Egy új tanulmány szerint – amely a Social Science and Medicine című folyóiratban jelent meg - az amerikaiak nagyobb gyakorisággal halnak meg karácsonykor, mint az év bármely más napján.

Az 1979 és 2004 közötti halotti bizonyítványokat átnézve a kutatók azt vették észre, hogy – a szokásos téli emelkedésen kívül -  42 325-tel több természetes halál fordult elő a karácsonnyal kezdődő két hét alatt. A California Egyetem kutatói beszámoltak arról, hogy az ünnepek alatt általában is gyakoribbak a halálesetek, karácsonykor és újév napján pedig drámaian megnő a kórházban történő elhalálozások száma is. A tanulmányból az is kiderült, hogy ünnepnapokon többen halnak meg a kórházi osztályokon vagy még az odaérkezésük előtt, mint az év többi napján. A lehetséges magyarázatok között szerepel a sürgősségi osztályok túlterheltsége ezen időszakban, a nagyobb téli utazások, a hideg időjárás és az önpusztító szerek intenzívebb használata.

Sajnos a blog új helye: a cogito.drblog.hu nem üzemel tovább. A régi oldalt természetesen meghagyom, de több dolog már nem fog oda felkerülni. Az ottani szerverrel van probléma és mivel hosszú idő után sem oldódott meg, nem akarom hagyni a blogot elveszni, így visszaköltöztetem ide, eredeti helyére. 1 héten belül sok újdonság fog ide kerülni, valamint folyamatosan jönnek majd az új cikkek. Megértését és türelmét mindenkinek köszönöm!
-------------------
A blogon a Google valamint a blog.hu jogtiszta reklámfelületei találhatóak.

A pneumococcus elleni harc olyan, mintha mozgó célpontra lőnénk, ugyanis az a vakcina, mely egyes törzsek terjedését ellehetetleníti, új törzsek kialakulásának kedvez – állítják holland kutatók a Journal of the American Medical Association lapjain.

A Streptococcus pneumoniae baktériumnak mintegy 90 fajtája létezik, melyek súlyos betegségeket, tüdőgyulladást és agyhártyagyulladást idézhetnek elő. Lieke Sanders és az Utrechti Egyetem kutatói a Pfizer cég Prevnar 7 nevű pneumococcus-védőoltásával oltott gyermekeket tanulmányozták. Megállapították, hogy esetükben sokkal nagyobb a 19A-val jelölt törzs okozta fertőzés kialakulása, mint a nem oltott gyermekekben.

 TOVÁBB

Egy új tudományos kutatás eredményei arra utalnak, hogy a hideg nem csak a didergés kellemetlenségével jár, de növeli az esélyét annak is, hogy szívrohamot kapjunk.  TOVÁBB

Egy új, szintetikus váz segítségével működőképes szívsejtek tenyészthetőek Petri-csészében, és ily módon élő patkányok szívének véredényei is növekedésre bírhatóak. A Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóirat szerint ezt az új szív-vázat egykor majd szívinfarktust szenvedett betegek szívének gyógyítására használhatjuk fel.

„Ha ma valakinek szívrohama van, az orvosok semmit sem tudnak tenni annak érdekében, hogy a sérülést helyrehozzák.” – mondta a cikk szerzője, Buddy Ratner a Washingtoni Egyetem biomérnök professzora. Hozzátette: a biotechnológia segíthet a szív öngyógyulási folyamatának felgyorsításában. „Nagy előrelépés lenne, ha pótolni tudnánk a sérült területek létfontosságú sejtjeit.”  TOVÁBB

A Chicago Tribune az idei év egyik kasszasikere, a hazai mozikban Eredet címmel vetített film kapcsán kérdezte Dr. Matthew Edlund alvásszakértőt. Az amerikai szakember elmondta, a film alaptörténete, vagyis az álom során történő gondolatbeültetés természetesen csak fikció, a történet sci-fi eleme, azonban az álom egyik legfontosabb elemét a rendező, Christopher Nolan, szinte tökéletesen filmre vitte. Az REM-fázisban, vagyis a gyors szemmozgásos állapotban, amikor az emberek álmodnak ugyanis a valódi helyzetérzékelés teljesen megszűnik a valóságban is. Ezzel magyarázható, hogy az álmokban minden átmenet nélkül más-más, földrajzilag egészen eltérő helyszíneken találhatjuk magunkat. Az emberek 99%-a repült már álmában, ez az érzés is annak köszönhető, hogy a helyzetérzékelés megszűnik. TOVÁBB

A szívkoszorúér betegséget, a koszorúartériákban felgyülemlő kalcium, plakkok és zsírok okoznak, amelyek gátolják a vér, és ezáltal az oxigén áramlását is, később szívinfarktus kialakulásához vezethet. Annak ellenére, hogy minden egyes fiatal felnőtt esetében van egy vagy több rizikófaktor a koszorúér betegségek kialakulására, kevesebb, mint 50 %-uknál végeznek koleszterinszint-mérést, írja a Annals of Family Medicine.

A szívkoszorúér betegséget, a koszorúartériákban felgyülemlő kalcium, plakkok és zsírok okoznak, amelyek gátolják a vér, és ezáltal az oxigén áramlását is, később szívinfarktus kialakulásához vezethet. Az Egyesült Államokban a szívinfarktus az egyik leggyakoribb halált vagy rokkantságot okozó tényező. Az szívbetegség és a hozzá kapcsolódó elváltozások– mint pl. a cukorbetegség, érszűkület, érkeményedés- szűrése egyre fontosabbá válik, ahogy az ember öregszik. Az amerikai Betegségmegelőző és Prevenciós Hálózat 2003-as tanulmánya szerint a 20 és 44 év közötti felnőttek 60 %-a esett át koleszterinszint mérésen, míg a 45 év felettiek esetében ez az arány 89 % volt.

Egy új tanulmány feltárta azt, hogy a fiatal felnőttek esetében túl kevés szűrővizsgálatot végeznek, annak ellenére, hogy ennél a korosztálynál is jelentős a szívbetegség kialakulására való hajlam.

Az amerikaiakon 1999-től 2006-ig végzett egészségügyi és táplálkozási során összesen 2587 felnőttet – férfiakat 20 és 35 év között és nőket 20 és 45 év között – vizsgáltak meg. Dr. Elena Kuklina és kollégái arra keresték a választ, hogy magasabb-e a koleszterinszint mérések száma azoknál a betegeknél, akik egy vagy több rizikófaktorral rendelkeznek a szívbetegségek kialakulását illetően, mint pl. dohányzás, magas vérnyomás, elhízottság vagy 50 év alatti szívbetegség a családban.

A szívbetegségek és a kapcsolódó betegségek, akárcsak a rizikófaktorok száma igen magas, mintegy 59 % volt a tanulmányban részt vevő felnőttek körében, valamint nagy volt a megemelkedett „rossz” vagy LDL koleszterin szinttel rendelkezők száma. A fiatal felnőttek 7 %-ánál volt magas LDL koleszterin szint olyan esetben, amikor az alany nem rendelkezett rizikófaktorokkal, 12 %nál volt abban az esetben, amikor az alany egy, és 26 %, amikor több rizikófaktorral rendelkezett. A szívbetegséggel vagy kísérőikkel küszködők 65 %-ánál mértek magas LDL koleszterin szintet.

Dr. Kuklina szerint aggasztó, hogy nemcsak, hogy a fiatal felnőttek közül soknak van koszorúér-betegsége, hanem egy jelentős többségnek még a koleszterinszintje is magas. A magas LDL koleszterint szint könnyen kezelhető gyógyszerrel vagy életmódváltással: egészségesebb ételek fogyasztása, rendszeres testmozgás vagy testsúlykontroll. Kuklina szerint több energiát kellene fektetni abba, hogy a pácienseket megtanítsák, hogyan változtassanak az életükön, és akkor talán kevesebb szűrővizsgálatra lenne szükség.

Azoknak a fiatal felnőtteknek, akiknek nincs lehetőségük szűrővizsgálatokon részt venni, Kuklina azt üzeni, hogy az életmód megváltoztatásához, nincs szükség orvos segítségére, az ember saját maga is képes rá. „Ha az ember egészségesen étkezik, többet mozog, leszokik a dohányzásról és figyeli saját súlyát, máris csökkenti a rizikófaktorok számát. Nem kell várni arra, hogy ezt az orvosától hallja.”

A krónikus fájdalmaktól szenvedő betegeknek gyakran meggyűlik a bajuk az orvosukkal. „Legjobban az hiányzik nekik, hogy valaki tényleg meghallgassa és megértse őket.” – mondta Micke Brown, az Amerikai Fájdalom Alapítvány támogatási igazgatója. A fibromialgiás 52 éves Andrea Cooper egyetért ezzel, de hozzáteszi azt is, hogy sokszor a beteg nehezíti meg az orvos dolgát.

Íme a hat leggyakoribb hiba, és ahogy el lehet kerülni őket.

TOVÁBB

Egy új kutatás szerint ha az anya terhesség alatt dohányzik, nagyobb az esély, hogy gyermeke alvászavarokkal fog küzdeni.

„Minél többet dohányzott az édesanya a terhesség alatt, annál több alvásprobléma jelentkezett a gyermekénél”- állítja Dr. Kirsten Stone, aki a Rhode Island-i Women and Infant kórház munkatársa és a Reuter Health című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője. TOVÁBB

Christian Kandlbauer minden reggel felkel, felöltözik, autóba ül és elmegy dolgozni. Mindez magától értetődőnek hangzik, de a 21 éves ausztrál férfi esetében figyelemre méltó dolognak számít. Az orvosok elmondása szerint ő a világon az első olyan ember, aki robot végtaggal vezet autót. Helen Briggs, a BBC egészségügyi riportere beszélgetett el a szerencsés férfival.
 

Négy évvel ezelőtt Christian egy 20 000 Voltos áramütés következtében elvesztette mindkét kezét. Ma már képes szabályozni balkezének minden ízületét pusztán azzal, hogy arra gondol, mit akar csinálni a kezeivel. Egy hagyományos protézis van a jobb keze helyén.

Az Otto Bock Healthcare orvostechnológiai társaság – amely kifejlesztette az akaratszabályzású kezet – szakértői állítják, hogy Európában ez az első ilyen projekt a maga nemében. Május 19-én fogják bejelenteni Lipcsében egy nemzetközi konferencián, hogy az új technológia készen áll arra, hogy elhagyja a laboratóriumot és a mindennapos használatra.

“A brit páciensek már a következő néhány hónapban profitálhatnak belőle.” – mondta Dr Hubert Egger, az akarattal szabályozható kéz kutatás-fejlesztési projektjvezetője “Christian az első páciens Európában, akin elvégezték ezt a műtétet. Reméljük, a jövőben a többi rászoruló betegnél is sikerrel járunk.”

Dr. Egger csapata részletes sebészeti és technikai iránymutatást tesz közzé az akaratszabályzású kézről. Ez tartalmazza az új technika leírását (TMR-targeted muscle reinnervation, azaz célzott izmok újra-beidegzése) is, melynek lényege, hogy azok az idegek, amelyek azelőtt az elvesztett végtagot mozgatták, a műtét elvégzése után a pótvégtagot is szabályozni tudják.

Christian  játszotta a kísérleti nyúl szerepét a négy éven át tartó kutatásban. A Bécsi Közkórház sebészei a mellkasi izmokba ültették át egy hatórás műtéttel azokat az idegeket, melyek előzőleg az egészséges végtagot szabályozták. Az átültetett idegek az agy elektromos impulzusait továbbítják a mellkasi izmokba. Az izmok felerősítik a jeleket olyan mértékben, hogy a mellkas felületén lévő elektródák fel tudják venni azokat. Ezeket a jeleket egy mikrocomputer értelmezi, és szabályozza a protézis mozgását, amely időben válaszol az agyból érkező gondolatokra. Ez lehetővé teszi Christian számára, hogy úgy tudja szabályozni a művégtagot, mintha az a saját, valódi karja lenne.

Christian már vezetni is tud, állást tölt be, és még egy pohár sört is meg tud fogni! “Nagyon boldog vagyok” – mondta a BBC-nek egy telefonos interjú során. – “Olyan, mint a régi kezem volt, úgy érzem, mintha az új karom a testem része volna.”

Hogyan működik?

Az agyból érkező elektromos impulzusok a karból a mellkasba átültetett idegszövetbe futnak be, melyek a fantomvégtagokat mozgatják a mozgatóparancsra. Az izmok felerősítik az elektromos ingereket, melyeket a bőr felületén található elektródák vesznek fel. Az elektródák analizálják és átalakítják az elektromos jeleket úgy, hogy a mozgatómechanika segítségével szabályozzák a pótvégtagot.

A BLESMA (British Limbless Ex-Service Men’s Association, Egykori Végtagot vesztett Brit Katonák Egyesülete) egyik tagja, Ernie Stables úgy nyilatkozott, hogy bármit, ami növeli az amputáltak életszínvonalát, azt üdvözölnek, és támogatnak, de ennek is megvan az ára. “Az a helyzet, hogy a végtaggyártó centrumok az egész országban elég gyengén vannak finanszírozva” – magyarázza. “Én arra számítok, hogy ez a kezdeményezés megfizethetetlenül drága lesz az egészségbiztosítók számára. Szóval, igen, ez egy jelentős előrelépés, és az Egyesült Királyság potenciális előnyre tehetne szert, ha finanszíroznák. Magánúton is meg lehet oldani, de csak nagyon kevés ember engedheti meg magának, hogy így tegyen.”- mondta Ernie Stables. Otto Bock szerint nehéz költséghatékonnyá tenni ezt az eljárást. A Christian pótkarja mögött álló kutatás is több millió euróba került. Ebből következik, hogy a költség majd akkor fog megtérülni, ha a protézis forgalomba kerül.

Négy évvel később, Christian visszatért a munkába: egy szervízben dolgozik raktári jegyzőként. Korábban szerelőként alkalmazták őt. Kevés emléke van a balesetről, és az azt követő napokról. Azt mondja, eleinte nagyon furcsa volt, amikor a pótkarját feltették, mert el sem tudta képzelni, hogy működhet. Ma már egyszerűen csak hálás, hogy szabadon boldogulhat az életben. “A protézisemmel képes vagyok a mindennapi életemben boldogulni mások segítsége nélkül, és így nem függök senkitől.” – mondja boldogan.