Parkinson kóros betegek, akik agyába pacemaker jellegű szerkezet van építve, négy órával többet töltenek naponta remegés és önkéntelen mozdulatok nélkül, mint csak gyógyszerek segítségével, derült ki a mélyagyi stimulációnak nevezett kezelésről végzett legnagyobb felmérésből.- írja a Medipress.

Mélyagyi stimuláció során, a substantia nigrát-mely a mozgás koordinációjáért felel-ingerlik elektródok segítségével.

Ennek ellenére a mélyagyi stimuláció számos komoly veszéllyel is jár, úgymint a fertőzés a rendkívül bonyolult műtéti eljárás miatt, olvasható a nemrég megjelent Journal of the American Medical Association nevű folyóiratban.

„Ez valóban agyműtét és ezt mindenkinek át kell gondolnia” – mondta Dr. David Charles a Vanderbilt Egyetemről, aki nem vett részt a kutatásban. Mindemellett, tette hozzá, a legtöbb probléma, mely a kutatás során felmerült épp a műtét miatt jelentkezett, és legtöbbjük hat hónapon belül megoldódott.

Az eddigi eredmények „biztatóak”, monda, majd hozzátette, hogy az előzetes kutatások feltételezték annak lehetőségét, hogy sokkal komolyabb dolgokat is okozhat a mélyagyi stimuláció, mint például depressziót és öngyilkosságra való hajlamot.

Mélyagyi stimuláció során, elektródák közvetítik az elektromos impulzusokat a substantia nigra számára, mely egy sarló alakú terület az agy középpontjában, mely a mozgásokat felügyeli és koordinálja. Parkinson kóros betegek esetén, az ezen a területen található dopamin-termelő idegsejtek pusztulnak el, remegést, merevséget, lassult mozgást és a koordinációs képességek romlását okozva.

Olyan gyógyszerek, mint a levodopa segíthetnek a remegés és az akaratlan mozgások leküzdésében. De sok esetben, ezek a gyógyszerek idővel elvesztik hatásosságukat, míg mellékhatásaik, például hirtelen szaggatott mozgások, rágómozgások és a kézremegés rosszabbodnak.

A kilencvenes évek végén bemutatott mélyagyi stimuláció egyre inkább elfogadottá válik, az ilyen betegek kezelésére. A legtöbb kutatás nem vezetett biztos eredményre a kezelés jótékony illetve káros hatásaival kapcsolatban, a kizárólag gyógyszeres kezeléshez hasonlítva.

Az új kutatást Ph.D. Frances Weaver vezette, kétszázötvenöt véletlenszerűen kiválasztott Parkinsonos mélyagyi stimulációval vagy egyéb módon kezelt beteget. A betegek negyede hetven évnél idősebb volt.

Hat hónappal a kezelés után, a mélyagyi stimulációban részesült betegek napi, kb. 4,6 órával több mozgási problémától mentes állapotról számoltak be, míg a kontrollcsoport esetében ilyen nem volt. Összességében a mélyagyi stimulációval kezelt betegek 71%-ánál jelentkezett javulás a motoros funkciókban, míg a gyógyszeres kezelés esetén ez az arány csak 32%-ot tett ki. 

„Ez óriási, mi több, megegyezik azzal amit a többi kutatás is alátámasztott” – mondta Charles. „Ez egy nagyméretű kutatás, mely több központban, rengeteg beteggel és nagyon szigorú keretek közt folyik.”

Mindent összevetve azonban, a mélyagyi stimulációval kezelt betegek esetében a műtétet követő komplikációk valószínűsége, így fertőzések, idegrendszeri rendellenességek, pszichiátriai tünetek jelentkezése nagyobb. A páciensek 10%-ánál fejlődött ki fertőzés, egy páciens pedig meghalt. Komoly visszaesések is előfordultak hat hónappal a műtét után.

Gyakrabban jelentkezett ezeknél a pácienseknél depresszió, zavarodottság és szorongás, bár ezek a változások csak az esetek egy csekély hányadában jelentkeztek, mondták Weaver és kollégái, és nem tisztázott még milyen hatással voltak a betegekre.

A műtéti eljárás rendkívül összetett, jegyezte meg Weaver: elsőként a betegek agyába kell beültetni az elektródákat, míg azok ébren vannak, hogy az orvosok folyamatosan tudják ellenőrizni a különböző agyterületek megérintését kísérő hatásokat, biztosítva ezzel, hogy az elektróda végül a megfelelő helyre kerül. Ezután a páciensek átesnek egy műtéten, mely során beültetik a pacemakert, általában a mellkasba. Ezt a műtétet teljes altatásban végzik. Amennyiben a beteg megfertőződik, a készüléket ki kell venni és újat kell beültetni.

Az a tény, hogy a felmérés relatíve sok hetven év feletti embert magába foglalt, hozzájárulhatott a káros események jelentkezéséhez, magyarázta Weaver. Ennek ellenére az előnyök, melyek az idősebb betegekre ugyanúgy állnak, mint a fiatalabbakra, rendkívül jó hírnek számítanak, mondta Charles. Bárki, aki mélyagyi stimulációt fontolgat, tisztában kell, legyen a kockázatokkal és mindenképp beszélje meg és mérlegelje orvosával együtt, hogy a műtét előnyei meghaladnák-e a ritka, de nem elhanyagolható mellékhatásokat és veszélyeket, javasolta Weaver.

Több mint egymillió ember szenved Parkinson kórban az Egyesült Államokban, és évente újabb ötvenezer esetet diagnosztizálnak. Michael J. Fox színész, talán a legismertebb személy aki ebben a kórban szenved, őt 1991-ben diagnosztizálták.

1998-ban Fox thalamotomiának nevezett agyműtéten esett át, mely során az agy egy kis részét károsítják. Ez az eljárás hasonló hatással rendelkezik, mint a mélyagyi stimuláció, azzal a különbséggel, hogy ez a kezelés nem visszavonható. A mélyagyi stimuláció, amennyiben szükséges megszakítható.

Több mint harmincötezer mélyagyi stimulációs eljárást végeztek el eddig világszerte, és már kutatják a kezelés lehetséges felhasználásának lehetőségét depresszió és egyéb neurológiai kórképek kezelésére.

A hat hónapig mély agyi stimulációval kezelt Parkinson-kóros betegek jelentős javulást produkálnak, de az invazív beavatkozás a kutatók szerint súlyos szövődmények kockázatával jár.-írja a Medipress.

A Journal of the American Medical Association szakfolyóirat január 7-i számában megjelent tanulmány arról számol be, hogy a betegek javulást mutattak a motoros készségek terén, és általános javulást tapasztaltak életminőségükben is hat hónapos agyi stimulációt követően más kezelésekkel összehasonlítva.

A más orvosi kezelések hatástalansága esetén gyakran alkalmazott eljárás során műtéti úton elektródákat ültetnek az agyba, amelyek az agy meghatározott területeit stimulálva csökkentik az akaratlan mozgásokat és a remegést.

A kutatók azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az agyi stimuláció „kevésbé kívánatos következményekkel” is járhat, többek között fertőzéssel, idegrendszeri zavarokkal, pszichiátriai rendellenességekkel, szívpanaszokkal és „viselkedésbeli hatásokkal”, ezért további kutatásokra van szükség.

A tanulmány eredményei szerint az eljárást követően a páciensek 71 százalékában a motoros funkciók jelentősen javulnak, beleértve az akaratlan mozgások csökkenését is, míg a más kezelésekben részesülők esetében ez az arány csak 32 százalék.

A kutatók elmondása szerint hat hónapos kezelés után az agyi stimulációban részesült betegek átlagosan napi 4,6 órát nyertek motoros funkciós zavarok vagy akaratlan mozgások nélkül.

Ezzel szemben a legjobb terápiás csoport által kiváltott átlagos változás nulla órát biztosít valamiféle motoros működési zavar nélkül.

  Dél-koreai kutatók szerint a számos természetes és feldolgozott ételben megtalálható szervetlen foszfátokban gazdag étrend gyorsítja a patkányok tüdőrákjának növekedését. Állatkísérleteik eredményeiről az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine januári számában olvasható tudományos közlemény. A tüdőrák kezelése és megelőzése szempontjából a szervetlen foszfátbevitel szabályozása kritikus lehet, véli Myung-Haing Cho, a cikk vezető szerzője.
  A szervetlen foszfátok természetesen megtalálhatók a leveles zöldségekben, gyümölcsökben, húsokban és szárnyasokból készült termékekben. Számos élelmiszerben van hozzáadott foszfát. Ilyen a sütőpor, a szénsavas kóla, a jégkrém, a kenyér, a makaróni, a gyümölcskocsonya és a tartósítószerek. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal a foszfátokat biztonságosként rangsorolta, és biztonsági határt állapított meg felhasználásukra. A dél-koreai kutatás kétféle laboratóriumi patkánytörzs felhasználásával készült. Az egyiknél genetikai hajlam állt fenn a tüdőrákra, a másiknál kiváltották a betegséget. Az állatok egy részét nagyjából ugyanolyan mennyiségű foszfátot tartalmazó étellel etették, mint amennyi az emberek étrendjében található, a többiek kétszer annyit kaptak az anyagból. Négy hét elteltével a több foszfátot kapó patkányoknál gyakoribb volt a tüdőrák előfordulása, és a tumorok mérete is nagyobb volt. A kutatók szerint a foszfátok bizonyos anyagcsere-útvonalak aktiválásán keresztül stimulálják a tüdődaganatok növekedését. A szakértők szerint egyelőre még várni kell a határozott ajánlások megfogalmazásával, és a tüdőrák megelőzésére még mindig a dohányzás abbahagyása, illetve el sem kezdése a legjobb út! A ’90-es években körülbelül 470 mg-ot tett ki a foszfáttartalmú élelmiszer-adalékanyagok napi bevitele. Ma egy átlagos felnőtt étrendjében ennek kétszerese, 1000 mg van jelen, ami megfelel a kísérletben a nagyobb dózisnak.

A téli szünet idején - nem is az ünnepek miatt, hanem az évszaknak köszönhetően - mindig is több a melankólikus, depressziós beteg. Idén az évtizedek óta legmagasabb munkanélküliségi rátának köszönhetően még kifejezettebb lesz a mentális betegségek téli megszaporodása.  - írja a Medipress.

Ezúton szeretnék minden kedves olvasómnak Békés, Boldog Karácsonyt kívánni!

Újabb hírt tett közzé a Medipress a sclerosis multiplex gyógyításával kapcsolatban:

Németországban jelenleg 80 000 ember szenved sclerosis multiplexben, egy betegségben, aminek következtében az immunrendszer megtámadja és elpusztítja az egészséges idegszöveteket. A Heidelberg Egyetemi Kórház és a Német Rákkutató Központ tudósai azonban most kifejlesztettek egy vakcinát, ami egerek esetében képes meggátolni az encephalitis kialakulását, ami nagyon hasonló az emberi sclerosis multiplexhez.

A tudósok a vakcina kifejlesztése során autológ immunsejteket használtak: a sclerosis multiplex által kiváltott káros immunreakciók célkeresztjében álló fehérjét helyeztek el az immunsejteken, majd olyan anyaggal kezelték ezeket a sejteket, ami képes elnyomni az immunreakciókat.

A kutatók elmondásuk szerint a szervátültetés elvét vették alapul a vakcina kifejlesztése során. "Meg kell tanítanunk az immunrendszert, hogyan ne forduljon saját maga - a szervek, a sejtek, és esetünkben az idegszövetek - ellen" - nyilatkozta Dr. Peter Terness, a Heidelberg Egyetemi Kórház immunológus professzora, a mostani kutatás vezetője.

Terness professzor és kollegái egerek esetében sikerrel alkalmazták a módszert. Az SM káros immunreakciói ellen kifejlesztett vakcina beadása után az állatok immúnisak voltak az autóimmun encephalitisre, ami az emberi SM állati megfelelője.

"A kezelt sejtek segítik a célpont fehérjék működését, és egyúttal elnyomják a szervezet immunválaszait is. Így az immunsejtek legközelebb már nem támadják meg az idegszöveteket" - nyilatkozta Terness professzor.

A kutatók most azt vizsgálják, a módszer hatásos lehet-e, a már meglévő sclerosis multiplex betegség esetében is.

Ilyenkor az ünnepek táján gyakran kerülnek elő olyan egészségügyi tévhitek, amelyeknek általában semmi valóságalapjuk nincs. A British Medical Journal szakértői ezekből gyűjtöttek össze most egy csokorra valót. - írja a Medipress.

1. A cukor hiperaktívvá teszi a gyermekeket

"Több kutatás készült ebben a témában, mint a legtöbb gyógyszer esetében - nyilatkozta Dr. Aaron Carroll, az Indiana Egészségtudományi Egyetem munkatársa - Ezek közül pedig egyik esetében sem sikerült összefüggést kimutatni a cukorfogyasztás és a hiperaktivitás között."

2. Ünnepekkor több az öngyilkosság

Az időjárás zord és sötét, a rokonok gorombák, az ember egyedül érzi magát. "Ennek ellenére érdekes tény, hogy az öngyilkosságok semmivel sem gyakoribbak ilyenkor, sőt, a napos és nyári hónapokban valamivel több öngyilkossági kísérlet történik, mint télen" - nyilatkozta Dr. Rachel Vreeman, aki szintén az Indiana Egyetem szakértője.

3. A mikulásvirág mérgező

Gyermekeink és háziállataink elől folyamatosan dugdossuk ezt a dekoratív növényt, mert úgy véljük, mérgező? Az Amerikai Mérgezésekkel Foglalkozó Intézet adatai szerint eddig egyetlen egy olyan esettel nem találkoztak, amely során valaki ennek a virágnak a fogyasztásába halt volna bele.

4. Testhőmérsékletünk nagy része a fejünkön át távozik

Még az amerikai hadsereg kézikönyvében is szerepel, hogy testhőnk 40-45 százaléka a fejtetőn át távozik. "Ez pedig egy bődületes ostobaság - nyilatkozta Dr. Carroll - A hőleadásunk a bőrön keresztül történik, legyen az a karunkon, a lábunkon vagy az arcunkon. Semmi különleges nincs a fejtetőben."

5. Az éjszakai evéstől hízunk

Bár sokan a késői evést hibáztatják elhízásukért, egy kutatás során nemrég kiderült,: az éjszaka elfogyasztott étel semmivel sem hizlal jobban, mint a reggel, vagy délután fogyasztott. "Az elhízásért minden esetben a túlzott kalória-bevitel a felelős, nem az, hogy mikor eszünk" - nyilatkozta Dr. Carroll.

Dr. Carroll és Dr. Vreeman könyve, a "Ne vegyél be mindent: mítoszok, féligazságok és szemenszedett hazugságok az emberi szervezetről és az egészségről" 2009-ben jelenik majd meg a St. Martin Press kiadónál

Nemzetközi egészségügyi szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a rák 2010-re a szívbetegséget megelőzve a világ vezető halálokává fog válni, és a szegényebb országok várhatóan leginkább a dohányzásból, a magas zsírtartalmú étrendből és egyéb tényezőkből eredő ártalmaktól szenvednek majd leginkább.

Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint idén körülbelül 12 millió új rákos esetet diagnosztizálnak, és több mint hétmillióan halnak meg a betegségben. A trendek mögött húzódó több demográfiai változás közül a 2008 és 2030 között a kevésbé fejlett országok becsült 38 százalékos népességnövekedését határozták meg. A jelentés azt vetíti előre, hogy 2030-ban 20-26 millió új rákos esetet fognak diagnosztizálni, a betegséggel összefüggő halálesetek száma pedig 13-17 millióra emelkedik.

„A nemzetközi rákhelyzet gyors súlyosbodása óriási kihívást jelent az egészségügyi rendszerekre világszerte” – írta Peter Boyle, a WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynökségének igazgatója.

A beszámoló szerint a népességnövekedés és a betegség terjedése kihívásokat jelent a rákellátásra, különösen Afrikában. A nemzetközi rákteher is emelkedik, mivel a nyugati életmóddal járó viselkedést, főként a dohányzást, a magas zsírtartalmú étrendet és a testmozgás csökkenését a fejlődő országokban is fokozatosan átveszik.

Kedden Atlantában tartottak találkozót a világ vezető rákkutató szervezetei, és a megbeszélés során a kormányokat cselekvésre szólították fel, egy nemzetközi dohányellenőrzési megállapodás ratifikálását sürgették, és arra kérték az Egyesült Államokat, hogy átfogó módon szabályozza a dohányhasználatot, és fektessen be rák elleni oltóanyagok fejlesztésébe és rák elleni kutatásba.

„Még a kihívásokkal küszködő gazdaságokban is felismerik az emberek, hogy a rákkutatásban előrelépéseket kell elérni, és megelőző intézkedéseket kell tenni” – véli Lance Armstrong kerékpáros világbajnok, aki a hererákot túlélve a betegség elleni harc éllovasává vált.

Az atlantai találkozó célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a rák veszélyére világszerte, amit egyes fejlődő országok nem ismernek el sürgető egészségügyi problémaként.

„Remélem, hogy a bevált intervenciók elvitelével a betegségtől leginkább sújtott területekre megszüntethetjük a felesleges szenvedést, és sok életet menthetünk meg” – nyilatkozta John Seffrin, az Amerikai Rákkutató Szövetség tagja. A szervezet bejelentette, hogy egy olyan szolgálatot állít fel, amely Indiában segít a dohányosoknak a leszokásban.

Hala Moddelmog, az emlőrák alapítvány elnök vezérigazgatója Susan G. Komen, a Race for the Cure megalapítójával együtt „globális egészségügyi diplomáciai” megközelítést sürgetett oly módon, hogy az Egyesült Államokban szerzett tapasztalatokat el lehetne vinni a fejlődő országokba.

Az adatok szerint a tüdőrák rendelkezik a legmagasabb előfordulási aránnyal és mortalitással az egész világon. A méhnyakrák a vezető rákos eredetű halálok a nők körében a szegényebb országokban, ahol az emlőrák előfordulási aránya évente öt százalékkal emelkedik.

A beszámoló szerint az ijesztő irányvonalakat a tudatosság növelésével, a rákmegelőzés fejlesztésével és a rákkal kapcsolatos több adat beszerzésével lehetne megfékezni. 

Copyright AFP [2008] / Translation Medipress

A szív-lámpa megvásárolható a baronbob.com-on.

Amerikai kutatók azonosítottak egy különleges útvonalat, amelyen keresztül a nagymértékű alkoholfogyasztás elősegíti az erek elzáródását.-írja a Medipress.

Az acetaldehid - amelynek szintje az alkoholfogyasztás mértékétől függ - arra készteti a monocitáknak nevezett immunsejteket, hogy az érfalhoz tapadjanak és ott gyulladást okozzanak, ami hozzájárul az erek beszűküléséhez, másnéven az érelmeszesedéshez.

A tanulmány - amelyet a Rochesteri Egyetem Orvosi Központjában végeztek – kimutatta, hogy az ivási mintázatnak nagyobb hatása van a szív- és érrendszeri betegségekre, mint az összesen elfogyasztott alkoholmennyiségnek.

A kutatók elmondták, hogy az eredmények segíthetnek az érelmeszesedés elhárítását célzó új kezelési eljárások kifejlesztésében is. „A nagyfokú alkofolfogyasztás megnövekedett szívbetegség rizikóval társul és az új gyulladásos modell azt is megmagyarázza, hogyan” - mondta dr. John Cullen sebészorvos, a kutatás vezetője.

Az alkoholos italok etanolt tartalmaznak, amely a szervezetben acetaldehiddé alakul.  „Az egyik kísérletünk értékelésekor azt tapasztaltuk, hogy - a nagyfokú alkoholfogyasztás során - a vérben megemelkedő acetaldehid szint mintegy 700%-kal növeli a monociták kitapadását az ereket bélelő sejtekhez” – mondta.

Az amerikai NIAAA (National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism) szerint mértéktelen ivásak számít az, ha valaki két óra alatt férfiak esetén 5 vagy több, nőknél 4 vagy több italt fogyaszt el.

Néhány tanulmány azt állítja, hogy a rendszertelen és mértéktelen alkoholfogyasztás körülbelül kétszeresére növeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. A kutatók szerint az amerikaiak 65%-a becsülhető rendszeres alkoholfogyasztónak és mintegy 15%-ukra jellemző a mértéktelen ivás.