Kínai kutatók szerint a zöld tea meggátolja a "rossz" koleszterinek(LDL) működését, ugyanakkor a "jó" koleszterin(HDL) szintjén nem változtat, ezáltal jelentős pozitív hatással bír fogyasztói egészségére. - írja az American Journal of Clinical Nutrition.

Egyes kutatók pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a zöld tea vagy kivonatának túlzott fogyasztása akár mellékhatásokkal is járhat, okozhat májkárosodást, de az is előfordulhat, hogy csökkenti egyes orvosságok hatékonyságát. Ha azonban mértékkel élünk vele, mindenképpen része lehet egészséges étrendünknek, mivel a szívre gyakorolt jótékony hatása mellett a rák és a tüdőgyulladás kockázatát is csökkenti. 

Azokban a szívbetegekben, akik leállnak a mindennapi alacsony dózisú aszpirin szedésével, megnövekedhet a szívroham kialakulásának kockázata.

A napi, alacsony dózisú, jellemzően 75-300 milligramm aszpirin szedését a vérrögképződés megakadályozására javasolják szívbetegek számára. A kutatók szerint azonban a betegek közel 50 százaléka felhagy az aszpirin szedésével, ami megnövelheti a szívpanaszok kockázatát.

British Medical Journal legfrissebb számában megjelent tanulmányában Dr. Luis Garcia Rodriguez, a madridi Farmakoepidemiológiai Kutatóközpont igazgatója azt állítja, hogy az alacsony dózisú aszpirin szedésének megszakítása növeli a szívroham kockázatát, ezért azt javasolja, hogy amennyiben nem áll fenn a súlyos vérzés veszélye, és az orvos nem javasolja másképpen, nem szabad felhagyni az aszpirin szedésével. Rodriguez kutatócsoportja 39 500 ötven és nyolcvannégy év közötti beteg adatait elemezte, akiknek 2000 és 2007 között írtak fel alacsony dózisú aszpirint. A körülbelül hároméves utánkövetés alatt a kutatók azt tapasztalták, hogy az aszpirin szedését abbahagyó személyekben 60 százalékkal emelkedett a nem halálos szívroham kockázata. Az eredményeket az sem befolyásolta, milyen hosszú ideig szedték a gyógyszert az előtt, hogy abbahagyták a szedését. Garcia Rodriguez úgy véli, amennyiben javítani lehetne az arányt az alacsony dózisú aszpirin szedése melletti kitartásban, az ehhez társuló előnyök mértéke az egész népességben megnövekedne.

A pulzust és a szívverést általában az élet jeleként szokás értelmezni, ám a Texasi Szív Intézet kutatói egy új módszert találtak, amivel pulzus és szívdobogás nélkül a vért továbbra is keringésben lehet tartani.


























Dr. Billy Cohn és Dr. Bud Frazier, a Texasi Szív Intézet kutatói egy olyan új mesterséges szív fejlesztésén dolgozott, amelyik nem tud elromlani és elhasználódni, valamint nem okoz vérrögöket és fertőzéséket. A legnagyobb különbség a természetes szívvel szemben, hogy az új találmány teljesen másképp működik, ugyanis egyáltalán nincs szívverés, sem pulzus.

Az új eszköz olyan technológiát alkalmaz, amelyet még az 1980-as években használtak a szívgyengeségben szenvedők megsegítésére. A ventrikuláris, vagy szívkamrai segédeszközt (VAD) úgy tervezték meg, hogy vagy a jobb-, vagy a baloldali szívkamra működését segítse. Az eszközön egy rotor kis lapátokat forgat, melyek képesek folyamatos keringésben tartani a véráramot.  

A VAD-ot tehát eredetileg úgy alkották meg, hogy csak a szív egy bizonyos részét segítse, de Dr. Cohn és Dr. Frazier továbbfejlesztésének köszönhetően két ilyen segédeszköz összekapcsolásával hatékonyan lehet egyszerre segíteni a szív mindkét oldalát. 

A kutatók először borjúkon tesztelték az új segédeszközt. A borjú szívét műtéti úton eltávolították, majd beültették a helyére az új eszközt. A borjú azóta egészséges és teljes életet él, annak ellenére, hogy egyáltalán nincs mérhető pulzusa, vagy szívverése, a különböző orvosi szívtesztek tehát minden kétséget kizáróan halottnak nyilvánítanák. Azóta a kutatók már egy emberen is letesztelték a segédeszközt, és a vizsgálatok alapján ott is hibátlanul működött.

Évente körülbelül 400 000 szívelégtelenségben szenvedő beteget regisztrálnak az Egyesült Államokban az Amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet adatai alapján.
A szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szív nem képes a szervezet tápanyag- és oxigénigényét kielégítő mennyiségű vért pumpálni. Ez egy meglehetősen gyakori, krónikus, hosszú távú állapot, mely többnyire a magas vérnyomás következtében, általában lassan fokozatosan alakul ki. Mivel a szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervezetbe, nem ürül ki elég gyorsan a vér, és megnehezedik a vér visszaáramlása a szervezetből a szívbe. Szerencsére azonban léteznek gyógyszerek, melyekkel kezelni lehet ezt a problémát. Egy most megjelent tanulmány szerint a Pycnogenol és a Koenzim Q10 (CoQ10) kombinációja, az úgynevezett PycnoQ10 képes természetes módon megerősíteni a szívelégtelenségben szenvedő páciensek szívét. A Pycnogenol a dél-francia tengerparti fenyő (Pinus mari­tima) kérgéből készült standard vizes kivonat, amely bioflavonoidokat tartalmaz koncentrált formában és változatlan összetételben, erős antioxidáns. A tanulmány a Panminerva Medica című tudományos folyóirat legutóbbi számában jelent meg.

Egy új tudományos kutatás eredményei arra utalnak, hogy a hideg nem csak a didergés kellemetlenségével jár, de növeli az esélyét annak is, hogy szívrohamot kapjunk.  TOVÁBB

Egy új, szintetikus váz segítségével működőképes szívsejtek tenyészthetőek Petri-csészében, és ily módon élő patkányok szívének véredényei is növekedésre bírhatóak. A Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóirat szerint ezt az új szív-vázat egykor majd szívinfarktust szenvedett betegek szívének gyógyítására használhatjuk fel.

„Ha ma valakinek szívrohama van, az orvosok semmit sem tudnak tenni annak érdekében, hogy a sérülést helyrehozzák.” – mondta a cikk szerzője, Buddy Ratner a Washingtoni Egyetem biomérnök professzora. Hozzátette: a biotechnológia segíthet a szív öngyógyulási folyamatának felgyorsításában. „Nagy előrelépés lenne, ha pótolni tudnánk a sérült területek létfontosságú sejtjeit.”  TOVÁBB

A szívkoszorúér betegséget, a koszorúartériákban felgyülemlő kalcium, plakkok és zsírok okoznak, amelyek gátolják a vér, és ezáltal az oxigén áramlását is, később szívinfarktus kialakulásához vezethet. Annak ellenére, hogy minden egyes fiatal felnőtt esetében van egy vagy több rizikófaktor a koszorúér betegségek kialakulására, kevesebb, mint 50 %-uknál végeznek koleszterinszint-mérést, írja a Annals of Family Medicine.

A szívkoszorúér betegséget, a koszorúartériákban felgyülemlő kalcium, plakkok és zsírok okoznak, amelyek gátolják a vér, és ezáltal az oxigén áramlását is, később szívinfarktus kialakulásához vezethet. Az Egyesült Államokban a szívinfarktus az egyik leggyakoribb halált vagy rokkantságot okozó tényező. Az szívbetegség és a hozzá kapcsolódó elváltozások– mint pl. a cukorbetegség, érszűkület, érkeményedés- szűrése egyre fontosabbá válik, ahogy az ember öregszik. Az amerikai Betegségmegelőző és Prevenciós Hálózat 2003-as tanulmánya szerint a 20 és 44 év közötti felnőttek 60 %-a esett át koleszterinszint mérésen, míg a 45 év felettiek esetében ez az arány 89 % volt.

Egy új tanulmány feltárta azt, hogy a fiatal felnőttek esetében túl kevés szűrővizsgálatot végeznek, annak ellenére, hogy ennél a korosztálynál is jelentős a szívbetegség kialakulására való hajlam.

Az amerikaiakon 1999-től 2006-ig végzett egészségügyi és táplálkozási során összesen 2587 felnőttet – férfiakat 20 és 35 év között és nőket 20 és 45 év között – vizsgáltak meg. Dr. Elena Kuklina és kollégái arra keresték a választ, hogy magasabb-e a koleszterinszint mérések száma azoknál a betegeknél, akik egy vagy több rizikófaktorral rendelkeznek a szívbetegségek kialakulását illetően, mint pl. dohányzás, magas vérnyomás, elhízottság vagy 50 év alatti szívbetegség a családban.

A szívbetegségek és a kapcsolódó betegségek, akárcsak a rizikófaktorok száma igen magas, mintegy 59 % volt a tanulmányban részt vevő felnőttek körében, valamint nagy volt a megemelkedett „rossz” vagy LDL koleszterin szinttel rendelkezők száma. A fiatal felnőttek 7 %-ánál volt magas LDL koleszterin szint olyan esetben, amikor az alany nem rendelkezett rizikófaktorokkal, 12 %nál volt abban az esetben, amikor az alany egy, és 26 %, amikor több rizikófaktorral rendelkezett. A szívbetegséggel vagy kísérőikkel küszködők 65 %-ánál mértek magas LDL koleszterin szintet.

Dr. Kuklina szerint aggasztó, hogy nemcsak, hogy a fiatal felnőttek közül soknak van koszorúér-betegsége, hanem egy jelentős többségnek még a koleszterinszintje is magas. A magas LDL koleszterint szint könnyen kezelhető gyógyszerrel vagy életmódváltással: egészségesebb ételek fogyasztása, rendszeres testmozgás vagy testsúlykontroll. Kuklina szerint több energiát kellene fektetni abba, hogy a pácienseket megtanítsák, hogyan változtassanak az életükön, és akkor talán kevesebb szűrővizsgálatra lenne szükség.

Azoknak a fiatal felnőtteknek, akiknek nincs lehetőségük szűrővizsgálatokon részt venni, Kuklina azt üzeni, hogy az életmód megváltoztatásához, nincs szükség orvos segítségére, az ember saját maga is képes rá. „Ha az ember egészségesen étkezik, többet mozog, leszokik a dohányzásról és figyeli saját súlyát, máris csökkenti a rizikófaktorok számát. Nem kell várni arra, hogy ezt az orvosától hallja.”

„A szív egyes részeinek elsütése sokkal jobb eredményt ad a pitvar fibrillációban szenvedőknél, mint a gyógyszeres kezelések. Ez a szívritmuszavar több mint két millió amerikait érint.” – állítják a kutatók. TOVÁBB