem reagált megfelelően.
A tudósok ezután mindkét csoport tagjainak DNS-ét megvizsgálták. A vizsgálat során kiderült, hogy jelentős különbségek vannak a két csoport DNS-e közt, amely különbségek komolyan befolyásolják az interferon terápia hatékonyságát.
"Új és értékes információhoz jutottunk, hiszen fontos megismernünk, hogy bizonyos gyógyszerek miért működnek az egyik betegnél, és miért hatástalanok a másiknál. Ez az első lépés a személyre szabott gyógykezelés kialakításában és az újabb gyógyszerek felfedezésében" - írják a tanulmány szerzői.
Forrás: Medipress
 

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia genetika sclerosis multiplex

Antibiotikum SM kezeléséhez

2007.12.14. 16:06 Orosz Viktória

Egy bevezető tanulmány szerint, ha a sclerosis multiplex kezelésére jelenleg használt gyógyszert, kombinálják egy antibiotikummal, lelassítja a betegség lefolyását. A tanulmány az Archive of Neurology-ban jelent meg. A sclerosis multiplex egy immunrendszeri rendellenesség, mely örökölhető. Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy milyen környezeti hatásokra lesz a hajlamból megbetegedés. A betegség gyulladással jár, mely elpusztítja a központi idegrendszer egy részét, így folyamatos leépülést okoz. A leggyakoribb formája a rohamszerűen egymást követő görcsös izomösszehúzódások és elernyedések. Sok beteg, aki interferon gyógyszert szed, mely erősíti az immunrendszert és vírusölő is egyben, a kezelés ellenére tapasztalja az izomgörcsöket.
Alireza Minagar, a Louisiniai Állami Egyetem Egészségtudományi Központ professzora és kollégái 15 (átlag életkoruk 44,5) olyan beteget vizsgált, akiknél jelentkeztek a rohamszerű görcsök, valamint agyfunkciójuk folyamatosan romlott. Hat hónapig kezelték a betegeket interferonnal, mely mellet a tünetek ugyanúgy jelentkeztek, és az agyfunkciók folyamatosan romlottak. Ezután négy hónapon keresztül az interferon mellett napi 100 milligram doxycycline antibiotikumot szedettek velük. A tanulmány ideje alatt havonta MRI vizsgálatot végeztek a betegeken.
Négy hónap után az MRI azt mutatta ki, hogy a betegek 60 %-ának állapota negyed olyan ütemben romlott, mint a kezelés előtt. Csupán egy beteg állapotra fordult rosszabbra, a kedvezőtlen hatások azonban kis mértékűek voltak, és nem a gyógyszerek kombinált alkalmazásából adódtak.
Az antibiotikumok hatásosak lehetnek a sclerosis multiplexben és más gyulladással járó betegségben szenvedőknél, hiszen a gyógyszer meggátolja azoknak az enzimeknek a működését, melyek az idegrendszer sejtjeit pusztítják.
A szerzők szerint egyre nagyobb az érdeklődés a kombinált kezelés iránt, mellyel igyekeznek stabilizálni a betegek állapotát, lelassítani a leépülés folyamatát. A kezelés biztonságosnak és hatásosnak tűnik, de további klinikai vizsgálatokra van még szükség.
Forrás:Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia sclerosis multiplex

Pótolhatóak a Parkinson-kórban elvesztett sejtek

2007.12.06. 16:43 Orosz Viktória

A Parkinson-kórt bizonyos agysejtek, a dopaminerg sejtek fokozatosan előrehaladó elfajulása okozza. Pótlásuk ígéretes terápiás eszköz, ám az eddigi kísérletek fókuszában álló magzati középagysejtek csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, tehát újabb sejtforrásokra van szükség. A svéd Karolinska Intézet kutatói Ernest Arenas vezetésével új dopaminerg sejtforrást találtak, amely Parkinson-szerű betegségben szenvedő egerekben már bizonyított. A sejtek az elülső középagy idegi őssejtjeiből származnak, melyeket számos különböző faktor – FGF2, FGF8 és SHH (sonic hedgehog) – jelenlétében terelnek a megfelelő fejlődési irányba. Ezzel a módszerrel tízszer annyi dopaminerg sejtet sikerült nyerni, korábban, amikor csak a FGF2-t alkalmazták.
Az állatkísérletek igazolták, hogy parkinsonizmusban szenvedő egerekbe ültetve a sejtek lényeges sejtszintű és működésbeli javulást idéztek elő. Az egerekben nem alakultak ki tumorok, ami azért rendkívül fontos, mert a rákos sejtburjánzást tartják az őssejtkezelések egyik legnagyobb veszélyének. A kutatók szerint az új módszerrel előállított sejtek hatékonyan és biztonságosan javíthatják a Parkinson-kóros betegek gyógyulási esélyét.
Forrás:Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia parkinson

Omega-3 zsírsav a Parkinson kór ellen

2007.11.27. 14:02 Orosz Viktória

A Laval Egyetem kutatói legújabb vizsgálatuk során megállapították, hogy az omega-3 zsírsavaknak védő hatásuk lehet a Parkinson kór kialakulásával szemben.


















 

     

         
A Parkinson kór a dopamin ingerületátvivő anyagot termelő idegsejtek fokozatos pusztulásával járó krónikus betegség, mely a kezdeti memóriazavart követő mozgáskoordinációs zavarokon át egészen a halálig súlyosbodik. A betegség tünetei akkor jelentkeznek, amikor az idegsejtek 50-80 százaléka már elpusztult, de sajnos a folyamat megállítására vagy visszafordítására jelenleg még nem vagyunk képesek. Azonban úgy tűnik, hogy van remény a betegség megelőzésére vagy a romlás lassítására.

Dr. Frederic Calon és Dr. Francesca Cicchetti munkatársaival egereken végzett kísérletek során megállapították, hogy az omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket(mint például a hal) fogyasztó egyedek mintha védetté válnának az MPTP hatásával szemben, mely a betegség mintegy felgyorsított változataként elpusztítja azokat a dopamint termelő idegsejteket, melyek a Parkinson kór során is elpusztulnak. Ezzel szemben azoknál az egyedeknél, melyek normális ételeket fogyasztottak, az MPTP beadását követően rövid időn belül egyharmadával csökkent a dopamint termelő sejtek száma, valamint a dopamin szintje is a felére esett.

„A beadott omega-3 zsírsavak, különösen a dokozahexaénsav (DHA) az agyban elve megtalálható omega-6 zsírsavak helyére épültek be. Mindez azt bizonyítja, hogy egyrészt fontos a megfelelő étrend az agy zsírsavkészletének rendben tartásához, valamint azt, hogy az agy előnyben részesíti a szervezetbe került omega-3 zsírsavakat a többi zsírsavtól. Mivel azonban a DHA kivételével a többi omega-3 zsírsav szintje lényegében ugyanaz volt a két csoport között, ezért a védő hatás gyakorlatilag a DHA-nak köszönhető.” – fejtette ki Dr. Calon.

Egy másik, eredményekből levonható tanulság pedig az, hogy az agyban található nagy mennyiségű omega-6 zsírsav megfelelő táptalajt jelenthet a Parkinson kór kialakulásának. Azok az ételek, állati eredetű olajok, zsírok, melyek gazdagak ezen zsírsavakban már eddig is gyanúsak voltak a szívproblémák, ízületi gyulladás vagy Alzheimer kór kialakulására hajlamosító hatásuk miatt. A kiegyensúlyozott étrendben az omega-6 és omega-3 zsírsaval arányának 4:1 kellene lennie, azonban a nyugati típusú étkezés során 10-20-szor több omega-6 zsírsavat fogyasztunk, mint omega-3-at.

„Észak-Amerikában az emberek naponta 60-80mg DHA-t fogyasztanak el a táplálékkal, holott ennek legalább 250mg-nak kellene lennie. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy önmagában a DHA hiánya vagy alacsony mennyisége fokozza a hajlamot a betegség kialakulására.” – hangsúlyozta Dr. Calon.

Forrás: Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia parkinson omega 3

Megtalálták az agyban található idegek kapcsoaltfelelősét!

2007.11.22. 17:26 Orosz Viktória

A Northwestert Egyetem orvosi karának kutatói felfedeztek egy olyan molekulát, mely a tanulást lehetővé tevő új idegsejtek közötti kapcsolatok kialakítását segíti.
Több olyan betegség is ismert, többek között a szellemi fogyatékosság, skizofrénia vagy akár a szenvedélybetegségek, melyek éppen az idegsejtek közötti kapcsolatok újraépülésének károsodása miatt alakulnak ki. Dr. Peter Penzes munkatársaival az idegsejtek gombaszerű kinövéseinek, a dendritikus tüskéknek a növekedését, valamint az azt befolyásoló tényezőket vizsgálta, mivel ezek az idegsejtek közötti kapcsolatot biztosító ingerületátvivő anyagok érkezését felismerő részei. A tanulás folyamán ezek a tüskék egy bizonyos mintázatban megerősítik kapcsolataikat, és ez a mintázat tartalmazza az emlék felidézéséhez szükséges információt.
A kutatók vizsgálataik során felfedezték, hogy a kalirin-7 alapvető szerepet tölt be a dendritikus tüskék tanulással kapcsolatos növekedésének szabályozásában, melyet hosszútávú potenciálódásnak (LTP) is nevezünk. A molekuláról eddig is ismert volt, hogy a sejtek belső vázát alkotó citoszkeleton átépülésében fontos szerepe van. Sejtkultúrák segítségével igazolták, hogy az LTP kapcsán létrejövő idegsejt-aktivitás fokozza a kalirin-7 sejten belüli termelődését, mely ezáltal az adott idegsejt felől érkező ingerületátvivő anyagot észlelő dendritikus tüske méretbeli, valamint számbeli növekedéséhez vezetett. Emellett az is kiderült, hogy a kalirin-7 az ingerületvezető anyagokat fogadó állomások (receptorok) számát is növeli.
„Eredményeink nagymértékben megerősítik azt, hogy a kalirin-7 nagyon fontos szerepet tölt be az előagyban található idegsejtek élményfüggő változásaiban, valamint valószínűleg a tanulásban és a memória kialakításában. Megalapozottan feltételezhetjük tehát, hogy felfedezésünk lehetőséget teremthet például a Fragilis-X szindróma, autizmus bizonyos fajtái vagy a skizofrénia kezelési, esetleg gyógyítási lehetőségeinek kifejlesztésére.” – fejtette ki Dr. Penzes.
Forrás: Medipress

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás neurológia agy

süti beállítások módosítása