A világon egyre több ember szenved nemi herpesz fertőzésben. A herpesz genitalis, vagy más néven nemi herpesz kórokozója, a herpesz vírusok közé tartozó Herpes simplex 2 vírus. A vírus apró nyálkahártya-sérüléseken keresztül képes fertőzni, szexuális úton. Az első fertőzést sajnos magas százalékban követi mindkét vírus esetében recidiva, azaz kiújulás. A herpesz genitalis lényegében a nemi szervek tájékán, végbélnyílás környékén, a gáton, fartájon, a combok felső részén megjelenő, fertőző hólyagos bőrgyulladás. Antiviralis terápiával a tünetek enyhíthetők, csökkenthető a reaktiváció gyakorisága és a transzmisszió és sós ülőfürdő pedig az elváltozás beszárításában segít.
 

A koponyájába süllyesztett elektródák segítségével magához tért a kóma-közeli állapotból és újra megtanult beszélni és enni egy súlyos fejsérülést szenvedett amerikai férfi. A 38 éves páciens az első, akit az úgynevezett agy-pacemakerrel kezelnek. A tízórás műtéttel a koponya mélyére ültetett elektródákon keresztül a tudat kapujának is nevezett thalamust, az információk feldolgozását és a mozgáskoordinációt végző agyterületet stimulálják. Ennek hatására újra munkába lendülnek a még működőképes agysejtek.
Sérülése előtt a férfi imádott rajzolni és képregényeket gyűjtött. 1999-ben aztán leütötték és kirabolták. "Teljesen szétverték a fejét és otthagyták az utcán meghalni" - mondta édesanyja. Hat évig minimális ébrenléti állapotban (Minimally Conscious State - MCS), azaz majdnem teljes kómában feküdt. Néhanapján ki tudott ejteni egy-két szót, de végig az ápolóktól függött és semmi esélye nem volt a gyógyulásra. 2005-ben aztán szülei hozzájárultak a kísérleti kezeléshez. Az agy-pacemakeres eljárás minden várakozást felülmúlóan eredményes - tudósított a kísérletet végző orvoscsoport a Nature című tudományos folyóirat legfrissebb számában. A beteg néhány hónap után már rágni és nyelni, illetve beszélni is tudott. Hangja fojtott, de hallható, beszélgetést nem kezdeményez, de röviden, legfeljebb három szóban válaszol a kérdésekre. Az ágyban töltött évek során elsorvadtak az izmai, alig tudja mozgatni karjait, járni pedig talán már soha nem is fog, "mégis olyan sebességgel javul az állapota, amit remélni sem mert senki" - mondta a beteg édesanyja. A New Jersey állambeli Edisonban működő JFK Rehabiltation Center for Head Injuries és a New York-i Weill Cornell Medical College szakorvosai óvnak a túlzott derűlátástól. Az eljárást tovább kell tesztelni - mondják. További 12 betegen próbálják ki a kutatási programban, amelyet a gyógyszer-engedélyezési hatóság (FDA) finanszíroz. Ha beválik, akkor is csak az azoknál a sérülteknél lehet a siker reményével alkalmazni, akinek maradt kellő nagyságú ép agyterülete. Becslések szerint 100 ezer és 300 ezer közötti lehet a minimális ébrenléti állapotban fekvő fejsérültek száma Amerikában. "Róluk nagyjából mindenki lemondott már" - mondta Dr Ali Rezai kutatásvezető. Állapotukon gyógyszerrel nem lehet javítani, de az agy-pacemaker áttörést hozhat. "Tovább kell dolgoznunk, de azt hiszem, hogy az eljárás alapjaiban változtat majd a súlyos agysérültekkel kapcsolatos orvosi és társadalmi gyakorlaton."
Forrás/STOP/

A képen egy petefészek jóindulatú cystadenoma-ját láthatjuk. Peter Grencis készítette a képet és ezt a 2006-os IMI Awards-on arannyal díjazták.

Mi is a Sclerosis Multiplex(SM)?
Becslések szerint a világon 2,5 millió embert érint ez az idegrendszeri betegség. Kialakulására mindezidáig nem találtak magyarázatot, de folyamatosan kutatások folynak. Főként fiatal felnőtt korban jelentkezik és a nőknél sokkal gyakrabban, mint férfiaknál. Az SM jelentése szószerint többgócú megkeményedés. Ez a központi idegrendszer több gócú demyelinisatióját(az idegsejteket körülvevő myelin elhalása) jelenti. Jelenleg még gyógyíthatatlan, de különböző gyógyszerekkel le lehet lassítani a kórlefolyást, illetve javítani lehet az életminőségen.

30 év után 1. alkalommal sikerült egy nemzetközi kutató csoportnak találni olyan génvariációt, mely -további kutatásokkal- magyarázatot adhat a sclerosis multiplex eredetére.
A kutatást a International Multiple Sclerosis Genetics Consortium vezette a Vanderbilt University, a Duke University, a Miami-, a San Fransisco-,és Cambridge Egyetem közreműködésével végezték és a Nature Genetics és a New England Journal of Medicine lapokban publikálták. Eddig egy „kapcsolat” volt ismert, méghozzá a SM és a MHC(major histocompatibility complex – fő hisztokompatibilitási komplex). A 12.000 alanyon elvégzett kutatás megerősítette ezt az összefüggést, de  nyomatékosította, hogy léteznek más gén variációk is, melyek gyakoriabbak a SM betegeknél. Az egyik ilyen például a IL7R(interleukin-7), ami 20%-al növeli a betegség kialakulásának kockázatát.
"Úgy gondoljuk, hogy az IL7R csak egy a számos gén közül, amelynek köze lehet az SM kialakulásához, mégis egyre közelebb vagyunk." – mondta Simon Gregory, az egyik kutató. Jelen pillanatban is számos kutatás folyik bíztató eredméyekkel, s talán ha meglesz a közvetlen kiváltó ok, akkor a gyógyításra és megelőzésre is sikerül megoldást találni.

Kapcsolódó oldalak:

Mobiltelefonok fénye tette lehetővé egy sürgős vakbélműtét befejezését egy argentin kórházban, áramszünet idején. A  29 éves páciens július 21-én került a műtőasztalra az Argentína középső részén fekvő Villa Mercedes városka központi kórházában. Az áramszünet idején használt generátor nem lépett működésbe - közölte a kórház szóvivője a hét végén a TN helyi hírtelevízióval. "A sebészek és az altatóorvos sötétben voltak... A beteg egyik családtagja ekkor összeszedett néhány mobiltelefont a folyosókon várakozóktól és a műtőbe vitte, hogy fényt biztosítsanak" - mondta az illetékes. A beteg bátyja azzal magyarázta a szokatlan segítséget, hogy majd egy órán át nem volt áram, és az altató hatása kezdett elmúlni testvérénél.
















Forrás/MTI-Press/

A magas kockázatú hypertrophiás cardiomyopáthiában(a továbbiakban HCM) szenvedőknél úgy tűnik, csökken a hirtelen szívhalál kockázata a beültethető cardiális defibrillátor (implantable cardioverter-defibrillator, a továbbiakban ICD) segítségével, amely megszűnteti a veszélyes szívritmuszavarokat - derül ki a JAMA július 25-én megjelenő számából. A HCM a hirtelen szívhalál leggyakoribb oka fiatalkorban, beleértve a sportolókat is. A HCM egy genetikai betegség, melyben a szívizom rendellenesen megvastagszik, ami zavarhatja a szív elektromos rendszerét, növelve az életveszélyes aritmiák kockázatát - írja a MediPress. Csupán az elmúlt pár évben kezdték el rendszeresen alkalmazni az ICD-ket a magas kockázatú HCM-ben szenvedők potenciálisan életmentő kezeléseként. Az ICD az életveszélyes, rendellenes szívritmusokat képes gyorsan azonosítani és egy elektromos sokk segítségével próbálja meg normálissá visszaalakítani. Dr. Barry J. Maron (Minneapolis Heart Institute Foundation) és munkatársai megvizsgálták az intervenciós ICD klinikai kockázati profilját, incidenciáját és hatékonyságát a HCM betegek körében.






















A kutatók 506 HCM beteg adatait dolgozták fel, akiknek átlagosan 42 évesen ICD-t ültettek be 1986 és 2003 között, mivel a hirtelen szívhalál kialakulásának igen magas volt a kockázata. Átlagosan 3,7 évig történt a nyomon követés. A rizikófaktorok közé tartozik: a korai HCM-el összefüggésbe hozható hirtelen szívhalál előfordulása egy vagy több elsőfokú vagy egyéb, 50 évnél fiatalabb rokonban; masszív balkamra hypertrophia; a nem tartós kamrai tachycardiák bizonyos típusa; és a korábban előforduló megmagyarázhatatlan eszméletvesztés. Az 506 beteg 20 százaléka részesült egy vagy több megfelelő eszközös beavatkozásban, mely során az ICD megszűntette a kamrafibrillációt, vagy a kamrai tachycardiát. A szívleállás utáni másodlagos prevenció beavatkozási arányai évente 10,6 százalékosak (5 éves kummulatív valószínűség 39 százalék) és a primer prevencióé évi 3,6 százalékosak voltak (5 éves valószínűség 17 százalék). A leghosszabb idő, ami eltelt a beültetés és az első kisülés között majdnem 10 év volt, 5 vagy több évvel a beültetés után csak 27 százalékos valószínűséggel lépett működésbe először a szerkezet. Az elsődleges prevenció esetén az ICD-s betegek 35 százalékán csupán egyetlen rizikófaktor alapján végezték el a beültetést, a kisülés alkalmazásának valószínűsége hasonló volt az egy, kettő, három vagy több kockázati tényezőjű betegek esetében is.

Referenciák:
Stop
Medipress
MHIF
JAMA
Magyar Kardiológusok Társasága
American Heart Assocation

További képek: RX Gallery

A világon először altatás nélkül hajtottak végre nyitott szívműtétet mesterséges szív alkalmazásával Belgiumban - jelentette csütörtöki számában a La Derniere Heure brüsszeli napilap.A beszámoló szerint egyik belga kórházban július közepén egy 71 éves férfinek végeztek aortabillentyű-cserét oly módon, hogy közben mesterséges szív tartotta fenn a vérkeringést, s a műtéthez csak helyi érzéstelenítést alkalmaztak. Ezt az tette szükségessé, hogy a páciens a szívbetegség mellett súlyos tüdőelégtelenségben is szenved, s így fontos volt, hogy elkerüljék az altatással járó kockázatokat. A műtét kevesebb mint 3 órát tartott, s a beteg a beszámoló szerint jól van.

Forrás:MTI