Ha az emberi memóriát teljes egészében digitalizálnák, hasonlítana ahhoz, mint mikor a floppylemez kapacitását fejlesztik fel egy flash drive memóriakártyává. Egy új tanulmány kimutatta, hogy az emberi agy sokkal több mindenre képes emlékezni, mint azt korábban gondolták. 

Egy nemrégiben végzett kísérlet során ezer tárgy képét mutatták meg embereknek, akik öt óra elteltével is elképesztő részletességgel emlékeztek a tárgyak nagy többségére. Bár a korábbi tanulmányok egyike sem mért ilyen meghökkentő emlékezeti mutatványokat, ez csak azért lehetett, mert nem is igazán próbálkoztak vele. 

"Még sosem vizsgálták, hogy az emberek képesek-e ennyi adatot rögzíteni ilyen sok tárgyról.” – mondta Timothy Brady kutató, a MIT tudósa. „Még senki sem jutott el idáig.” Miközben az emberi agy teljesítőképességének határait igyekeztek felmérni, a tudósok felfedezték, hogy a megfelelő körülmények között hihetetlen mennyiségű aprólékos látványelemet képes raktározni. A feltételek közé tartozik az, hogy ismert tárgyról legyen szó, ne absztrakt művészeti alkotásokról. A másik elem a motiváció arra, hogy jól teljesítsenek: a legjobban teljesítő kísérleti alany kisebb összegű pénzjutalomban részesült (bár azt nem árulták el előre, hogy mennyit.) „Meg kell próbálni, akarni kell teljesíteni.” – mondta a társzerző, Talia Konkle. 

A Nemzeti Tudományért Alapítvány, a Nemzeti Egészségintézet, a Nemzeti Védelemtudományi és Hadmérnöki Egyesület és a Nemzeti Kutatási Ösztöndíj által finanszírozott tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat szeptember 8-i számában jelent meg. 

A kísérlet során 14 18-40 év közötti személy közel 3 000 képet tekintett meg, egyesével 3 másodpercig. Ezt követően képpárok közül kellett kiválasztaniuk azt, amelyet korábban láttak a sorozatban. A képpárokat három kategóriába sorolták. Az egyik kategóriában két teljesen különböző tárgyat állítottak párba, a másikban ugyanannak a tárgynak két változatát (pl. ét különböző fajta távirányító), a harmadikban pedig ugyanannak a tárgynak két eltérő állapotáról készült képet (pl. egy félig és egy teljesen teli csésze) 

Meglepő módon a résztvevők 92 %-os, 88 %-os ill. 87 %-os pontossággal jelölték meg a megfelelő képet. Habár 14 fő nem számít túlságosan nagy statisztikai mintának, a tény, hogy csaknem azonos százalékban teljesítették a feladatokat, azt sejteti, hogy az eredmény nem a véletlen műve. „Csak egy példa: a több ezer tárgy megtekintése után a kísérleti személyek nem csak arra emlékeztek, hogy melyik szobában folyt a vizsgálat, hanem arra is, hogy az ajtó résnyire nyitva állt.” – mondta Brady. Még a kutatók sem számítottak ilyen eredményre. 

"Volt egy olyan érzésünk, hogy ez talán lehetséges, mégis meglepődtünk rajta.” – mesélte a tanulmány vezetője, Aude Oliva. „A 85-90 %-nál jobb eredmények nagy hatással voltak ránk, és azokra, akik hallottak a munkánkról.” 

Nos, most, hogy már tudjuk, milyen fantasztikus az agy emlékezőképessége, többé nem élhetünk kifogással, ha elfeledkezünk a barátunk születésnapjáról? "Szerencsére nem" - válaszolta Brady. 

"Egy bizonyos mértékig ez figyelem kérdése is, mely aktívan kódol bizonyos adatokat a memóriába. Ha nagyon megerőltetjük magunkat, valóban fel tudjuk idézni bizonyos személyek születésnapját, ha így gondolkodunk: ezen a napon van a születésnapja, mely kapcsolódik egy sor más dologhoz, amire emlékszem.” 

Alapvetően vissza tudunk emlékezni a legtöbb dologra, ha igazán összpontosítunk, és ha elég figyelmet szentelünk annak, hogy kiemelt helyen tároljuk az emlékezetünkben.

 Az Alzheimer-kór és más típusú demenciák (elbutulások) lassan rontják az agy kapacitását az új emlékek befogadására, és egyre újabb mentális és gyakorlati feladatokat kívánnak a nyugdíjas kort elérő, egyre bővülő populációtól. Az Alzheimer Társaság 2007-ben több mint 5 millió amerikaira becsülte a megbetegedések számát, mely 2050-re a 16 milliót is megközelítheti. Továbbra is sokan kutatják agyunk titkait – hogy miként dolgozzuk fel az információt, hogyan működik a memória, hogyan öregszik az agy, és hogy hogyan fejlődnek ki az Alzheimer –kórhoz hasonló megbetegedések. 

Jobb ha tudjuk, hogyan tartsuk egészségesen elménket! Számtalan tanulmányt dolgoztak ki a gondolkodóképesség megtartásához: 

1.    Egyél az agyadnak megfelelő ételt! Az vagy, amit megeszel, nincsen másképp ez az aggyal sem. Az ócska kajákkal az agy is ócska lesz, az előre elkészített ételek transzzsírjai és telített zsírjai kedvezőtlenül befolyásolják az agyi szinapszisokat. A szinapszisok kötik össze az agy idegsejtjeit, fontosak a tanulásban és a memóriában. Az omega-3 zsírsavat tartalmazó diéta (lazac, dió és kiwi) javítja a szinaptikus kapcsolatokat, és segít a depressziótól a demenciáig terjedő elmebajok megfékezésében. 

2.    Sportolj! A test egyéb részeinek edzése is segít megőrizni a memóriát, tisztább gondolatokat eredményez, és számos tanulmány szerint csökkenti a kognitív megbetegedések rizikóját. Mivel a testedzés enyhe stressz a szervezetnek, és fogyasztja az agy számára is értékes energiát, növeli egyes kémiai anyagok, úgynevezett növekedési faktorok felszabadulását, és ezzel erősebbé és egészségesebbé válnak az agyi neuronok. A szakértők szerint minden nap fél óra elegendő. És ne felejtsünk el nyújtani! A nyújtás csökkenti a stresszt, és jó hatással van agyunk memóriaközpontjára. 

3.    Adj neki feladatot! Fejtörőkkel, keresztrejtvényekkel és memóriajátékokkal – a fokozott mentális aktivitás csökkenti a demencia kockázatát, mivel fenntartja és megtartja az agyi stimulációt. Még az aktuális politikai kampányra figyelés is javítja a figyelem szabályozását és a tanulási folyamatot. 

4.    Memória trükkök. Időről időre elő lehet hívni a memória bankban tárolt információkat. A kognitív képességekben való magabiztosság kedvezően hat a memóriafunkciókra, különösen idősebb korban. Ilyenkor gyakrabban fordulnak elő memóriahibák, ezek az élmények pedig még a későbbi próbálkozástól is elvehetik a kedvet. Az előrejelzés szintén javíthatja a memóriát. Ha van egy jó ötletünk, hogy hogyan jegyezzünk meg valamit, szívesebben emlékszünk rá. 

5.    Fontos a pihenés! Az alvás segíti a napi emlékek újraélését, és hosszabb távú rögzítést biztosít. Egyes tanulmányok szerint, az agy alvás közben sokkal gyorsabban feldolgozza az eseményeket, mint ébrenlétkor – ne legyen több átalvatlan éjszakátok, diákok! Egy másfél órás délutáni szieszta is segít megszilárdítani a hosszú távú memóriát. 

Természetesen egyik elmeerősítő tipp sem biztos. Egyes tanulmányok szerint az Alzheimer és más típusú demenciák igencsak függnek a genetikai háttértől. Egy tanulmányban, melyet júliusban mutattak be az Alzheimer Társaság Nemzetközi Konferenciáján célozgattak az Alzheimeres anyák és gyermekeik megbetegedésének esélye között fennálló kapcsolatra. Meghatározott fehérje minták előfordulása is növelheti a betegség rizikóját. Jelenleg senki nem tudja előre megmondani, hogy kinél fog kialakulni demencia. Míg a kutatók jobb előrejelzésen és gyógymódon gondolkoznak, valószínűleg az a legjobb, ha törődünk agyunkkal és testünkkel, hogy egészséges maradjon!

Forrás: Medipress

Egy hétfőn közzétett tanulmány szerint a dohányzás nyilvánvalóan szerepet játszik a középkorúak romló memóriájában.

A francia Nemzeti Egészségtudományi és Orvosi Kutató Intézet munkatársa, Severine Sabia és kollégái által publikált tanulmány 10308, 35 és 55 év közötti londoni köztisztviselőt vizsgált 1985 és 1988 között. A kutatók elmondták, hogy szoros összefüggést találtak a dohányzás és a későbbi kognitív- és memóriaproblémák között.

Korábban már írtam arról, hogy a dohányzás kihat az intelligenciára. A Medipress most egy újabb kutatás eredményéről ír. Ezúttal a vizsgálat középpontjában a dohányzás és a memória romlásának kapcsolata áll.

„Először is, a középkorúak dohányzása összefügg a memória romlásával és az érvelő képességek csökkenésével” – írták az Archives of Internal Medicine június 9-i számában megjelent tanulmányban. –„Másodsorban a régen leszokott dohányosoknál kisebb valószínűséggel fordul elő romlás a kognitív funkciókban, a szókincsben, illetve a beszéd folyékonyságában. Harmadszor a középkorban abbahagyott dohányzás hatással van más egészségmegőrző szokásokra. Negyedszer pedig az eredményeink azt sugallják, hogy az összefüggés a dohányzás és a kognitív képességek között messze alulbecsült, épp amiatt, hogy a késő középkorúak halálozási aránya magasabb, illetve kevésbé működnek együtt a kognitív tesztekben.”

A szerzők kiemelték, hogy „az eredmények nagyon fontosak, mert a kognitív nehézségekkel küzdő középkorúaknál gyakrabban és gyorsabban fejlődik ki dementia a későbbi életkorban. Az elmúlt 20 évben a dohányzás ellen lefolytatott közegészségügyi kampányok elérték, hogy a dohányzási szokások megváltozzanak” – írták. – „Ezeket a kampányokat úgy kellene folytatni, hogy függetlenül az életkortól, minden dohányoshoz eljussanak. ”

1. Az Egészség[origo] a szívinfarktusról ír egy nagyszerű cikket:

Éles fájdalom, vagy tompa, szorító nyomás a mellkasban, gyomortájon, zsibbadó balkar. Sajnos közismert tünetek, a szívinfarktus jelzői. Magyarországon évente kb. 50 ezren halnak meg elhízás, magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség és magas koleszterinszint előidézte szívinfarktusban, jóllehet közülük sokaknál életmódváltással megelőzhető lenne a tragédia.

Európában minden évben 50 ezer nő betegszik meg méhnyakrákban, és évente 25 ezren vesztik életüket a betegség miatt. Hatékony, szervezett méhnyakrákszűréssel az esetek 80 százaléka megelőzhető lenne. Aláírásával most Ön is támogathatja a nemzetközi szervezetek küzdelmét.

Évente körülbelül 8 ezer ember szembesül a tüdőrák diagnózisával Magyarországon. Drámai hetek, hónapok következnek, mert a tüdőrák a legkevésbé kezelhető, tehát nagyon kevéssé gyógyítható daganatos betegség. Elsősorban azért, mert amikor már tünetei vannak, akkor nagyon előrehaladott állapotban van a betegség. Márpedig az esetek kétharmadában ez a helyzet!

A tanulmány fényében az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia felülvizsgálja korábbi ajánlását, miszerint az erősen allergizáló ételek bevezetésével ajánlatos várni a gyermek 1 (egyes esetekben 2 ill. 3) éves koráig. Továbbra is fenntartják azonban azt az ajánlást, hogy a csecsemőket édesanyjuk kizárólagosan szoptassa az első 4-6 hónapban (a WHO ajánlása hat hónap!).

A legtöbb ember gyerekkorában sokat álmodozik, hogy egyszer majd űrhajós, politikus vagy szuperhős lesz belőle. Ahogy azonban az emberek felnőnek, sokan a közelmúltbeli emlékeket sem képesek felidézni, nemhogy új dolgokat elképzelni a jövőre vonatkozóan. A Harvard Egyetem kutatása szerint a képzelőerő szorosan összefügg a múltbeli események felidézésének képességével.

A norvég kutatók 2031 nyugat-norvég 70-74 év közötti idős nőt és férfit vizsgáltak memória-, vizuális felfogás-, motoros készség-, figyelem-, orientációs és beszédtesztekkel. Akik több halat fogyasztottak, mind a hat teszten jobban teljesítettek – nyilatkozta a Reuters Healthnek Dr. A. David Smith, az Oxford Egyetem kutatója, a cikk vezető szerzője, és hozzátette, hogy a hatás akkor volt a legkifejezettebb, ha a napi halfogyasztás meghaladta a 80 grammos átlagot. 1951-en a résztvevők közül legalább 10 gramm halat ettek naponta. Ez lehetett friss, fagyasztott, vagy konzerv hal is, sőt az egyéb tengeri ételek (rák, kagyló), valamint a halolaj és a tőkehalmáj is ide számítottak.

Azok akik gyakrabban fogyasztottak főfogásként sovány vagy zsíros halat, 5 tesztet is jobban teljesítettek, míg a feldolgozott hal vagy a halas szendvics csak háromra, a halolaj pedig csak egyre volt elég.-írja a Medipress. Mindemellett a  halhús növeli a szervezetben a védõ koleszterin koncentrációját.  A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A-vitaminnak és a D-vitaminnak illetve vízben oldódó vitaminokat is tartalmaz: B1-vitamin és B2-vitamin. Magas a foszfor-, vas-, cink-, szelén- és jódtartalma. A foszfor például az agysejtek pótlásához szükséges, a vas a vörösvérsejtképzésben játszik fõszerepet. Egy amerikai tanulmány szerint azok között, akik legalább hetente egyszer halat ettek, ötven százalékkal alacsonyabb a hirtelen szívhalál elõfordulása is. A halolaj kisebb-nagyobb mértékben tartalmaz olyan ún. többszörösen telítetlen zsírsavakat (omega-3 zsírsavakat), melyek élettani szempontból rendkívül jelentősek. Az emberi szervezet nem tudja előállítani ezeket az esszenciális zsírsavakat, így táplálékaink révén kell hozzájutnunk a megfelelő mennyiséghez. Igazolt hatásuk, hogy gátolják a vérrögképződést, mérsékelik a vérzsírszintet, szabályozzák a vérnyomást, ezáltal képesek csökkenteni a koszorúér megbetegedések veszélyét. Az omega-3 zsírsavak között van, amelyik befoláysolja az agy és a szem fejlődését is. A terhesség utolsó szakaszában ezek a zsírsavak felhalmozódnak az embrió agyában, emiatt a koraszülötteknél - ahol ez a fejlődési szakasz kimarad- szükség van az omega-3 zsírsavak pótlására anyatej, vagy tápszer révén. A  várandós és szoptató anyák számára így különösképpen ajánlotta tengeri halak fogyasztása.