Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!
A XX. században az orvosok a fertőzéseket okozó baktériumok ellen az eddig ismert legjobb fegyvert használták, az antibiotikumot. Az egyre szaporodó, több antibiotikummal szemben érzéketlen (multirezisztens) baktériumok miatt azonban új támadási felületet kellett keresni, és úgy tűnik, a Weill Cornell Egészségügyi Központ munkatársainak sikerült.
A baktériumok úgynevezett virulencia faktorok segítségével támadják meg a szervezetet, amint azzal kontaktusba kerülnek. „Sikerült létrehoznunk egy olyan gátlószert, mely azt a kicsiny molekulát gátolja, melyet a Mycobacterium tuberculosis és a Mycobacterium leprae (a lepra kórokozója) használ a szervezet védekezési rendszerének megbénítására és a sejtek megtámadására. Sejttenyészeteken végzett vizsgálataink során megállapítottuk, hogy az általunk létrehozott új gátlószer valóban képes megakadályozni a baktériumok virulencia faktorainak működését. A következő lépcsőt az új gátlószer egereken történő kipróbálása fogja jelenteni.” – fejtette ki Dr. Luis Quadri professzor, a kutatócsoport vezetője.
A WHO adatai szerint a TBC még mindig az első tíz olyan betegség között van, melyek évente a legtöbb áldozatot követelnek. A jelenleg évente közel kétmillió ember halálát okozó betegség multirezisztens és kifejezetten gyógyszerrezisztens (XDR) baktériumtörzsek egyre nagyobb számban bukkannak fel.
„Egyértelmű, hogy a helyzet leküzdésére a hagyományos értelemben vett antibiotikus kezelés helyett egy sokkal hatékonyabb módszert kell alkalmaznunk. Kutatásaink során a kórokozókat közvetlenül károsító gyógyszerek helyett olyan hatóanyagokat keresünk, mely a kórokozót nem öli ugyan meg, de a gazdaszervezetbe kerülését követően gátolja a szaporodásukat, valamint a betegséget kialakító képességüket.” – magyarázta a kutató.
A kutatók felfedezték, hogy a vizsgált baktériumok fenol-glikolipidek (PGL-ek) segítségével gátolják a szervezet védekezőképességét, vagy éppen annak segítségével támadják meg az idegsejteket fertőzés során. Megvizsgálták a PGL szintézis lépéseit, és sikerült azonosítani azt az enzimet (FadD22), mely a folyamat egyik korai, nélkülözhetetlen lépését katalizálja. A kutatásban közreműködő Dr. Derek Tan munkatársaival sikeresen létrehozta azt a molekulát, mely bizonyíthatóan gátolja a FadD22-t, és ezzel gátolja a Mycobacteriumok PGL által közvetített immunrendszert befolyásoló képességét.
„Nem állítjuk, hogy az újfajta gyógyszerek valaha is le fogják váltani az antibiotikumokat, azonban a különösen veszélyes kórokozók ellen igyekszünk a lehető legtöbb fegyvert felvenni az arzenálba, hogy aztán akár egyedül, akár kombinálva tudjuk őket alkalmazni a fertőzések leküzdésére. Véleményünk szerint a virulencia faktorok gátlása csak az első lépcsője ennek a paradigmaváltásnak, mely a jövőben a betegeknek egyre nagyobb esélyt fog vélhetően adni a gyógyulásra.” – hangsúlyozta Quadri professzor.
Forrás: Medipress
Forrás: Medipress
A hosszútávú marihuána szívás jelentős mértékben rontja a tüdőfunkciót – állapította meg egy új-zélandi kutatócsoport. Egy marihuánás cigaretta akár öt hagyományos ciginyi károsodást képes okozni. Dr. Richard Beasley a wellingtoni Orvosi Kutató Központtól állítja, hogy a rendszeres kannabisz használat asztmát, valamint krónikus bronchitist (hörghurutot) okozhat. Véleménye szerint a dohányzás elleni harcot ki kell terjeszteni a kannabisz szívásra is. Munkatársaival közösen 339 marihuána fogyasztó tüdejét vizsgálták meg. Volt köztük olyan, aki dohányzott is. A marihuána szívás növelte a zihálás, a köhögés és a mellkasi szorítás érzésének kockázatát, sőt előbbi kettő esetében pont ugyanolyan mértékben, mint a dohányzás. A kannabisz használók körében kétszeres a krónikus bronchitis és 71 százalékkal emelkedett a 16 év felett diagnosztizált asztma kialakulásának kockázata - jelent meg a Thoraxban. A tüdőfunkciós vizsgálatok alapján megállapították, hogy egy marihuánás cigaretta 2,5-5 rendes cigivel egyenértékű károsító hatást tud kifejteni.
Azonos forgatókönyv szerint történik világszerte a gastrointestinális betegségek elterjedése: senki sem tudja, hogy honnan jön a betegség, és miként lehetne megállítani. A kezdetekben csak néhány ember betegedik meg, főként a nagyon öregek és a nagyon fiatalok. Ahogy a járvány súlyosbodik, egyre több és több ember betegszik meg, a gyengébb szervezetűeknél akár életük végéig tartó komplikációk lépnek fel.
Kommentek