A dél-indiai Tamil Nadu államban letartóztatták annak a 15 éves fiúnak a szüleit, aki császármetszést hajtott végre egy 20 éves nőn. A 15 éves fiú tettével a Guinnes rekordok könyvébe szeretett volna bekerülni, mint a legfiatalabb sebész a világon. Az ifjú „sebész” szülei mindketten orvosok, és mások elmondása szerint a császármetszésről készült videofelvételt többeknek is megmutatták, bár családtagok azt állítják, a fiú csak segédkezett a beavatkozásnál. A szülőket letartóztatták. A műtét egyik alanya, a csecsemő a császármetszéstől függetlenül kialakult születési rendellenességgel jött a világra; az anyát a hatóságok nem találják.

2007. június 20-án, mindössze 8 nappal a brüsszeli európai kezdet után hazánkban is a szívbetegségek elleni küzdelem új korszaka kezdődött az Egészséges Szív Európai Chartájának szellemében. A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány szervezésében a Chartát ünnepélyes keretek között írta alá Dr. Horváth Ágnes, a Magyar Köztársaság egészségügyi minisztere, valamint 18 szakmai és társadalmi szervezet vezetője. A Egészséges Szív Chartáját a képre kattintva lehet elolvasni! Nemzetközi Charta információkról: itt.

 
 
Európa első számú gyilkosa a szív- és érrendszeri betegség. Évente sokmillió európai polgár hal meg emiatt. A szív- és érrendszeri betegségek döntő többségét az érelkeményedés, érelmeszesedés alapján létrejövő állapotok teszik napjainkban, ide tartozik a szívinfarktus, a szélütés, a végtagi erek betegségei, elzáródása. Az érrendszer betegsége igen hosszú tünetmentes, "lappangási" időszak után manifesztálódik, ezután azonban már megszüntetni, meggyógyítani nem lehet, legfeljebb romlását tudjuk lassítani, esetleg időlegesen megállítani.



A szív betegségek kialakulásának főbb okai, melyeken mi magunk tudunk változtatni:
Dohányzás - A koszorúér-megbetegedésből származó halálozások csaknem fele mutat összefüggést a dohányzással. A tartós szénmonoxidhatás a következményes helyi oxigénhiány által érelváltozások kifejlődését eredményezi. Megváltozik az érbelhártya áteresztőképessége: megvastagszik, fellazul, vizenyős lesz, meszesedik. Dohányzás abbahagyása és passzív dohányzás lehetőségszerinti kerülése. 
Testmozgás hiánya - A rendszeres mozgás növeli a HDL(koleszterin), és csökkentheti az LDL(koleszterin) szintet. Ezen túl tágítja a vérereket, mely a vérnyomás egyidejű csökkenéséhez vezethet. A mozgás egyúttal nagyon megkönnyíti a felesleges kilók leadását is. Akár már napi 30 perc aktív mozgás is jelentősen csökkenti a kockázatot.
Elhízás -  A túlsúly jelentősen növeli a szívbetegség és az agyvérzés kockázatát. Gyermekek esetében a túlsúly ötszörösére növeli annak valószínűségét, hogy az illető szívbeteg lesz, vagy agyvérzést kap 65 éves kora előtt. Továbbá felelős a hipertónia, II. típusú cukorbetegség, magas koleszterinszint. Testmozgással könnyen és tartósan megszabadulhat feles kilóitól is, mely továbbcsökkenti vérének összkoleszterinszintjét.
Stressz - Egyik legnagyobb kockázati tényező, a tartós stressz a primer hypertónia egyik legnagyobb rizikófaktora. Stresszmentes életmód: stresszoldó tanácsok, stressz-teszt
Alkohol,kávé - Elhagyásuk, vagy csökkentésük a magasvérnyomás jelentős csökkenésével  és egyéb betegségek kialakulásának megelőzésével jár.
Helytelen táplálkozás - A helytelen táplálkozás magasvérnyomáshoz, magaskoleszterinszinthez vezethet. Kerüljük a túl sós és zsíros ételeket!

Tegyünk azért, hogy ne legyen ilyen a szívünk!!!

A chartához csatlakozó magyar szervezetek:

Magyarországon kevés szó esik a transzplantáció lehetőségeiről, a szervadományozásról. Erre megoldást jelenthetne a külföldön már jól működő donorkártya rendszere. Ez ad igazolást, hogy felajánljuk-e egészséges orgánumainkat mások megmentésére. A Die Welt című német napilap online beszámolója szerint egyedül Németországban több mint tízezer páciens vár szervátültetésre, de csak 4500 műtétet tudnak végrehajtani. Ezért a sebészet és az immunológia együttműködését felhasználva a tudósok azon dolgoznak, hogy állatokban olyan szerveket hozzanak létre, amelyek nem lökődnek ki az emberi szervezetből.

Kapcsolódó oldal:

Vasárnapig ezeken kívül tizennégy elhullott vadmadár tetemére bukkantak a frankföldi város térségében, a tetemeket egy szövetségi laboratóriumba küldték, hogy megállapítsák elhullásuk okát. Mint Karin Köster, az illetékes fürthi állategészségügyi hivatal vezetője elmondta, egyelőre két hattyú és egy vadlúd mintáiban már azonosították a madárinfluenza vírusának emberre is veszélyes H5N1-es altípusát. A többi öt vadmadár mintáit még vizsgálják, de minden bizonnyal azokkal is a H5N1-es vírus végzett. Ezért szigorították a biztonsági intézkedéseket a német állategészségügyi hatóságok Nürnbergben és környékén. A biztonsági intézkedések hivatalos közlés szerint 57 tenyésztőt s mintegy 2600 szárnyast érintenek. A szárnyasokat eszerint fedett ólban kell tartani, s eladni sem szabad őket.

H5N1 vírus:

Kapcsolódó oldalak:

http://www.h5n1.info.hu
http://www.madarinfluenza.com/

A lisztérzékenység - más néven coeliakia, vagy glutén-szenzitív enteropátia - olyan emésztőrendszeri betegség, melyben a liszt és egyéb glutént tartalmazó ételek fogyasztása a vékonybél károsodásához vezet. Azt tudjuk, hogy a betegség örökölhető, de az ezért felelős géneket még nem ismerjük. A Londoni Egyetem kutatói David van Heel irányításával egy új genetikai módszer használtak, melynek segítségével 778 beteg 300.000 génjét hasonlították össze 1422 egészséges páciensével. Azt találták, hogy a lisztérzékenyek örökítőanyagából hiányozott egy DNS régió, mely két fehérje, az interleukin-2 (IL-2) és IL-21 génjeinek védelméért felelős. Az interleukinok a gyulladás hírvivő molekulái. "Szövettani vizsgálattal a lisztérzékenyek vékonybele jellegzetes sajátságokat mutat, amint felismeri a glutént, ám egészségesekben is hasonló képet látunk" - mondta van Heel. "Vizsgálatunk első eredménye, az interleukinok kifejeződését meghatározó génekben talált különbség a jövőben nagy jelentőséggel bírhat a betegség diagnózisában és kezelésében, ami ma nem egyszerű feladat."


















Hasznos oldalak a betegséggel kapcsolatban:
Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete
Lisztérzékeny lap

A tumor burjánzásának megállítására, majd a daganatnak a szervezetből való eltávolítására eddig alkalmazott módszereknél hatékonyabb lehet az úgynevezett proton-terápia, amit már másfél évtizede alkalmaznak ott, ahol az ehhez szükséges részecske-gyorsító, a ciklotron rendelkezésre áll. Svájci kutatók pedig a módszer továbbfejlesztésén dolgoznak, biztató eredménnyel.  A pusztító, félelmetes betegségek közül leggyakoribb a rák, azaz a testünk egyes sejtjeinek megállíthatatlan burjánzása, daganattá, tumorrá növekedése. Ha időben felismerik, műtéttel, gyógyszerekkel, kemoterápiával többnyire gyógyítható. Az elrákodosodott sejtek a radioaktív anyagok mágnesekkel irányított sugarával is elpusztíthatók, mintegy elégethetők. Legtöbbször kobaltizotóp sugarát irányítják a káros sejtekre az úgynevezett kobaltágyúval. Orvostörténeti tény, hogy a radioaktív anyagoknak először a sejtpusztító hatását észlelték és csak a 20. század első évtizedeiben, a kutatókat ért sugárzást követő sejtpusztulás hívta fel a figyelmet arra, hogy az ellenőrzött sugárnyaláb a gyógyításra is alkalmazható. Azóta a sugárterápia világszerte elterjedt. A gyógyító sugarakat pontosan a burjánzó sejtekre irányítható, úgynevezett proton-terápiát 1992 óta alkalmazzák. Bár az Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben 80 ezer kezelést végeztek így, elterjedésének gátat vet, hogy az atomok elemi alkotórészeit képező protonokat csak a ciklotronnak nevezett részecske-gyorsítókban lehet a testbe "lövéshez" szükséges sebességre felgyorsítani. Amerikában is csak öt ilyen, egyenként 2 ezer négyzetméteres épületben, 100 millió dollárért felépített részecske-gyorsító működik. Hatalmas, köralakú alagútjaikban nagy energiával körbefuttatott atomrészecskék és anti-anyagok száguldanak mind gyorsabban, hogy megfelelően felgyorsítva és ebből a ringlispilből egy oldal kapun kiengedve, pontosan irányítva, a rákos sejteknek ütközhessenek. Az amerikai ciklotronok mellett működő műtőkben három operációs asztal is van, melyeken a pácienseket úgy helyezik el, hogy a sugárzás a legrövidebb úton és csakis a rákos sejtjeiket érhesse. A művelet mindössze két percig tart. A világ legnagyobb részecske-gyorsító ciklotronja a Svájc és Franciaország határos részei alatt felépített genfi CERN. Mint információs közlönyükben jelentették, az ott kutatók a nagyon ritka, negatív iker-protonokkal igen biztató kísérleteket végeztek hörcsögök bőrrák-sejtjeinek kiirtásával, olymódon, hogy a szomszédos ép sejteket semmiféle káros sugár nem érte. Ez a még kísérleti stádiumban lévő módszer a már alkalmazott proton-terápia során is pontosabb tumor-irtást tesz majd lehetővé.

A SUMO-nak nevezett fehérje szintjének emelkedése segíthet az agy bizonyos rendellenségeinek - pl. az epilepszia és a skizofrénia - gyógyításában, állítják a nagy-britanniai Bristol Egyetem kutatói. A kutatók patkánykísérletek során megállapították, hogy a fehérjék csökkentik az agy sejtjei közötti információáramlás mennyiségét, ami hasznos lehet, mert számos központi idegrendszeri rendellenességben az információk túlterheltsége jellemző. „Találtunk egy mechanizmust, amely az agy sejtjei közötti információáramlást szabályozza" - mondta a kutatás vezetője, Jeremy Henley professzor. „Ez fontos felfedezés, hiszen új távlatokat nyit, és lehetővé teszi az agyi történések mélyebb ismeretét." A Nature című folyóiratban publikált eredmények segíthetnek a skizofrénia, az epilepszia és más agyi betegségek gyógyszereinek fejlesztésében, ahol az agysejtek „túl-ingerlése" észlelhető.