Életét vesztette Balázs, az első Magyarországon szívátültetésben részesülő gyermek.-írja a Medipress. A hétéves fiú a balatonvilágosi otthonban lett rosszul kedd reggel, életét a gyors beavatkozás ellenére sem sikerült megmenteni. Kedden reggel Balatonvilágoson életét vesztette az első magyarországi szívátültetésen átesett gyermek. A hírt Szalamanov Zsuzsa, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért szervezet elnöke közölte az MTI-vel. A súlyos szívizombetegségben szenvedő hétéves kisfiún tavaly október 18-án végezték el a több mint 5 órás életmentő műtétet, melyre az orvosok négy évig készültek. A szív kivétele és átültetése között két és fél óra telt el. Az orvosok szerint gyerekek esetében az átültetéstől számított egy év múltán lehet sikeresnek nevezni a beavatkozást. Balázs a szervátültetettek táborában rosszul lett, mentőhelikoptert hívtak hozzá, életét azonban már nem tudták megmenteni.

Amerikai kutatók egy csoportja rájött, hogy mi lehet az első ismert közös tulajdonság az örökölt és az időszakos epilepszia között: egy törés az úgynevezett „BK csatornában” - legalábbis a Neurobilogy of Disease júniusi száma szerint.

 

A nyári slágerpapucsok - melyek többnyire habosított műanyagból álló lapos talpból és egy Y alakú gumipántból állnak és jellegzetesen „slattyogó” hangot adnak - kárt tehetnek egészségünkben. -írja a Medipress.

Az Amerikai Sportorvosi Iskola tanulmánya szerint ezeknek a papucsoknak a viselete felelős lehet számos, testünkön észlelt fájdalomért és panaszokért. A lábgyógyászattal foglalkozó szakemberek véleménye szerint, kedvenc nyári papucsunk több egészségügyi problémáért felelős, mint bármely más lábbeli, a magassarkú cipőket is beleértve. „Akkor figyeltünk fel ezekre a lábbelikre, amikor tanulóink alsó lábszár fájdalommal tértek vissza nyaralás után, mielőtt utcai- vagy teniszcipőre váltottak volna” – mondta Wendi Weimer, az Auburn Egyetem professzora. Végzős hallgatóival végzett tanulmányt arról, hogy miként érintkezik a lábfej a talajjal, miközben a résztvevő diákok tornacipőt vagy pántos lábujj-közötti papucsot viseltek. 

Auburn egyik diákja, Justin Shroyer szerint ez a teszt rámutatott arra, hogy „az emberek igen szorgosan kapaszkodnak ujjaikkal, különösen láblendítés közben”. „ Megfigyeltük, hogy az emberek sokkal rövidebb lépéseket tesznek, és a boka szöge (a lábszár és lábfej közötti szög) a lépés során megnő. Ez annak tulajdonítható, hogy lábfejlendítés közben így védik a lábujjaikat, és a papucs is sokkal közelebb tartható a talphoz, mely így nem repül el előrelendítéskor. Azonban megváltozik a járásmód.” – mondta Shrover. Egy átlagos amerikai körülbelül 10-20.000 lépést tesz naponta, ám ezek az apró lépésbeli változások összeadódnak és komolyabb sérülésekhez vezethetnek. 

„A legnagyobb ütéselnyelődés a hátsó sarki részen történik, és ha nincs kellő védelem alatt a talajszinttel érintkező sarokfelület, akkor nem tudja olyan jól elnyelni az ütődést, mint kellene. Más szóval sokkal keményebben dolgozik a lábfejünk, mint szabadna, ezért megjelennek a túlzott megerőltetésből származó tünetek, mint például az ínszalaggyulladás, vagy az alsó lábszár-, térd- és gerincproblémák” – magyarázta Dr. Rock Positano, a New York-i Speciális Sebészeti Osztályról. Szerencsére Positano megnyugtatta a lábujjközötti-papucs fanatikusokat, hogy ne dobják el olyan hamar a papucsaikat. „ Nézzék. Ez nem egy lábujjközötti-papucsok ellen intézett támadás. Ennek ahhoz van köze, ami a lábbal történik a viselésük közben. Ha csak a strandon, vagy uszodában használják, vagy baráti lófrálásoknál, az teljesen rendben van”- mondta.

Egy hétfőn közzétett tanulmány szerint a dohányzás nyilvánvalóan szerepet játszik a középkorúak romló memóriájában.

A francia Nemzeti Egészségtudományi és Orvosi Kutató Intézet munkatársa, Severine Sabia és kollégái által publikált tanulmány 10308, 35 és 55 év közötti londoni köztisztviselőt vizsgált 1985 és 1988 között. A kutatók elmondták, hogy szoros összefüggést találtak a dohányzás és a későbbi kognitív- és memóriaproblémák között.

Korábban már írtam arról, hogy a dohányzás kihat az intelligenciára. A Medipress most egy újabb kutatás eredményéről ír. Ezúttal a vizsgálat középpontjában a dohányzás és a memória romlásának kapcsolata áll.

„Először is, a középkorúak dohányzása összefügg a memória romlásával és az érvelő képességek csökkenésével” – írták az Archives of Internal Medicine június 9-i számában megjelent tanulmányban. –„Másodsorban a régen leszokott dohányosoknál kisebb valószínűséggel fordul elő romlás a kognitív funkciókban, a szókincsben, illetve a beszéd folyékonyságában. Harmadszor a középkorban abbahagyott dohányzás hatással van más egészségmegőrző szokásokra. Negyedszer pedig az eredményeink azt sugallják, hogy az összefüggés a dohányzás és a kognitív képességek között messze alulbecsült, épp amiatt, hogy a késő középkorúak halálozási aránya magasabb, illetve kevésbé működnek együtt a kognitív tesztekben.”

A szerzők kiemelték, hogy „az eredmények nagyon fontosak, mert a kognitív nehézségekkel küzdő középkorúaknál gyakrabban és gyorsabban fejlődik ki dementia a későbbi életkorban. Az elmúlt 20 évben a dohányzás ellen lefolytatott közegészségügyi kampányok elérték, hogy a dohányzási szokások megváltozzanak” – írták. – „Ezeket a kampányokat úgy kellene folytatni, hogy függetlenül az életkortól, minden dohányoshoz eljussanak. ”

  Az utóbbi napokba sorra sérülnek meg a szombaton kezdődött labdarúgó Európa-bajnokság játékosai. Cannavaro, Panucci és Kuszcak még a kezdő sípszó előtt szenvedett súlyos sérülést, így ki kell hagyniuk a kontinensviadalt, a svájci Frei pedig az első meccsen sérült le ugyanígy. De vajon minek köszönhető ez a sérüléshullám? Elsőként Dr. Varga Lehelt, a kupagyőztes debreceni csapat orvosát kérdeztük erről: „Nyilvánvaló, hogy az Eb-n szereplő játékosok egy igen megterhelő bajnokságon vannak túl, így a fáradtság számlájára írhatóak ezek a főleg szakadásos sérülések. Mivel az egész torna igen kemény lesz, ezért várhatóak még ilyen jellegű sérülések - mondta a szakember - de persze jós nem vagyok”– tette hozzá viccelődve. Dobos Attila, a kupadöntős BP. Honvéd csapatkapitánya nemrég tért vissza egy igen komoly belső térdszalag-szakadás utáni sérülésből, így véleménye fontos lehet. „Ezeket a sérüléseket nagyon nehéz elkerülni, hiszen általában egy szerencsétlen mozdulat eredményei. A szakadások gyakran rosszabbak, mint a törések, mert az izületek és szalagok nehezebben regenerálódnak, mint a csontok” – kezdi a futballista. Dr. Varga Lehelhez hasonlóan ő is a fáradság számlájára írja a kontinenstornán történt sérüléseket és hozzáteszi: „Egy játékos számára a rehabilitáció során nem is a fizikai, hanem a lelki megpróbáltatás a legnehezebb, hiszen az a legrosszabb az, ha a focista nem játszhat.” Mindenesetre az megnyugtató, hogy orvos és játékos abban egyetért: hazánkban a személyi és tárgyi feltételek is adva vannak a sikeres rehabilitációhoz. Bár ugyanezt a futballunkra is elmondhatnánk!

 

 

Véradás. Nem több egy óránál, de életeket menthetünk vele. 1 ember levett véréből vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül, így egy egység teljes vér 3 beteg életén segíthet.  Az 2007-ben több, mint 11.000 véradó eseményen 414.630 véradó jelent meg, hogy segítsen beteg embertársain. Jelenleg a vérkészlet hazánkban optimális. A WHO tagállamok miniszterei a 2005. évi Egészségügyi Összejövetelen a Véradók Világnapját június 14-én ünnepelendő éves rendezvényként jelölték meg. 

2008. június 14-én ismételten ünnepelni fogják az egész világon a Véradók Világnapját. Ennek célja, hogy az emberek egyre szélesebb körében megértsék annak jelentőségét, hogy igen nagy szükség van a transzfúziónál a biztonságos véradásra, hangsúlyozzák a véradás fontosságát, és egyúttal köszönetet mondjanak a véradóknak az ajándékba adott vérükért. - írja az Országos Vérellátó Szolgálat. További információkat olvashatunk itt.

Képek a test belsejéből? A páciensnek csak le kell nyelnie az apró kamerákat és megoldható. Ez idáig azonban nem sikerült szabályozni az eszköz áthaladását a testen. Most már nem csak irányítható, de bárhol megállítható, és a nyelőcsőből is kaphatunk képeket. Jelenleg is készítenek a bél belsejéből felvételeket: a páciensnek egy cukorka méretű kamerát kell lenyelnie, majd a bélben továbbhaladva elkészülnek a képek, továbbítódnak a páciens derekára szerelt övön található vevőkészülékhez, mely a felvételeket tárolja. Ezeket később a szakorvos elemezheti, vérzést vagy egyéb elváltozásokat is diagnosztizálhat. Megjegyzendő, hogy ez a kamera nem a legalkalmasabb a nyelőcső és a gyomor vizsgálatára. 2-3 másodperc alatt végighalad a nyelőcsövön – miközben 2-4 képet csinál másodpercenként – és mihelyt eléri a gyomor belsejét, a nagyjából 5 grammos súlya miatt hamar lesüllyed a gyomor alsó falára, ez az idő pedig túl gyors a megfelelő képek elkészítéséhez. Ezért a nyelőcső és a gyomor vizsgálatához még mindig le kell nyelni egy vastag endoszkópos csövet. A mérnökök ezúttal megalkották az első valaha irányítható kamera-kapszulát a németországi Sankt Ingbert-i Fraunhofer Biomedikális Műszaki Intézetben, kollaborációban a hamburgi Israelite Kórházzal, és a Given Imaging gyártóival. „A jövőben az orvosok megállíthatják, forgathatják, fel-le mozgathatják a kamerát a nyelőcsőben, vagyis úgy választhatják meg a kamera látószögét, ahogyan csak akarják” – mondta Dr. Frank Volke, a kutatócsapat vezetője. „ Még a nyelőcső-gyomor átmenet precíz vizsgálata is lehetővé válik, és diagnosztizálható a reflux betegség, mely a záróizom hibás működése miatt enged gyomorsavat a nyelőcsőbe, égő mellkasi fájdalmat okozva, hosszú távon pedig rákos folyamat veheti kezdetét. A kamera segítségével a gyomorfalat is pásztázhatjuk.” És hogyan képzelik el a fejlesztők az egyszer használatos kamera irányítását? „Kifejlesztettünk egy nagyjából csokoládé szelet méretű mágneses eszközt. Az orvos, kézben tartva ezt az eszközt képes irányítani a páciens testében a vizsgálatokat. A kamera precízen követi ezeket a mozgásokat” – mondja Dr. Volke. Az irányítható kamera kapszulát az elődjének megfelelően fejlesztették ki: egy kamerából, egy képeket továbbító transzmitterből és egy elemből áll, valamint számos hideg fényű diódából, mely minden alkalommal felvillan, amikor kép készül. A kamera kapszula prototípusa már megtette első útját az emberi testben. A fejlesztők demonstráltak egy saját kísérletet, melynek során bemutatták, hogy a kamera ülő testhelyzetben is 10 percig a nyelőcsőben tartható.
Forrás: Medipress

A funkcionális elektromos stimulációt (FES) gyakran használják szklerózis multiplexes és agyvérzésen átesett betegek izmainak 'újjáélesztésére'. Egy, a 'Neuromodulation' című szaklapban megjelent cikk szerint a Parkinson-kórban szenvedőkre is igen jó hatással lehet a FES.-írja a Medipress. A Parkinson-kórban szenvedő betegeknek gyakran nehezükre esik a járás, ugyanis a betegség miatt képtelenek rendesen felemelni a lábukat és megtartani egyensúlyukat. Sok tanulmány bizonyította, hogy léteznek bizonyos kognitív terápiák, amik segítségével javítható a Parkinson-betegek járásképessége, a mostani az első kutatás, amelynek adatai szerint az FES is használható erre. "A betegek cipőjének sarkában elhelyezett apró elektromos készülék impulzusokkal stimulálja a páciensek lábát, minden egyes lépésnél - nyilatkozta Dr. Geraldine E. Mann, a Salisbury Egészségügyi Alapítvány munkatársa, a kutatás vezetője - Ennek segítségével a betegek könnyebben tudnak sétálni, és ritkábban esnek el."A kutatás adatai szerint az FES használata jelentősen csökkenti a Parkinson-betegek baleseteinek számát, és növeli azt az időt, amit a páciensek sétával tölthetnek. Az FES hatása még a használat után is érezhető, a láb ugyanis átveszi, mintegy megtanulja azt a mozgásformát, amivel az esések elkerülhetők. "Az FES használata jelentősen növelheti a Parkinson-kórban szenvedők életminőségét, ezért további kutatásokra van szükség, hogy egy teljesen biztonságos és hatékony módszert fejleszthessünk ki" - nyilatkozta Dr. Mann.

Dohányfüstmentes Világnap, 2008. május 31. – Ma szerte a világon minden második gyermek olyan családban nő fel, ahol legalább az egyik szülő dohányzik. A szülők felelőssége óriási. Amennyiben mindkét szülő dohányzik, négyszer nagyobb a veszélye annak, hogy a gyermekük is dohányozni fog.

Az Egészségügyi Világszervezet a dohányfüstmentes ifjúságért hívja szövetségesül a szülőket a 2008. évi Dohányfüstmentes Világnap alkalmából. A dohányzás következtében veszíti életét minden ötödik magyar, amely minden évben közel 30.000 ember halálát jelenti. Közülük évente 2300-at mások cigarettafüstje öl meg. A dohányos felnőttek 90%-a 18 éves kora előtt szokik rá a dohányzásra. 

 

3000 gödöllői 10-18 éves diák megkérdezése szerint a végzős diákok 40%-a dohányosként távozik a középiskolákból, minden negyedik diák pedig már függő dohányosnak tekinthető. A mindennap rágyújtó diákok több mint fele pedig kipróbált már valamilyen kábítószert is. Márpedig Gödöllő egy fejlődő kisváros Budapest közelében, amelynél sokkal rosszabb helyzetben lévő települések és fiatalok is vannak az országban. 

 

Ma szerte a világon minden második gyermek olyan családban nő fel, ahol legalább az egyik szülő dohányzik. A szülők felelőssége óriási. Amennyiben mindkét szülő dohányzik, négyszer nagyobb a veszélye annak, hogy a gyermekük is dohányozni fog. A gödöllői adatok szerint a diákok fele 14 éves koráig rágyújt az első cigarettájára. A nemdohányos és a dohányos szülőknek is korán, lehetőleg jóval a serdülőkor előtt meg kell győzniük a gyermekeiket arról, hogy nemdohányosként akarjanak élni. 

 

„A dohányos szülők személyes példájukkal tehetnek a legtöbbet a gyermekeikért. Amennyiben a még dohányzó szülő akarja megóvni a gyermekét a cigarettafüsttől, egyrészt kerüljön minden olyan helyzetet, amikor a gyermeke azt belélegezhetné. Ne gyújtson rá a jelenlétében, és ne vigye olyan helyre, ahol dohányoznak. A dohányos szülő ne jól eső tevékenységként, szórakozásként vagy egyszerű szokásként állítsa be saját dohányzását a gyermeke előtt, hanem a függősége kényszerű velejárójaként. Beszélje meg a gyermekével, milyen hátránnyal jár a számukra a dohányzás. 

 

A legjobb az lenne, ha leszoknának a dohányzásról, és megbeszélnék gyermekeikkel, miért választják a nemdohányzó életformát.” – emelte ki Eva Kralikova cseh orvosprofesszor a WHO szakértője, aki egyben a Társaság a Dohányfüggőség kezeléséért Társaság vezetője is. 

 

A lemondás gyakran nehéz, és nem is mindig sikerül elsőre. A leszokóban lévő dohányos szülő nehézségei segítenek meggyőzni a gyermekét abban, hogy ő ne is akarjon rágyújtani, mert a cigaretta rabságától nehéz megszabadulni. A dohányos függőségét ma már betegségként tartják számon. Akiknek nem sikerül egyedül letenniük a cigarettát, orvosi segítséggel nagyobb eséllyel próbálkozhatnak. A dohányos páciens ismeretében a kezelőorvos el tudja dönteni, hogy a pszichés és a nikotinfüggőség megszüntetésére milyen módszer tűnik a legcélravezetőbbnek. A dohányzás szertartásához való ragaszkodás mellett a súlyos, akár a heroinéhoz hasonló erősségű nikotinfüggőség jelenti a leszokás legnagyobb akadályát. Ma már olyan nikotinmentes tabletták állnak az orvosok rendelkezésére, amelyekkel jelentősen lehet csökkenteni a nikotinhiány kínzó tüneteit, és így a dohányos le tud mondani a következő szál cigaretta elszívásáról. 

 

A fiataljaink védelmét szolgálják a dohányzást korlátozó, illetve a nemdohányzókat védő szigorú jogszabályok. Az Egészségügyi Világszervezet a dohánytermékek reklámozásának, promóciójának és a szponzorálásával kapcsolatos teljes tilalom bevezetését sürgeti. Magyarországon a szülők és a fiatalok többsége is dohányfüstmentes helyen szeretne szórakozni, dolgozni vagy közlekedni. Reméljük, képviselőink meghallják választóik akaratát, és mielőbb megszavazzák a Nemdohányzók védelméről szóló törvényt.

 
dr. Mucsi János, tüdőgyógyász szakorvos, tudobeteg.hu - főszerkesztő