Mint tudjuk a dohányzás káros hatással van a szemre is. Vajon mennyire lenne sokkoló, ha a cigarettát egy "szemen" oltanák el az emberek? Ezzel szimbolizálva is, hogy minden szál cigivel rontunk a szemünkön? Vagy az alább látható mellkasi röntgenkép. Vajon néhány ember elgondolkodna, mielőtt rágyújt?

Kedves Olvasók!

A blog szerkesztője külföldi utazása miatt átmenetileg szünetelteti a blog írását.

Nagyobb az esélyük a prosztatarák kialakulására azoknak a férfiaknak, akik húszas és harmincas éveikben erősen aktív szexuális életet élnek, különösen, ha gyakran végeznek önkielégítést. -írja a Medipress.

Ugyanakkor kiderült az is, hogy a szexuális aktivitás negyven éves kor felett már nem befolyásolja a prosztatarákra való hajlamot, az ötven év feletti együttlétek pedig védelmet nyújtanak a betegség ellen.

A Nottingham Egyetem kutatói 431 prosztatarákos férfi szexuális szokásait vizsgálták meg, és az adatokat összehasonlították a 409 férfiból álló kontrollcsoport adataival. A daganatos betegeknél mind 60 éves koruk előtt diagnosztizálták a rákot. A férfiaknak szexuális életük minden aspektusáról be kellett számolniuk, különösen, hogy hány partnerük volt, milyen gyakran végeztek önkielégítést, és voltak e szexuális úton terjedő megbetegedéseik.

"A legtöbb prosztatarákra irányuló kutatás az idősebb betegekkel foglalkozik, ezért különösen izgalmas volt most a fiatalabbakat vizsgálni" - nyilatkozta Dr. Polyxeni Dimitropoulo, a Cambridge Egyetem kutatója. "A hormonok kulcsszerepet játszanak a prosztatarák kialakulásában, ezért gyakran a rákos betegeknél igyekszünk csökkenteni a hormonszámot, hiszen ez a rákos sejtekre is hatással van. A szexuális étvágy ugyanakkor szintén összefügg a hormonokkal, ezért vizsgáltuk most a szexuális aktivitás prosztatarákra való hatását."

A vizsgált férfiak mindegyikénél ötvenes éveikben állapították meg a prosztatarákot. A résztvevők 97 százaléka fehér, 84 százalékuk házas és 12 százalékuk özvegy vagy elvált volt. A férfiak 59 százaléka saját elmondása szerint húszas éveiben havonta legalább 12 szexuális kapcsolatot létesített. Ez az arány 48 százalékra csökkent a férfiak harmincas, 28 százalékra a negyvenes és 13 százalékra az ötvenes éveikben.

A rákos férfiak 39 százaléka hatnál több nővel létesített szexuális kapcsolatot életében volt míg a kontrollcsoportban csak 31 százalék. A prosztatarákkal diagnosztizált betegek kórtörténetében gyakrabban fordultak elő szexuális úton terjedő betegségek, mint a kontrollcsoportban lévő férfiaknál.

A vizsgált adatok szerint a prosztatarákos férfiak a másik csoportnál jóval gyakrabban végeztek önkielégítést a kontrollcsoporthoz képest. "Összességében elmondható, hogy jelentős összefüggés van a prosztatarák és a szexuális aktivitás között, különösen a férfiak húszas és harmincas éveiben. Az önkielégítést végző férfiak vannak a legnagyobb veszélyben ilyen tekintetben" - nyilatkozta Dr. Dimitropoulo.

Az 1966-os Fantasztikus utazás című filmben az orvosokat egy tengeralattjáróval együtt zsugorítják össze, majd egy szovjet származású emberbe injekciózva a vérárammal eljutnak az agyba, ahol egy vérrögöt kell elpusztítaniuk, amely az illető életét fenyegeti.

A valószínűtlen forgatókönyvvel (és a legalább annyira valószínűtlen Raquel Welch-csel, mint szörfruhás tudóssal az egyik főszerepben) arra csábították a nézőket, hogy tegyék félre kétkedésüket és élvezzék a remek sci-fit. Több, mint 40 évvel később a Fantasztikus utazás jövőbe mutató képei egy lépéssel közelebb kerültek a megvalósításhoz, köszönhetően egy kedden napvilágot látott, a miniatürizálás terén tett jelentős áttörésnek.

Nincs tengeralattjáró vagy Raquel Welch, csak egy motorizált robot, amelyről feltalálói úgy hiszik, elég kicsi ahhoz, hogy be lehessen injekciózni az emberi véráramba. Egy napon a távirányítású robot megfigyelés céljából magával vihet érzékelőket, hogy képeket közvetítsen az orvosoknak. Vagy egy miniatűr sebész lenne, vérrögöket darabolna fel, kitisztítaná az eltömődött artériákat vagy sérült szöveteket állítana helyre, remélik a feltalálók.

A mikrorobot mindössze egynegyed milliméteres, ez „két-három emberi hajszálnyi vastagság”, mondta el James Friend, az ausztráliai Monash Egyetem Nanofizikai Laboratóriumának vezető kutatója az AFP-nek. „Valami olyat keresünk, amelyek beférnek az emberi artériákba, különösen az olyan helyekre, ahová az eddigi módszerekkel nem jutottunk el.”

A hagyományos „kulcslyuksebészet” és más minimálisan invazív módszerek manapság katétereket használnak, amelyeket a testüregekbe és az artériákba vezetnek be.Azonban a katéterek merevek és kis méretük ellenére átlyukaszthatják az artériák falait.

A Journal of Micromechanics folyóiratban megjelent tanulmányban Friend és csapata leírja, hogyan dolgozták ki a piezoelektromosság elvén működő motort, így működnek a kvarcórák, a drágább öngyújtók és a gázgyújtók is. A piezoelektromos anyagok kerámiából vagy kristályokból állnak, amelyek nyomásra elektromos feszültséget generálnak. Ebben az esetben az anyagok egy dugóhúzószerű mikrostruktúrát rezegtetnek meg a robot belsejében, amely a csillókra hasonlító „propellert” hajt meg. Mint egy úszó baktérium – távirányító segítségével kívülről irányítva – képes lenne a véráram ellenében haladni, a feltalálók szerint legalábbis ott, ahol nem túl erős az áramlás.

A szerkezet képes képeket közvetíteni, mikroszkópikus terheket szállítani és esetleg sebészeti bevatakozásokat is végezni, állítja Friend. Ebben az esetben a bejuttaás helyén injekciós fecskendő segítségével távolítanák el a szerkezetet. „Jelenleg csak a megfigyelésben gondolkodunk, mivel ez a legegyszerűbb” – mondta el Friend. „Innentől más műveletekkel is foglalkozunk majd, főleg kimetszéssel és vágással.”

Amennyiben a szerkezet elromlik, az áramlással visszakerül a bejuttatás helyére és itt ki lehet venni, illetve mikrokatéterrel lehet kihúzni. A csoport elkészítette a motorok prototípusait és most azon vannak, hogy javítsák az összeszerelés módját és továbbfejlesszék azt a mechanikus szerkezetet, amely a mikromotort mozgatja és irányítja. Azonban az emberekben való használat valószínűleg még évek munkájára van.

A Fantasztikus utazásra való utalásként a robotot Proteusnak keresztelték, mint a film összezsugorított tengeralattjáróját. A nevet a Wired nevű technológiai honlap olvasói szavazással döntötték el, mesélte Friend.

Manus manum lavat, azaz kéz kezet mos.

Íme egy újabb ok a dohányzás abbahagyására, illetve elrettentés azoknak, akik még nem próbálták a cigarettát. Amerikai tudósok kutatásai szerint a dohányosok körében gyakrabban alakul ki az atriális (pitvari) fibrilláció nevű szívritmuszavar.

A pitvari fibrilláció az egyik leggyakrabban előforduló ritmuszavar, ami ugyan nem életveszélyes, de idővel növelheti az agyérkatasztrófák és a szívelégtelenség kialakulásának esélyeit.

A pitvari fibrilláció során egy abnormális elektromos impulzus következtében a szív felső kamrái gyorsan és koordinálatlanul kezdenek verni.

Az 'American Heart Journal' című folyóiratban most megjelent tanulmány szerint a dohányosoknak a leszokást követően is mintegy 50 százalékkal nagyobb esélyük van a pitvari fibrilláció kialakulására, mint azoknak, akik soha nem dohányoztak.

Ez persze nem jelenti azt, hogy felesleges lenne leszokni, hiszen ezzel más súlyos betegségek-tüdőrák, szívbetegségek-kialakulásának kockázatát csökkenthetik a dohányosok.

A Street Anatomy blog egy újabb érdekes zoknit mutatott be. Nemrég már bemutattam egy fekete-fehér zokni. Most itt egy újabb:

Sok meglepő, házilag készített 'anatómiai' érdekességet láttam már. Íme egy újabb kép, dinnye agyként tálalva!

Miközben az epilepsziás betegeknél csupán ritkán fordul elő fogászati sérülés a rohamok során, a juvenilis (fiatalkori) myoclonusos epilepszia (JME) esetében gyakrabban fordul elő – írja a Medipress.

A rohamok alatt előfordulhatnak sérülések, és a sérülés mintázata illetve típusa „néma tanúként” hasznos lehet a rohamok diagnosztizálásában. „Fogászati sérülés a roham alatt sokféle módon létrejöhet, például előreeséskor, vagy az állkapocs erős összeszorításával.”- magyarázta Dr. R. H. Thomas (Swansea Egyetem) és munkatársai beszámolójukban. „Lehetséges, hogy a fogászati sérülések előfordulása és típusai bizonyos rohamtípusokhoz társul.”

A kutatók a Gloucestershire Epilepszia Adatbázisban szereplő 1 673 páciens részvételével végezték kutatásukat, felhasználva a páciensek feljegyzéseit és adatokat a demográfiáról, a rohamok típusáról, a betegség kezdetekori életkorról, EEG és MRI információkról. Eredményeikről a Journal of Neurobiology, Neurosurgery, and Psychiatry című lap januári kiadása számolt be.

Tizennégy páciensnél fordult elő fogászati sérülés. Közülük nyolc fő szenvedett JME-től, kettőnek egyéb primer generalizált epilepsziája volt, négyüknek pedig fokális epilepsziája. Leggyakrabban az elülső fogak sérültek.

Az elülső fogakkal sérült 10 páciensből hétnél többszörös sérülés, háromnál pedig egyetlen fog sérült. Amikor más fogak is sérültek (n=4), csak egy fog volt érintett. A szerzők hozzáteszik, hogy négy páciensnél többször is előfordult a fogak sérülése.

A kutatók megfigyelték, hogy „a fogászati sérülés a JME betegek 10 százalékánál fordult elő, amely szignifikánsan gyakoribb, mint ami az egyéb primer generalizált epilepsziában (0,4 százalék; p < 0,0001) vagy a fokális kezdetű epilepsziban (0,4 százalék, p < 0,0001) szenvedőknél előfordul.”