Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Gyermekkori asztmáért felelős gént találtak

2007.07.07. 08:38 Orosz Viktória

Tudósok olyan gént azonosítottak, amely minden korábban vizsgáltnál erősebb kapcsolatban áll az asztma gyermekkori kialakulásával. A gén jelenléte 60-70 százalékkal növeli a betegség kifejlődésének valószínűségét. 

Az asztma számos országban az egyik leggyorsabban terjedő gyermekbetegség. A tudósok többsége úgy véli, hogy kialakulásában az öröklött tényezőknek és a környezeti feltételeknek egyaránt szerepük van. Az asztmás rohamokat leggyakrabban a por és más, a levegőben szálló allergének válták ki. A betegség alapja, hogy az immunrendszer túl hevesen reagál a belélegzett részecskék jelenlétére, összeszűkülnek a légutak, és köhögés, légszomj alakul ki.
A legutóbbi kutatásban - amelynek eredményeit a Nature tudományos magazinban publikálták - több mint 2 ezer gyermek DNS-ét vizsgálták meg, keresve azokat a szakaszokat, amelyek csak az asztmásokra jellemzők. Ennek során találtak rá a 17-es kromoszóma ORMLD3 jelű gén bizonyos mutációjára, amely szoros összefüggést mutatott az asztma gyermekkori kialakulásával. A kutatók abban reménykednek, hogy felfedezésük hatékony terápia kialakításához járulhat hozzá. Miriam Moffat, az
Imperial College tudósa újnak és izgalmasnak minősítette a felfedezést, amely nem magyarázza meg ugyan a betegség kialakulását, de sokat segít a gének és a környezet elemeiből álló összerakós játék elemeinek megfelelő helyre illesztésében.

4 komment

Címkék: kutatás genetika asztma

Bétablokkolók hatásai

2007.07.06. 13:19 Orosz Viktória

A Ohió állambeli Cleveland Klinika munkatársai vizsgálatuk eredménye alapján azt tanácsolják, hogy indokolt a bétablokkoló vérnyomáscsökkentők folyamatos alkalmazása. Már csak azért is, mert e gyógyszerek már nem drágák, de a legtöbb szakvélemény szerint mégsem alkalmazzák őket elég gyakran.Hogy a bétablokkolók azért hatékonyak, mert meggátolják az artériák eltömődését, kissé meglepte a kutatókat, mivel e vérnyomáscsökkentőket nem kifejezetten ebből a célból fejlesztették ki a hatvanas években. A kutatók négy vizsgálat eredményét összegezték, azaz összesen ezerötszáz páciens esetét elemezték. Közülük 1100-an szedtek bétablokkolókat, de ennek hatása eleinte nem jelentkezett. Csak később vált kimutathatóvá, hogy náluk az artériaelzáródás kisebb mértékű, ezzel szemben a többieknél az erek állapotában többnyire nem volt változás. A kutatás eredménye azért is meglepő, mert két évvel ezelőtt a bétablokkolók elégtelen voltát és káros hatását mutatták ki. Brit kutatók ugyanis arról számoltak be, hogy a bétablokkolók csupán feleannyira akadályozzák meg a szélütést, mint korábban gondolták, ráadásul más gyógyszerekkel összehasonlítva számottevően növelik az agyi infarktusok kockázatát. A clevelandi kutatók azért arra a negatívumra felhívták a figyelmet, hogy bár a bétablokkolók szabályozzák a szívritmust, gyakran idéznek elő zavart elmeállapotot és impotenciát.


Szólj hozzá!

Címkék: kutatás szív bétablokkoló

Akarat és fogyás

2007.07.04. 21:41 Orosz Viktória

NCurse blogján egy nagyon érdekes cikket találtam. Nagyon szépen példázza, hogy az ember kellő akarattal szinte bármire képes lehet. Pusztán sportolással sikerült ennek a fiatal embernek ez a bravúr. Bővebben a mediq.blog.hu -n  Íme egy "Ilyen volt - ilyen lett" képösszeállítás:

1 komment

Címkék: fogyás akarat csoda

Pánikbetegség

2007.07.04. 10:15 Orosz Viktória

A világon mindenütt a nôk 5%-a, a férfiak 2%-a pánikbeteg, de a súlyos depressziósok 25%-át szintén érinti ez a betegség. A kórkép lényege a szorongásos roham, amelynek során a beteg nem kap levegôt, mellkasi fájdalmat érez, torkában érzi a szívét, pulzusa felgyorsul, halálfélelemmel küzd, gyakran fél a megôrüléstôl, reszket, remeg, verejtékezik, miközben többnyire szívinfarktustól retteg. Nem minden pánikroham nyomában fejlődik pánikbetegség: sokan egyetlen ilyen rosszulléten esnek át életükben és, szerencsére, soha többet nem találkoznak vele. A hivatalos meghatározás szerint pánikbetegségről akkor beszélünk, ha valaki ismétlődően él át pánikrohamokat, melyek váratlanul törnek ki, és nyilvánvaló okkal nem magyarázhatók, azaz a beteg nincs valódi fenyegetettségben vagy veszélyben.

A betegség tünetei:

- Kognitív tünetek: nyugtalanság, önsors-rontás, halálfélelem, félelem a megőrüléstől, önkontroll vesztéstől, készenléti állapot, dekoncentráltság

- Affektív tünetek, a hangulati-érzelmi élet tünetei: szorongás, idegesség, irritabilitás, másodlagosan kialakuló depresszió

- Szomatikus tünetek: szívritmuszavar, légzészavar, mellkasi fájdalom, végtagfájdalom, gyengeség, izomfeszülés, vizelési inger, szédülés, kábultság, remegés, fejfájás, gyomor- és béltünetek

- Szociális tünetek
: dependencia, izoláció, munkaképtelenség.

Ha idejében diagnosztizálják a pánikbetegséget, és az ember kellő segítséget kap, akkor nagy a gyógyulás esélye, és a szövődmények kialakulása megelőzhető. Vizsgálatok tanúsága szerint a megfelelő terápia (akár gyógyszeres, akár pszichoterápia, akár a kettő kombinációja) a pánikzavarral küszködők 70-90%-ának segít. Egyes nézetek szerint a leghatékonyabb párhuzamosan kezdeni gyógyszeres- és pszichoterápiába, és lassan, fokozatosan elhagyni a gyógyszert, amint a beteg jobban érzi magát. A pánikbetegség gyógyításáról bővebben itt olvashatunk. Kezelés nélkül a pánikbetegség súlyos szövődmények kialakulásának veszélyét hordozza. Az élet egyre korlátozottabbá, beszűkültebbé válik: a betegség a munka rovására mehet (az utazásra, illetve az otthon elhagyására való képtelenség kialakulása miatt), és megsínylik a kapcsolatok is, mivel a pánikrohamoktól való rettegés eluralkodik a szenvedőn és mindazokon, akik közel állnak hozzá. Gyakran alakulnak ki különböző fóbiák, ezek közül is a leggyakoribb az agorafóbia(pánikbetegek 1/3-ánál alakul ki). Olyan helyzetektől való félelmeket értünk alatta, ahonnan az elmenekülés nehéz (vagy problémás), vagy nincs kéznél az azonnali segítség a váratlan vagy az adott szituációban várható pánikroham vagy pánikszerű tünetek esetén. Az agorafóbiás félelmek tipikusan a következő jellegzetes helyzetekben jelentkeznek: egyedül elmenni otthonról, tömegben lenni vagy sorban állni, hídon lenni, busszal, vonattal, autóval utazni.Bővebben az agorafóbiáról itt található információ. A szorongásos betegségeknek, mint például a pánikbetegségnek genetikai vonatkozásairól bővebben itt.

Kapcsolódó oldalak:
Egy pánikbeteg honlapja
Egy pánikbeteg jegyzetei
Pánik lap

Szólj hozzá!

Címkék: pánikbetegség agorafóbia

A szívritmuszavar oka génmutáció is lehet

2007.07.04. 08:32 Orosz Viktória

A tudományos folyóirat szerint a deCODE genetikai kutatóvállalat munkatársai több ezer izlandi, svéd, amerikai és hongkongi kísérleti alany génállományát vizsgálták. Megállapították, hogy jelentősen növelheti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát két mutáció a korai szívfejlődésért felelős génben.

A szívrendellenesség légszomjat, heves szívdobogást és szélütést okozhat, a felfedezés pedig azért fontos, mert "a szívritmuszavarral járó gutaütés gyakran rokkantsággal végződik" - mondta Kari Stefansson vezérigazgató.

Az orvosok akkor beszélnek szívritmuszavarról, amikor a szív felső és alsó kamrái ütem nélkül, össze-vissza lüktetnek. A szív ezért szabálytalanul és gyorsan ver, aminek hatására vérrög keletkezhet, ha pedig a vérrög eltorlaszolja az agyba pumpált vér útját, az agysejtek gyors pusztulásnak indulnak, és a páciens gutaütést kap.

A deCODE tudósai a Nature Genetics című tudományos szaklap vasárnap megjelent számában is publikáltak egy tanulmányt. Az izlandi tudósok felfedeztek a 17-es számú kromoszómán két genetikus faktort, amelyek növelik a prosztatarák kockázatát. A két faktor együttesen a prosztata-daganatok egyharmadáéért felel. Az is kiderült viszont, hogy az egyiknek köszönhetően csökken annak veszélye, hogy kialakul a 2-es típusú diabétesz, a cukorbetegség leggyakoribb fajtája.

"Ez is mutatja, hogy az emberi test milyen kifinomult, érzékeny szerkezet, és mennyire fontos a körültekintő orvosi munka, hogy az egyik betegség megelőzésével ne növeljük egy másik baj kockázatát" - mondta Stefansson.

Szólj hozzá!

Címkék: genetika szív génmutáció

Repülő és mélyvénás trombózis

2007.07.03. 20:27 Orosz Viktória

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint feltétlenül tornáztatni kell lábainkat a hosszú repülőutak alatt és célszerű mellőzni az altatótablettákat is, hogy csökkenjen az akár halált is okozó vérrögök kialakulási esélye.  A WHO képviselői szerint bár a mélyvénás trombózis - amely egy vénában képződő vérrög - kialakulási esélye egyébként csekély, de a veszély megnő, ha sokáig egy helyben, összegörnyedt testhelyzetben maradunk. Vannak, akik különösen veszélyeztetettek, genetikai hátterük vagy életmódjuk miatt. Korábbi tanulmányok alapján az átlagnépesség körében a mélyvénás trombózis kialakulását 1 a 6000-hez teszik bármilyen négy óránál hosszabb utazás esetében. "Egy konkrét, repülővel utazó személy esetében a vérrög kialakulási esélye elenyésző. A probléma az, hogy emberek tömegei utaznak a repülőgépeken, így a rendkívül kicsi kockázati arány a nagyszámú utazóközönségre alkalmazva mindjárt akkora lesz, hogy a betegség a közegészségügy szintjén valódi problémát jelentsen" - mondta Patrick Kesteven, a kutatásokban közreműködő angol orvos. A genfi székhelyű Nemzetközi Légi Közlekedési Társaság szóvivője, Anthony Council elmondása szerint számos légi társaság tájékoztatja utasait a kockázatról. "Azoknak, akik a veszélyeztetett csoportok valamelyikébe tartoznak, azt tanácsoljuk, konzultáljanak orvosukkal, mielőtt repülőre szállnak" - mondta a szóvivő.

Szólj hozzá!

Címkék: repülés trombózis

Új típusu őssejt

2007.07.02. 14:00 Orosz Viktória

A Nature című folyóirat arról számolt be, hogy a rágcsálók embrionikus őssejtjeinek egy új típusát fedezték fel, ami jobban hasonlít az emberi őssejtekre, mint az egerekére.

Roger Pedersen, a Cambridge-i kutatócsoport vezetője szerint az új felfedezés hasznos lehet az emberi őssejtek működésének megértéséhez, hiszen betöltheti a "hiányzó láncszem" szerepét az egerek és az emberek embrionikus őssejtjei között. "A felfedezés igazi előnye abban rejlik, hogy így már van egy másik modell, ami alapján részletesen vizsgálni tudjuk az őssejtek alapműködését" - mondta Paul Sanberg, idegsebész professzor, a Dél-Floridai Egyetem időskorral és az agyműködés helyreállításával foglalkozó központjának igazgatója. Az embrionikus sejtek pluripotensek, vagyis képesek arra, hogy a szervezetben megtalálható bármely sejttípussá alakuljanak át. A szakemberek abban bíznak, hogy egy nap ezek a sejtek olyan betegségek kezelését és gyógyítását teszik lehetővé, mint a cukorbetegség, a májelégtelenség, gerincsérülések, a stroke (gutaütés), az Alzheimer-kór és a szívbetegségek.Azonban az őssejtek tenyésztése azzal is jár, hogy életképes emberi embriók pusztulnak el, ezért sokan erkölcsi okokból tiltakozik ez ellen. Az Egyesült Államokban 2001 augusztusa óta korlátozott az embrionikus őssejtkutatás, mióta George Bush amerikai elnök jelentősen csökkentette az e célra szánt állami támogatást. Így most csak olyan embriókból származó őssejteket lehet felhasználni a vizsgálatokban, melyek a 2001-es korlátozás előtt semmisültek meg.

2 komment

Címkék: kutatás őssejt

A tüdőgyulladás fajtái

2007.07.01. 09:49 Orosz Viktória

Sokak számára talán meglepő információ, amit Nádudvary Ildikó, az egyik fővárosi tüdőgondozó orvosa elöljáróban közread: - A tüdőgyulladás lényegében gyűjtőnév. Nem egyetlen, nem is egyféle betegség megjelölése.
 Bár a laikus számára minden tüdőgyulladás egyforma, a szakma a kór két nagy csoportját különbözteti meg: a közösségben szerzett tüdőgyulladást, és a kórházi körülmények között keletkezőt. Ugyanis más és más vírus, baktérium, parazita által okozott gyulladásokról van szó. A kórokozó baktériumok szerint típusos, illetve atípusos tüdőgyulladásról beszélünk. Az elsőt leggyakrabban a sztreptokokkusz, illetve pneumokokkusz baktérium váltja ki. Ez utóbbi ellen hatásos oltás van forgalomban, ami évekig, esetleg élethosszig is védettséget ad. Ám influenza, bárányhimlő, sőt néhány gombafajta is lehet kiváltó ok. Mindkét típusú tüdőgyulladásnak más antibiotikum a gyógyszere és a röntgenképe is más. Súlyos, krónikus betegeknél a legyengült immunrendszer, valamint a pangásos állapot elősegíti a fertőzést, vagyis súlyos kockázati tényezőt jelent. A kórházban szerzett fertőzések között a tüdőgyulladás első helyen áll, és főként a hosszú ideig fekvő betegeket fenyegeti. Az alkoholisták, erős dohányosok, cukorbetegek, keringési elégtelenségben szenvedők fokozottan veszélyeztetettek, valamint azok is, akiknek az immunrendszerét mesterségesen, gyógyszerek segítségével legyengítették, például a szervátültetettek. A tüdőgyulladást rendszerint megfázás, torokfájás előzi meg, láz, izomfájdalom, hidegrázás, köhögés, étvágytalanság, hányás, fáradtság a könnyen felismerhető tünetei. Amikor megjelent a gyógyszerek között a penicillin, az orvosok és betegek fellélegeztek, hogy végre elfelejthetik ezt a betegséget. Ennek ellenére ma is előfordul valamennyi típusa, és ha a beteg nem kerül időben megfelelő terápiás gondozásra, akár végzetes is lehet. Ezért a tüdőgyulladást ma is komolyan kell venni. Ugyanis az antibiotikumokkal szemben a baktériumtörzsek ellenállókká váltak az idők folyamán, vagyis nem hatnak rájuk. Éppen ezért a megelőzés, a lehetséges védekezés rendkívül fontos. Annál is inkább, mert a tüdőgyulladásnak súlyos szövődményei is lehetnek, tályog alakulhat ki, vagy légzési elégtelenség. Normális esetben egy-két hét alatt meggyógyul, tünetmentessé válik a beteg, de a rizikócsoportba tartozók nem minden esetben veszik könnyen a betegség "akadályait". A pneumokokkusz okozta tüdőgyulladás ellen világszerte - nálunk is - kiváló védőoltás van forgalomban. Ez a vakcina a 23 leggyakoribb kórokozó ellen védelmet nyújt, ezek a kórokozók felelősek a betegségek 90 százalékáért. Időseket, 65 éven felülieket, krónikus betegeket mindenképpen tanácsos beoltatni, de azt is kiszámították, hogy a rizikócsoport valamennyi tagjának a beoltása kevesebb költséggel jár, mint a már kialakult betegség kezelése. Az egészségpénztár által 50 százalékos támogatottságú oltás több évig ad védelmet, 65 éven felülieknél általában már nem is kell megismételni, hatása élethosszig kitart. Az év bármely szakában beadható, de legésszerűbb ősszel, az influenzaoltással együtt beadatni.




















Forrás:/MTI/

Szólj hozzá!

Címkék: tüdő pneumococcus

Az ásitás hűti az agyat?

2007.06.30. 15:33 Orosz Viktória

Ha kitátjuk szánkat, azzal hűtjük az agyunkat - írja a Der Spiegel című német lap internetes változata. A kutatók mérései szerint az ásítással növeljük a vérnyomást, többször ver a szívünk is, a "gondolkodó szerv" vérellátása javul.

A Spiegel Online egy amerikai szaklap, az Evolutionary Psychology cikkét idézi, amely New York állam egyetemének munkatársaitól származik. Andrew és Gordon Gallup első kísérlete során 44 diákot tesztelt, azt vizsgálva, hogy vajon az egyes légzési technikák befolyásolják-e az ásítás "fertőző" hatását. A kísérletben részt vevőknek ezért csak orron vagy csak szájon át lehetett lélegezniük. Az orron át lélegzőket is két csoportra osztották, a második csoportban lévőknek egy orrcsipeszt helyeztek el a szaglószervükön. Egy negyedik csoport tagjai bárhogy lélegezhettek. A diákoknak rövid videofelvételeket mutattak, amelyeken emberek nevettek, közömbös arcot vágtak, vagy ásítottak, és a kutatók számolták, hogy közben hányszor ásítottak a résztvevők. A kizárólag orron át lélegzők csoportjában senki nem ásított a kísérlet során, miközben az összes többi csoportban a résztvevők csaknem fele ásított. Ez azzal lehet összefüggésben, hogy az orron át való légzés során a vér a szaglószerv belsejében lehűl, így nem igényel további hűtést, például az ásítás segítségével - írják a kutatók. Egy másik kísérlet során ugyanazokat a filmeket vetítették le, miközben a nézőket arra kérték, hogy egy hideg vagy meleg, illetve szobahőmérsékletű csomagot szorítsanak a homlokukhoz. Akiknek a hideg csomag jutott, azoknak nem kellett ásítaniuk. A másik két csoport tagjainak egyharmada viszont ásított. Az eredményekből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az ásítás az agy hőszabályozásának eszköze, és a környezet hőmérséklete csakúgy hatással van rá, mint a bonyolult logikai feladatok. Akinek tehát hideg fejre van szüksége, nyugodtan ásítson - írja a német hetilap online változata.

Természetesen még további kísérletekre van szükség arra, hogy bebizonyosodjon ez az állítás, jelenleg is folynak kutatások. De miért is ásítunk?
A tudomány mai állása szerint az ásítás egy óriási levegővétel, mely során a garatunk a normál állapotához képest négyszeresére tágul. Ez idáig rendben is lenne, csakhogy ásítani sokféle okból ásítunk. Első magyarázat az álmosság. Ásítunk azonban akkor is, ha unatkozunk, vagy valami olyan eseményen kell részt vennünk, mely nem éppen érdekfeszítő számunkra. Ásítunk továbbá akkor is, ha valóban csupán levegőcserére van szüksége a szervezetünknek. Ma már az is ismert tény, hogy magzat korunkban anyánk pocijában is ásítunk, pedig ezidőtájt még nem is szájon át lélegzünk. Ez utóbbi tény azt is jelentheti, hogy a szóban forgó tevékenység valamiféle reflex, mely velünk születik. Azt is tudjuk már, hogy bizonyos kémiai folyamatokat indít el, s bizonyos neuronokat munkára késztet. Ha ez az egyensúly felborul, akkor bizony baj van. A Parkinson-kórban szenvedők például képtelenek ásítani, mivel az ő szervezetükből hiányzik a dopamin. Az antidepresszánsokat szedők viszont igen gyakran ásítanak, gyakori, hogy végeláthatatlan ásító-rohamokkal küzdenek.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás neurológia agy ásítás

Írisz diagnosztika

2007.06.29. 15:07 Orosz Viktória

A múltkori posztom az írisz diagnosztikáról bár rövidre sikerült, mégis azt a posztot olvasták legtöbben. Ezért most kicsit részletesebben írnék erről a vizsgálatról.
 

A szivárványhártya minden egyes része valamilyen módon kapcsolatban áll a belső szervekkel. Ha a szivárványhártyán valamelyik szervünk zónájában lakunák ("gödröcskék"), pigment-foltok (sötétebb színű felületek) vagy más jelek vannak, amelyek eltérnek a hártya többi részétől, akkor ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy az adott belső szervben valami nincs rendben. Lelkes kutatók hatalmas statisztikai anyagon végzett számításokkal meghatározták, milyen jeleknek felelnek meg a gyulladás, a fekély, a vérkeringési rendellenességek és mely jelkombinációk utalnak leggyakrabban rák betegségekre. Jól kivehetőek a gerinc, gyomor, szív, petefészek és prosztata megbetegedései, de rosszul látszik a cukorbetegség, asztma, rheuma. A szem vizsgálata lépésről-lépésre történik. Először a szem környékét, a ráncokat, elszíneződéseket, ödémákat vizsgáljuk, ezek a máj, a vese és a szív rendellenes működésére utalnak. A szklera, vagyis a szemfehérje az érrendszer, a koleszterinszint, a keringési rendszer állapotára, a pupilla fényjelenségei az öröklött tulajdonságokra, a pupilla alakváltozásai a szerzett tulajdonságokra, a pupilla szegélye a vegetatív idegrendszer, a gerincből kilépő idegek állapotára, maga az írisz pedig az egész szervezetben zajló anyagcsere-folyamatokra, valamint az egyes szervek, illetve az egész szervezet területén történő kóros folyamatokra vonatkozóan adnak tájékoztatást.

- A mai német kórházak és klinikák alkalmaznak iridológust, vagyis olyan személyt, akihez fordulni lehet, ha a szokásos orvosdiagnosztikai módszerek, laborvizsgálatok nem vezetnek eredményre. 
- Iridoszkóppal(réslámpa) végzik mellyel akár 100x-os nagyítás is elérhető
- 10 éves kor fölött ajánlott
- Korlátlan alkalommal ismételhető, nincs semmilyen káros hatása
- Teljesen fájdalommentes
- A vizsgálat után az írisz-diagnoszta általában rengeteg tanáccsal látja el a beteget. Szükség esetén otthoni gyógymódot ír fel neki, vagy ha valami gyanúsat talál, más szakorvoshoz utalja.

Referencia:
   Ormós intézet

Szólj hozzá!

Címkék: írisz diagnosztika iridológia

süti beállítások módosítása