Mai modern világunk szinte elképzelhetetlen vezeték nélküli internet (Wi-Fi) nélkül. Sorra nyílnak az ezt a szolgáltatást kínáló kávézók, éttermek. Ugyanakkor vannak olyan emberek, akik mindent megtesznek, hogy minél távolabb kerüljenek az ilyen helyektől.
 

• "Amint belépek egy olyan épületbe, ahol vezeték nélküli internet van, egyből megérzem. A combom elzsibbad, és ha nem hagyom el gyorsan az épületet, mellkasi fájdalmaim lesznek, és a zsibbadás lassan az egész testemet eléri" - nyilatkozta az 57 éves Arthur Firstenberg. Mr. Firstenberg egyike azoknak az embereknek, akik túlérzékenyek az elektromágneses mezőkre, és ha ilyen helyekre tévednek, azonnal fájdalmak és más kellemetlen tünetek törnek rájuk. A magukat elektromágneses hiperszenzitivitásban (EHS) szenvedőnek vallók gyakran számolnak be fejfájásról, kimerültségről, émelygésről és izomfájdalmakról különböző elektromágneses mezők közelében.
• "Ezek az emberek hisznek benne, hogy a különböző elektromos eszközök és mágneses terek hatással vannak az idegrendszerükre" - nyilatkozta Dr. James Toole, a Wake Forest Egészségtudományi Egyetem neurológus professzora. A legtöbb tudós szkeptikusan áll hozzá a jelenséghez.
• Az EHS jelenséggel eddig közel 30 kutatás foglalkozott, amelyek során bizonyítani akarták a 'betegek' állításait. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2004-es felmérése során a kutatók nem találtak bizonyítékot az EHS betegség létezésére. "A magukat EHS betegeknek vallók semmivel nem tudták jobban megítélni, hogy egy szobában működik e elektromágneses mező, vagy sem, mint az egészséges emberek" - áll a WHO által közzétett tanulmányban.
• Az elektromágneses mezők mindenütt körülvesznek minket, hiszen az összes elektromos szerkezet, tv, mikrohullámú sütő, kábelek rendelkezik ilyen mezővel. A Wi-Fi egyfajta rádióhullám, amely 2.4, illetve 5 gigahertzen működik. Ezek a hullámfrekvenciák némileg magasabbak, mint a normális rádióhullámok, amelyeket például a mobiltelefonok és a televíziók működtetéséhez használnak. A magasabb frekvencia nagyobb adatforgalmat tesz lehetővé, ugyanakkor az elektromágneses mező méretét és erejét is befolyásolja.
•  A kutatók egyelőre nem biztosak benne, hogy ezek a mezők károsan hatnak e az emberi szervezetre, vagy pedig teljesen ártalmatlanok. A mobiltelefonok káros hatásairól is számtalan tanulmány jelent meg, noha pontos bizonyítékkal egyik sem szolgált. "A magasfeszültségű kábelek egészségkárosító hatásairól is jelentek meg cikkek, pedig az igazság az, hogy semmiféle bizonyíték nincs rá, hogy károsak lennének" - nyilatkozta Dr. George Newman, az Albert Einstein Egészségügyi Központ elnöke.
• Dr. Firstenberg szerint elképzelhető, hogy az allergiás reakciókhoz hasonló jelenségeket tapasztalhatnak az EHS betegek elektromágneses mezők közelében. "Ennek ellenére ez egyelőre inkább fikció, mint tudományos tény - nyilatkozta Dr. Firstenberg - További kutatásokra van szükség a jelenség részletesebb feltárásához."

Megkapta a forgalomba hozatali engedélyt a Novartis új, sclerosis multiplex (SM) kezelésére kifejlesztett gyógyszere az Európai Unió országaira vonatkozóan. Az interferon alapú készítmény egy, a német Bayer gyógyszergyár által már 13 éve piacra dobott termékkel azonos, bár más néven forgalmazott szer. - írja a Medipress.

Az Európai Bizottság jóváhagyása a betegség korai, illetve visszaesési fázisainak (relapszus) kezelésére vonatkozik. A gyógyszer a Novartis SM-ben szenvedő betegek gyógyítását célzó új gyógyszer-portfóliójának első darabja.

Az engedély megszerzésének hátterében egy, a Bayer és a Novartis között 2007 szeptemberében létrejött megállapodás áll. Az eredeti terméket 1993-ban a Chiron nevű biotechnológiai cég kezdte el gyártani, a ma már a Bayer tulajdonát képező Schering által szignált szerződés értelmében. 2006-ban a Chiront a Novartis vásárolta meg, az említett megállapodás folyományaként azonban lemondott az eredeti SM-gyógyszer forgalmazásának jogáról. Cserébe a német óriásvállalat 200 millió dollárt utalt a bázeli cég számlájára, valamint hozzájárult ahhoz is, hogy a svájciak kifejlesszék saját interferon-1b-alapú gyógyszerüket.

Ezzel együtt a leverkuseniek nem túlzottan aggódnak az új termék megjelenése miatt. Klaus Martens, a Bayer szóban forgó termékért felelős globális csoport alelnöke például elárulta, hogy a német vállalat kétszámjegyű részesedést kap majd a forgalomból, és azt is hozzátette, hogy a Novartis termékének érkezése segíthet a piac bővítésében.

A Novartis úgy fogalmazott, hogy a forgalombahozatali engedély számukra azt jelenti, sikerült talpalatnyi helyet szerezniük az SM-gyógyszerek piacán, mielőtt terveik szerint 2009 végéig benyújtanák napi egyszeri adagolású hatóanyaguk, az FTY720 (fingolimod) engedélyeztetési kérelmét a hatóságnak. A svájci cégnél ráadásul megjegyezték, hogy jelenleg is számos további, SM kezelésére szánt gyógyszerük van a kutatás korai fázisában.

Minden harmadik amerikai nő szívbetegségben hal meg. Kruz még azt is hozzátette, hogy többen halnak meg keringési betegségben, mint az azt követő öt halálokot egybevéve. A szívbetegséget leggyakrabban a szívartériák elzáródása okozza, melyek közvetlenül a szívbe szállítják a vért. A betegség hosszú idő alatt alakul ki, és a szívinfarktus legfőbb okozója. A megelőzés nagyon fontos, mert a betegségen átesett nők kétharmada sosem gyógyul fel teljesen.

Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) tanulmányában Dél-Florida nem foglal el túl előkelő helyet. A legsűrűbben lakott 200 amerikai nagyvárost 3 kategóriára osztották a népesség szerint. A város méretétől függetlenül a rangsor alapját a város egészségügyi előnyei ill. a lakosság életmódja adta. A csoportok a következők voltak: mega-nagyváros: 1,45 millió lakos felett, közepes nagyváros: 560 000 és 1,45 millió lakos között, nagyváros: 560 000 lakos alatt.

A rangsorolás az alábbiak szerint alakult:

A szív szempontjából legkedvezőbb városok:                          

1.      Minneapolis-St. Paul-Bloomington                       

2.      Washington-Arlington-Alexandria                        

3.      San Francisco-San Jose-Oakland

4.      Denver-Aurora

5.      Boston-Cambridge-Quincy

6.  Seattle-Tacoma-Bellevue

7.  Portland-Vancouver-Beaverton

8.  San Diego-Carlsbad-San Marcos

9.  Los Angeles-Long Beach-Santa Ana

10. Phoenix-Mesa-Scottsdale

Legkedvezőtlenebb városok:

      1.   Nashville-Davidson-Murfreesboro

      2.   St. Louis

      3.   Detroit-Warren-Livonia

      4.   Pittsburgh

      5.   Dallas-Fort Worth-Arlington

      6.   Columbus

      7.   Cincinnati-Middletown

      8.   Las Vegas-Paradise

      9.   Cleveland-Elyria-Mentor

     10.  Indianapolis      

Kruz elmondása szerint a tanulmány a 200 legnépesebb nagyvárosra összpontosított, ahol a nemzet közel 75 %-a él. 22 faktort elemeztek minden helyszínen, mint pl. a dohányzás, elhízás, halálozási arányok és a testmozgási szokások a nők körében.

“Mindegy, hogy melyik nagyvárosban lakik valaki, mind az ötven államban a szívbetegség végez leggyakrabban a nőkkel. Ha szívbarát városban lakunk, az nem jelenti automatikusan azt, hogy egészséges a szívünk. Mindegy, hogy Denverben vagy Detriotban élünk, a saját kezünkben van a sorsunk. A szívbetegségek hatásosan megelőzhetők, ha csökkentjük a kockázati tényezőet az életmódunk megváltoztatásával” – tette hozzá Kruz.

Francia kutatók szerint szőlő, az alma és a levük megelőzheti az érelmeszesedést a magas zsír-és koleszterintartalmú étrenden élő hörcsögöknél. - írja a Medipress.

A gyümölcslének nagyobb a megelőző hatása, mint magának a gyümölcsnek, állítják Dr. Kelly Decore és munkatársai a Montpellier Egyetemről. Elsőként mutatták ki, hogy a gyümölcs tartósítása nagy mértékben befolyásolhatja egészségügyi hatásait. Legtöbbször tartósított gyümölcsöt fogyasztunk, de a tápanyag-összetételt mindig a nyers gyümölcsre szokták megadni.

Ahhoz, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a fenoltartalomra a lé kipréselése (ez egy igen erőteljesen antioxidáns összetevő), a kutatók szőlőt, szőlőlét, almát, almalét vagy vizet adtak a hörcsögöknek egy olyan étrend kísérőjeként, mellyel elősegítették az érelmeszesedés kialakulását. A folyamat során ugyanis az ereket zsírblokkok zárják el, mely szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez vezethet. Az állatok kontrollcsoportját normál étrenden tartották.

A hörcsögök emberi léptékkel számolva 3 almának ill. 3 fürt szőlőnek megfelelő mennyiségű gyümölcsöt fogyasztottak naponta. Egy 70 kilós emberre átszámolva 4 pohár gyümölcslevet kaptak. Az alma és a szőlő nagyjából azonos mennyiségű fenolt tartalmaz, míg a kékszőlő leve 2,5-szer annyit, mint az almalé.

A vizet fogyasztó állatokhoz képest a gyümölcsön és gyümölcslén tartott állatoknál alacsonyabb koleszterinszintet mértek, kevesebb oxidációs stressznek voltak kitéve, ereikben kevesebb zsír gyűlt össze. A legerősebb hatása a kékszőlőnek, az almának és az almalének volt. Az eredmények azt sugallják, hogy az ételek fenoltartalma közvetlen összefüggésben áll az antioxidáns összetevőivel. A gyümölcsök más antioxidánsai, mint pl. a C-vitamin, a karotin is hozzájárul a hatásukhoz.

Decorde csapata a következőket írja: az eredmény megerősíti azt, hogy a gyümölcsök és gyümölcslevek jelentős klinikai és népegészségügyi hatással bírhatnak.

Nathan Sawaya 1,5 millió LEGOból készített egy nagy méretű szívet. Íme a végeredmény:

A számítógépes játékos társadalom már évek óta különböző hercegnők megmentésével, és a gonosz űrlényekkel való háborúval van elfoglalva. Most azonban eljött az idő, hogy a játékosok a Washington Egyetem segítségével képességeiket a tudomány szolgálatába állítsák: a játékosokkal karöltve a tudósok talán megtalálhatják a gyógymódot az AIDS-re.

A Foldit elnevezésű program a fehérje hajtogatást (folding) játékos formában kínálja a résztvevőknek. A játék elején a program elmagyarázza a szabályokat, amelyekkel a játékosok a fizikai törvényszerűségeit figyelembe véve alakíthatják a fehérjéket. A fehérjeszál eltérő elrendeződései jelenthetik ugyanis a kulcsot a különböző biológiai rejtélyek feltárásához.

A programot Seth Cooper mérnök, Adrien Treuille informatikai kutató, Zoran Popovich informatikai mérnök professzor, David Baker biokémikus és David Salesin informatikus professzor fejlesztették ki, profi játéktervezők segítségével. "Reméljük sikerült valami olyat létrehoznunk, ami által a tudomány is fejlődhet, és amiben az emberek is szívesen vesznek részt - nyilatkozta Popovic professzor - Még az is előfordulhat, hogy egy teljesen átlagos ember Nobel-díjat kapjon, csak azért mert játszott egy játékkal."

A fehérjék, amelyekből több mint 100.000 különböző fajta található az emberi szervezetben építik fel sejtjeinket, az immunrendszert, és irányítják a kémiai reakciókat testünkben. Bár sok fehérjének ismerjük a genetikai felépítését, azzal nem vagyunk tisztában, hogy hogyan épülnek ezek a fehérjék különböző összetett formákba, amely formák kulcsszerepet játszanak a biológiai folyamatok létrehozásában.

Számítógépes szimulációkkal képesek vagyunk az összes lehetséges fehérjeforma kiszámítására, azonban ehhez a mostani számítógépekkel rengeteg idő, több száz év szükséges. "Túl sok lehetőség van, és a számítógépeknek az összeset figyelembe kell venniük - nyilatkozta Mr. Baker - A feladat végrehajtása egyszerűen képtelenség, még a nagyteljesítményű számítógépeknek is. Az emberek az intuícióikat követve talán egyszerűbben és gyorsabban rájöhetnek a megoldásra."

A fejlesztők szerint a játékhoz semmilyen biológiai előképzettség nem szükséges, csupán nyitottság és megfelelő intuíciós készség. "A 13 éves fiam ügyesebb a játékban, mint a legtöbb biológus, akit ismerek" - nyilatkozta nevetve Baker.

A játék leginkább egy 21.-ik századi Tetrishez hasonlít, ahol különböző színű geometriai ábrák töltik be a képernyőt. A program tesztelésében közel 1000 játékos vett részt, rajtuk mérték le a tervezők, hogy valóban sikerült e egy élvezetes, de a tudomány számára is hasznos játékot készíteni.

A kutatók remélik, hogy a játékprogram és a játékosok segítségével olyan különleges fehérjéket fedezhetnek majd fel, amelyek rengeteg problémára-betegségek, környezeti gondok-jelenthetnek megoldást.