A Der Spiegel című német hetilap online változata szerint egy újonnan felfedezett antitesteket a már meglévő Alzheimer-betegség esetében is be lehet vetni. A felfedezés a véletlennek köszönhető: Norman Relkin és kollégái nyolc Alzheimer-pácienst kezeltek egy IVIg nevű immunterápiával. Ennek során a betegek vérébe egy olyan antitesteket tartalmazó "koktélt" juttatnak, amelyet egészséges emberek véréből nyernek. A terápiát a különböző immunbetegségek esetében is alkalmazzák. Az eredmény az volt, hogy a páciensek központi idegrendszerében jelentős mértékben csökkent az abeta mennyiség, és erre nem volt magyarázat. "Azt feltételeztük, hogy a már ismert antitesteken kívül egy új szereplőnek is lennie kell" - nyilatkozta Relkin. 





















A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a feltételezést. Az IVIg koktél csak gyenge hatást mutatott, amikor egyes abeta molekulákkal lépett kapcsolatba, azonban amikor az abeta fehérje öregedni kezdett, és úgynevezett oligomorrá állt össze, annál hevesebb volt a reakció. Az oligomorok kialakulása az első fázisa az alzheimeres lerakódásoknak és a kezdete az agy károsodásának is. A vizsgálatok során sikerült a reakcióért felelős antitestet elkülöníteni. Az antitest érdekes módon a Parkinson-kórnál előforduló Lewy-testekre is élénken reagált. Ez azt valószínűsíti, hogy általános védekező mechanizmusról van szó, amellyel az emberi test megpróbál védekezni a veszélyes degeneratív betegségekkel szemben. Az első tesztek ígéretesek, de a vizsgálatoknak meg kell erősíteniük, hogy más betegség esetében is hasonló-e a hatás - írja a Spiegel Online.

Ajánlott Alzheimer-es linkek:
Feledékeny emberek társasága
Általános tudnivalók

A napi rendszerességű pisztácia fogyasztás kedvező irányba változtatja meg a vérzsírok összetételét, aminek köszönhetően jelentősen csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata - állítják amerikai kutatók a Journal of American collage of Nutrition-ban. A magas vérzsírszint köztudottan növeli a szívbetegségek és az agyvérzés kockázatát. A vérben ezek a zsírok fehérjékkel összekapcsolódva lipoproteineket alkotnak, melyek közül hármat ismerünk: a nagy (HDL) az alacsony sűrűségű (LDL) és a nagyon alacsony sűrűségű (VLDL) lipoproteint. A normális összkoleszterin 5 mmol/l-nél kevesebb.

A kutatók 15 közepesen emelkedett koleszterin szinttel rendelkező páciensen figyelték a vér zsírok összetételének változását rendszeres pisztácia fogyasztás hatására. A vizsgálat első öt napjában a résztvevők megszokott étrendjüket követték, majd egyik felük 4 héten keresztül napi kalória-bevitelének 15 százalékát pisztáciával fedezte. Az ezt követő 4 hétig ismét szokásos módon étkeztek. A résztvevők másik fele fordított sorrendben teljesítette a kétszer 4 hetet. A diéta mellett arra kérték őket, hogy nassolás helyett is pisztáciát egyenek. A kúra hatására csökkent a résztvevők összkoleszterin és a LDL szintje, míg a "jó" koleszterinként ismert HDL mennyisége nőtt. Nem változott azonban a vérnyomás, a testtömeg index (BMI), tehát nem híztak a betegek. "Ezek az eredmények azért nagyon érdekesek, mert a napi élelemhez pisztáciát adva drasztikus életmód-változtatás nélkül is védhetjük szívünket" - mondta Dr. James Cooper, a George Mason Egyetem munkatársa. "Kutatásunk eredménye megkérdőjelezi azt a korábbi álláspontot, miszerint a szívbetegségek megelőzése érdekében az alacsony zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztása ajánlott. Vizsgálataink szerint az egyszeresen telítetlen zsírsavak mérsékelt fogyasztása, mint például a pisztáciaféléké, sokkal hatékonyabb módja a szívbetegségek megelőzésének, mint a teljes zsírbevitel csökkentése. Ráadásul nagyon kedvező volt a betegek együttműködési hajlama a négy hetes vizsgálat alatt." Az olajos magvak közül a pisztáciában legmagasabb a telítetlen zsírok aránya, 55 százalékuk egyszeresen, míg harmaduk (32 százaléka) többszörösen telítetlen, melyek fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet. Ezen kívül rostokat is tartalmaz, amelyek gátolják a koleszterin felszívódását. A pisztácia már csak azért is jó választás, ha nassolni szeretnénk, mert nagy mennyiségben tartalmaz 7 fontos tápanyagot: tiamint (B1-vitamint), B6-vitamint, rezet, mangánt, káliumot, foszfort és magnéziumot. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal eddig egyedül a pisztáciát ruházta fel a szívvédő szereppel, amikor 2003-ban kijelentették: "tudományos tények sugallják, bár nem bizonyítják, hogy a napi kb. 40 gramm olyan mag fogyasztása, mint a pisztácia alacsony zsír- és koleszterintartalmú étrend esetén csökkentheti a szívbetegségek kockázatát."

A címben szereplő mondatot választotta szlogenjének egy három hónapos kampánynak az amerikai Herkimer megyében, New York Állam északi részén. A lakosság hirdetőtáblákon, posztereken és a televíziók show-műsorainak szüneteiben találkozhatott a pozitív üzenetekkel. A kampány eredménye bátran nevezhető kiemelkedőnek: a férfiak 69, a nők 46 százaléka kényelmesebbnek érzi, ha szoptatja gyermekét, szemben a kampány előtti felmérések 54 és 35 százalékos arányával. "Meghökkentő az eredmény. Az értékelés azt mutatta, hogy ez a közösségi összefogás olyan szociális környezetet teremtett, amely a szoptatásra ösztönzött" - mondja Christine Olson, a Cornell Egyetem táplálkozástudományi professzora. A kampányt az "Egészséges életkezdés Herkimer megyében" társaság vezette, amely tulajdonképpen hét egészség- és táplálkozástudományi szakértő kezdeményezése volt. A szoptatási kampány volt a társaság első projektje, amely a szoptatás kulturális elfogadásának javítását tűzte ki célul. "A szoptatás hasznos, mert segít az anyának a szülés utáni fogyásban, és lecsökkenti a csecsemők később kialakuló elhízásának kockázatát is" - állítja Olson. Bár a kutatók még nem egészen értik, miért, de Olson szerint tény, hogy a szoptatott csecsemőt nehezebb túltáplálni, mint a tápszereset, és a szoptatott csecsemők súlygyarapodása sokkal lassúbb, amely talán egyúttal alacsonyabb elhízási kockázatot is jelent.

/forrás: Medipress/

Extremophil, vagyis szélsőséges körülményeket is tűrő mikroorganizmusokkal kísérleteznek német kutatók, azzal a céllal, hogy a parányok csodás életképességéből valamit az emberi szervezetek is hasznosítsanak. Milliárd évekkel ezelőtt, amikor a Föld gyakorlatilag még lakatlannak volt mondható, már éltek rajta mikroorganizmusok, baktériumok. Ahhoz, hogy mindmáig fennmaradjanak, valóban túlélő-bajnokoknak kellett lenniük. Akadnak ilyen extremophilek, azaz extrém körülményekhez is alkalmazkodó, apró szervezetek! A különleges képességű baktériumok megtalálhatók a magasabb rendűeket halálra fagyasztó hideg rétegekben csakúgy, mint például egy kihunyt indonéziai vulkán már vízzáró réteggel bélelt kürtőjében lévő kénsavas tóban. (A csaknem tömény kénsav a kitörések során a kürtő falára rakódott kénből alakult ki, a sárga elemet a mélyedésbe bemosó esőzések hatására). Mások, az úgynevezett thermophil baktériumok 800 Celsius fokos hőmérsékleten is életképesek maradnak, s vannak olyanok, amelyek ellenállnak a sugárzásoknak, s szaporodni is képesek, mert kifejlődtek bennük olyan, a terheléseket, stresszt kivédő molekulák, amelyek segítségével nagyon gyorsan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Német kutatók mindezek ismeretében azon fáradoznak, hogy ezt a csodálatos alkalmazkodó- és túlélő képességet valamiképpen átmentsék magasabbrendű szervezetekbe, akár az emberébe is. Kutatómunkájuk első lépéseként az extremophil mikroorganizmusokat sós melegvízben tenyésztették, mivel ezek az élőlények ilyen közegben szaporodnak a leggyorsabban. Amikor már elég nagy mennyiségben gyűltek össze a tartályban, a víz sótartalmát fokozatosan csökkentették, majd az éltető közeget teljesen leeresztve finom szűrőkkel fogták fel a baktériumokat. A hamarosan kiszáradó mikroorganizmusokból aztán kivonták azokat az anyagokat, amelyekből majdan az emberek tovább élését is elősegítő szert remélik előállítani. Egyelőre azonban a kivonatot csak a napsugárzás ellen védő napolajokban és öregedésgátlóként néhány speciális bőrkozmetikumban hasznosítják.

/Forrás:MTI-Press/

/Forrás: Figyelőnet/

Zöldvérű beteget műtöttek meg az orvosok Kanadában nem kis döbbenetükre, ám nem földön kívüli lényt, és nem is "ízig-vérig" megrögzött zöld aktivistát.A rejtély nyitja a laboreredmények szerint egy fejfájás-csillapító tabletta, azt szedett túl nagy mennyiségben a 42 éves férfi az operáció előtt, és a tablettákban lévő kén összekeveredve a vér hemoglobinjával okozta a piros megzöldülését - adta hírül a The Sun című brit lap. A férfinak egyébként a lábát kellett műteni keringési problémák miatt.

/Forrás:MTI/

Amerikai orvosok pénteken megkezdték a fejüknél összenőtt három éves ikerlányok nagy kockázattal járó szétválasztó műtétsorozatát. Abban bíznak, hogy több beavatkozással nagyjából fél év alatt sikerül szétválasztani a testvérpárt, Tatiana és Anastasia Dogarut. A fejüknél összenőtt román származású ikrek Olaszországban születtek - írja a MediPress. Ha nem választják szét őket, nagy valószínűséggel fiatalon meghalnak. Az egész napon át tartó első operáció során az orvosok a kislányok fejbőrétől indulva lassan haladnak az ikrek összenőtt koponyája felé. Terveik szerint eltávolítanak egy téglalap alakú csontot, amit a műtét végén visszahelyeznek. A beavatkozás során az idegsebészeknek most először lesz alkalmuk megpillantani a kislányok agyát. Az orvoscsapat egy képek alapján összeállított modellen gyakorolta az eljárást. A gyerekek szülei szerint a szétválasztás a lányok egyetlen esélye a túlélésre. Fejüknél összenőtt ikrek (craniopagus ikrek) nagyon ritkán születnek, nagyjából két és fél millió születésre jut egy. Tatiana fejtetője Anastasia fejének hátuljával van összenőve, így a két kislány még soha nem is tudott egymásra nézni. A múlt hónapban az orvosoknak sikerült az ikrek különálló vérkeringését biztosítaniuk, ami elengedhetetlen feltétele volt az elválasztó műtétek megkezdésének. Az ilyen eljárások során nagy kockázata van a vérzésnek, és más komplikációk is felléphetnek, például fertőzés, gutaütés és folyadék felhalmozódása az agyban.

/Forrás: Medipress/