Egy új tanulmány adatai szerint egy új, számítógép-vezérelt méhnyakrák-szűrővizsgálattal több abnormális sejt azonosítható, mint a hagyományos módszerrel. A méhnyakrák-szűrésre évtizedek óta hüvelykenetet használnak, de a jövőben az ún. folyadék-alapú citológia (LBC) átveheti helyét. A hagyományos kenetkészítésnél a méhnyakról az anyagot egy gyűjtőeszköz segítségével viszik át közvetlenül a tárgylemezre. Az LBC-lemez készítésénél a gyűjtőeszközt folyadékban leöblítik, így egy oldatot készítenek, amelyet a laboratóriumban dolgoznak fel ún. egysejt-rétegű vizsgálati anyagot létrehozva. Guglielmo Ronco, a torinói Rákkutató Intézet munkatársának korábbi kutatási eredményei szerint az LBC nem növeli meg szignifikánsan a mérsékelt és súlyos rendellenességek felfedezési lehetőségét, ha mindkét lemezt egy citológus értékeli manuálisan. Elizabeth Davey, a Sydney Egyetem kutatója és munkatársai azonban számítógépes leolvasó rendszert, az ún. ThinPrep Imager-t (TPI) használták a kenetek értékelésekor. A program kiszűri a további vizsgálatokat igénylő keneteket, a citológus csak ezeket nézi át. Davey és munkacsoportja 55,164 ausztrál nőtől származó mintát elemzett ki. Minden egyes mintából először hagyományos kenetet készítettek, majd ezután következett a TPI minta. Vizsgálataik legfontosabb eredménye, hogy a ThinPrep Imager segítségével 1000 nőre vetítve 1,3-szoros volt a magas fokozatú méhnyak-rendellenesség előfordulása a hagyományos citológiához képest. Ausztráliában 1000-ből 7,7 nőt szűrnek ki minden évben a kétéves, hagyományos szűrőprogram segítségével. A vizsgálat adatai alapján a ThinPrep Imager használatával a kiszűrt esetek száma 9/1000 nőre emelkedhet. A módszer további eredménye, hogy kevesebb kenetet minősítenek használhatatlannak: TPI-vel - 1,78 százalék, a hagyományos módszerrel 3,09 százalék. Ráadásul kevesebb nőt kell visszahívni ismételt kenetvételre, mint korábban. A TPI használata tehát úgy tűnik, megnöveli az alacsony fokozatú sejtelváltozások felismerését. A mérsékelt és súlyos változások pontosabb felismerési arányával együtt ez azt jelentheti, hogy TPI-vel a szűrővizsgálatok közötti időtartam hosszabbá válhat.





































Referenciák:
Medipress
CPO
Onestopclinics
A ThinPrep hivatalos oldala

A tumor burjánzásának megállítására, majd a daganatnak a szervezetből való eltávolítására eddig alkalmazott módszereknél hatékonyabb lehet az úgynevezett proton-terápia, amit már másfél évtizede alkalmaznak ott, ahol az ehhez szükséges részecske-gyorsító, a ciklotron rendelkezésre áll. Svájci kutatók pedig a módszer továbbfejlesztésén dolgoznak, biztató eredménnyel.  A pusztító, félelmetes betegségek közül leggyakoribb a rák, azaz a testünk egyes sejtjeinek megállíthatatlan burjánzása, daganattá, tumorrá növekedése. Ha időben felismerik, műtéttel, gyógyszerekkel, kemoterápiával többnyire gyógyítható. Az elrákodosodott sejtek a radioaktív anyagok mágnesekkel irányított sugarával is elpusztíthatók, mintegy elégethetők. Legtöbbször kobaltizotóp sugarát irányítják a káros sejtekre az úgynevezett kobaltágyúval. Orvostörténeti tény, hogy a radioaktív anyagoknak először a sejtpusztító hatását észlelték és csak a 20. század első évtizedeiben, a kutatókat ért sugárzást követő sejtpusztulás hívta fel a figyelmet arra, hogy az ellenőrzött sugárnyaláb a gyógyításra is alkalmazható. Azóta a sugárterápia világszerte elterjedt. A gyógyító sugarakat pontosan a burjánzó sejtekre irányítható, úgynevezett proton-terápiát 1992 óta alkalmazzák. Bár az Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben 80 ezer kezelést végeztek így, elterjedésének gátat vet, hogy az atomok elemi alkotórészeit képező protonokat csak a ciklotronnak nevezett részecske-gyorsítókban lehet a testbe "lövéshez" szükséges sebességre felgyorsítani. Amerikában is csak öt ilyen, egyenként 2 ezer négyzetméteres épületben, 100 millió dollárért felépített részecske-gyorsító működik. Hatalmas, köralakú alagútjaikban nagy energiával körbefuttatott atomrészecskék és anti-anyagok száguldanak mind gyorsabban, hogy megfelelően felgyorsítva és ebből a ringlispilből egy oldal kapun kiengedve, pontosan irányítva, a rákos sejteknek ütközhessenek. Az amerikai ciklotronok mellett működő műtőkben három operációs asztal is van, melyeken a pácienseket úgy helyezik el, hogy a sugárzás a legrövidebb úton és csakis a rákos sejtjeiket érhesse. A művelet mindössze két percig tart. A világ legnagyobb részecske-gyorsító ciklotronja a Svájc és Franciaország határos részei alatt felépített genfi CERN. Mint információs közlönyükben jelentették, az ott kutatók a nagyon ritka, negatív iker-protonokkal igen biztató kísérleteket végeztek hörcsögök bőrrák-sejtjeinek kiirtásával, olymódon, hogy a szomszédos ép sejteket semmiféle káros sugár nem érte. Ez a még kísérleti stádiumban lévő módszer a már alkalmazott proton-terápia során is pontosabb tumor-irtást tesz majd lehetővé.

Már a Pécsi Orvostudományi Egyetem munkatársai is bekapcsolódtak a vizsgálatokba, de továbbra sem tudni, hogy mi okozza a gyakori rákos megbetegedéseket egy nagykanizsai házban. A lakók egy, az alagsorban működő transzformátorra gyanakodtak, de az azóta elvégzett mérések nem igazolták ezt a gyanút. A nagykanizsai házban 16 lakás van. Egy hónapja derült ki, hogy az itt élők közül 13-an haltak meg rákos megbetegedésben. Az önkormányzat felkérte a tisztiorvosi szolgálatot, hogy vizsgálja meg: mitől betegedtek meg ennyien a házban. A szakemberek elkezdték a vizsgálatot, de a lakók nem túl segítőkészek. A kiküldött kérdőívekből eddig egyet sem küldtek vissza. Buzás Judit nagykanizsai városi tisztifőorvos elmondta, hogy most 16 rákos megbetegedésről tudnak. Ebből hárman még élnek. A betegeknek több mint a fele 70 éven felüli, a többiek fiatalabbak. A 16 főből 9-nél gyomor és bélrendszeri daganat okozta a megbetegedést, illetve a halálozást. A tisztiorvosi szolgálat szerint csak a további vizsgálatok deríthetik ki, hogy mi okozza a betegségeket ebben a két lépcsőházban - az életmódban, vagy a környezetben kell-e keresni az okokat. A tisztiorvosi szolgálat munkatársai mellett már a Pécsi Orvostudmányi Egyetem szakemberei is bekapcsolódtak a vizsgálódásba. Az egyetem népegészségügyi tanszéke kezd rövidesen kutatásokat azért, hogy kiderüljön, hogy a ház 45 éves történetében miért fordultak elő a szokásosnál jóval gyakrabban rákos megbetegedések.

Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Az évenként felfedezett új esetek száma folyamatosan emelkedett az elmúlt évszázad második felében. Becslések alapján 10 nőből 1nél nagy valószínüséggel fejlődik emlődaganat.

Az emlőráknak sok megjelenési formája lehet: vannak enyhébb kórjóslatú formái, de vannak nagyon rosszindulatúak is, egyes formái jól reagálnak bizonyos típusú kezelésre, mások kevésbé. Az emlőrákos betegek kb. negyede szenved HER2-pozitív emlőrákban, ami egy jól körülhatárolható csoportja az emlőráknak. A HER2 a humán epidermális (hám eredetű) növekedési faktor receptor 2-es típusa. Normális mennyiségben fontos szerepe van a sejt növekedésének és fejlődésének szabályozásában. Szervezetünk nagyon sok epidermális (hám eredetű) sejtjében megtalálható, ilyenek pl. a bőrsejtek, mirigysejtek. Az emlő tejtermelésért és elvezetésért felelős struktúrájának sejtjei is ilyen eredetűek. Két darab HER2-gén található egy normális sejt magjában és ennek hatására megfelelő mennyiségű HER2-fehérje termelődik a sejtek felszínén. Előfordul azonban, hogy a HER2-génből túl sok van (amplifikálódik), és így a sejtek felszínén is jóval több HER2-fehérje jelenik meg. Ezek hatására a sejt gyorsabban nő, osztódik, és ez vezethet el a rákos sejtburjánzáshoz.
A hagyományos kemoterápia a szervezet valamennyi gyorsan osztódó sejtjére hat, így a gyorsabban megújuló egészséges sejteket is károsítja. A célzott kezelés lényege a rákos burjánzást kiváltó gén vagy fehérje beazonosítása, és az ez ellen történő specifikus, szelektív támadás. Ez a specifikus biológiai terápia a szervezet természetes immunrendszerének befolyásolásával célzott támadást tesz lehetővé a tumoros sejtek ellen, és csak HER2-pozitív emlőrákos betegek esetében hatásos.
További információk: http://www.her2.hu

Forrás/www.her2.hu/