Amerikai kutatók egy csoportja rájött, hogy mi lehet az első ismert közös tulajdonság az örökölt és az időszakos epilepszia között: egy törés az úgynevezett „BK csatornában” - legalábbis a Neurobilogy of Disease júniusi száma szerint.

A funkcionális elektromos stimulációt (FES) gyakran használják szklerózis multiplexes és agyvérzésen átesett betegek izmainak 'újjáélesztésére'. Egy, a 'Neuromodulation' című szaklapban megjelent cikk szerint a Parkinson-kórban szenvedőkre is igen jó hatással lehet a FES.-írja a Medipress. A Parkinson-kórban szenvedő betegeknek gyakran nehezükre esik a járás, ugyanis a betegség miatt képtelenek rendesen felemelni a lábukat és megtartani egyensúlyukat. Sok tanulmány bizonyította, hogy léteznek bizonyos kognitív terápiák, amik segítségével javítható a Parkinson-betegek járásképessége, a mostani az első kutatás, amelynek adatai szerint az FES is használható erre. "A betegek cipőjének sarkában elhelyezett apró elektromos készülék impulzusokkal stimulálja a páciensek lábát, minden egyes lépésnél - nyilatkozta Dr. Geraldine E. Mann, a Salisbury Egészségügyi Alapítvány munkatársa, a kutatás vezetője - Ennek segítségével a betegek könnyebben tudnak sétálni, és ritkábban esnek el."A kutatás adatai szerint az FES használata jelentősen csökkenti a Parkinson-betegek baleseteinek számát, és növeli azt az időt, amit a páciensek sétával tölthetnek. Az FES hatása még a használat után is érezhető, a láb ugyanis átveszi, mintegy megtanulja azt a mozgásformát, amivel az esések elkerülhetők. "Az FES használata jelentősen növelheti a Parkinson-kórban szenvedők életminőségét, ezért további kutatásokra van szükség, hogy egy teljesen biztonságos és hatékony módszert fejleszthessünk ki" - nyilatkozta Dr. Mann.

Megkapta a forgalomba hozatali engedélyt a Novartis új, sclerosis multiplex (SM) kezelésére kifejlesztett gyógyszere az Európai Unió országaira vonatkozóan. Az interferon alapú készítmény egy, a német Bayer gyógyszergyár által már 13 éve piacra dobott termékkel azonos, bár más néven forgalmazott szer. - írja a Medipress.

Az Európai Bizottság jóváhagyása a betegség korai, illetve visszaesési fázisainak (relapszus) kezelésére vonatkozik. A gyógyszer a Novartis SM-ben szenvedő betegek gyógyítását célzó új gyógyszer-portfóliójának első darabja.

Az engedély megszerzésének hátterében egy, a Bayer és a Novartis között 2007 szeptemberében létrejött megállapodás áll. Az eredeti terméket 1993-ban a Chiron nevű biotechnológiai cég kezdte el gyártani, a ma már a Bayer tulajdonát képező Schering által szignált szerződés értelmében. 2006-ban a Chiront a Novartis vásárolta meg, az említett megállapodás folyományaként azonban lemondott az eredeti SM-gyógyszer forgalmazásának jogáról. Cserébe a német óriásvállalat 200 millió dollárt utalt a bázeli cég számlájára, valamint hozzájárult ahhoz is, hogy a svájciak kifejlesszék saját interferon-1b-alapú gyógyszerüket.

Ezzel együtt a leverkuseniek nem túlzottan aggódnak az új termék megjelenése miatt. Klaus Martens, a Bayer szóban forgó termékért felelős globális csoport alelnöke például elárulta, hogy a német vállalat kétszámjegyű részesedést kap majd a forgalomból, és azt is hozzátette, hogy a Novartis termékének érkezése segíthet a piac bővítésében.

A Novartis úgy fogalmazott, hogy a forgalombahozatali engedély számukra azt jelenti, sikerült talpalatnyi helyet szerezniük az SM-gyógyszerek piacán, mielőtt terveik szerint 2009 végéig benyújtanák napi egyszeri adagolású hatóanyaguk, az FTY720 (fingolimod) engedélyeztetési kérelmét a hatóságnak. A svájci cégnél ráadásul megjegyezték, hogy jelenleg is számos további, SM kezelésére szánt gyógyszerük van a kutatás korai fázisában.

Egy Argentínában nemrég végzett kísérlet során bélféreg lárvákat alkalmaztak SM-es betegeknél, akik a kísérlet végén saját elmondásuk szerint jobban érezték magukat, és tüneteik is enyhültek valamelyest. Az eredmények ismeretében az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala is engedélyezte egy öt páciens részvételével készülő kísérlet megkezdését. A kísérlet vezetője Dr. John Fleming reméli, hogy a féreglárva-koktél az ő esetükben is hatásos lesz.

A bélféreg-lárvák alkalmazása néhány gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegnél már hatásosnak bizonyult. Az orvosok emberi bélférgek helyett elsősorban disznókban található bélférgeket alkalmaznak, így a paraziták által okozott betegségek elkerülhetők a koktél alkalmazása során.

"A féreglárvák alkalmazása nélkülöz minden orvosi háttéranyagot és tudományos magyarázatot - nyilatkozta Dr. Hillel Panitch, a Vermonti Orvosi Egyetem neurológus professzora - Nagyon korai lenne még azt állítani, hogy a féreglárvák alkalmazása segíthet a szklerózis multiplexben szenvedő betegeken. Egyelőre mindannyian a kísérlet eredményeit várjuk."

A módszer lényege, hogy a lárvák jelenléte miatt a szervezet az immunreakciók beindítására a védekezését felelős T-sejtek közül a Th2-t használja, az erősebb immunreakciókat kiváltó Th1 sejtek helyett. Így a szklerózis multiplex (amely az idegrendszer krónikus gyulladásával jár) tünetei közül sok csökkenhető lenne.

"Akár működik az eljárás akár nem, sok betegben visszatetszést kelthet az, hogy féreglárvákat kell szednie - nyilatkozta Dr. Panitch - Én magam sem hiszem, hogy szívesen venném, ha bélférgekkel kezelnének. Talán hatásosabb lenne, ha a férgek által termelt hatóanyagokat megpróbálnák kivonni a parazitákból és azt a gyógyszergyártásban felhasználni."

"A kérdés nem az, hogy van e gusztusunk ennek a módszernek az alkalmazásához, hanem hogy hatásos e vagy nem - nyilatkozta Dr. John Richert, a Nemzetközi Sclerosis Multiplex Alapítvány elnöke - Azt hiszem az SM-es betegeknek nem lenne kifogásuk a férgek ellen, ha azok valóban enyhítenék a tüneteiket."

A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997-ben hirdette meg Szent Bálint (Valentin) napjára - február 14-ére - az Epilepsziások Világnapját, mert az epilepsziások védőszentje is Bálint, a vértanúhalált halt pap.  - írja az MTI.

Az epilepszia szó görögül "fogva tartást" vagy "megragadást" jelent. Az emberiség fél százaléka szenved epilepsziában, de csaknem öt százaléka élete folyamán legalább egy alkalommal átél epilepsziás rohamot. Az összes epilepsziás megbetegedések kétharmada a gyerekkorban kezdődik, de e betegek többsége a kamaszkorig meggyógyul.

Az epilepsziáról szóló legrégibb lelet egy babiloni táblán maradt fenn, az időszámításunk előtt 2000 körül keletkezett, 40 táblából álló Babiloni Orvosi Kódexben. A táblára gondosan feljegyezték mindazokat a különböző rohamfajtákat, amelyeket ma is ismerünk. Hippokratész ókori görög orvos forradalmi újítása volt, hogy rámutatott: az epilepszia nem szent (ismeretlen eredetű), hanem az agy megbetegedése.

Sokáig az epilepsziával élő emberekre félelemmel tekintettek, bizalmatlanok és értetlenek voltak velük szemben, végtelenül sok szociális stigmával sújtották őket, pedig olyanok is szenvedtek e betegségben, mint Julius Caesar, Nagy Péter cár, Napóleon, IX. Pius pápa, Dosztojevszkij vagy a költő Lord Byron. Az epilepsziában jelentkező agyi működészavar korszerű szemléletének első szószólója a XIX. században Hughlings Jackson londoni ideggyógyász volt.

Az epilepszia (visszatérő görcsrohamokra való hajlam) a leggyakoribb agyi zavar, de nincsen köze az elmebetegségekhez. Az öröklött hajlam mellett különböző balesetekből adódó fejsérülések, fertőző betegségek utáni állapot következtében, valamint születés előtti és alatti károsodások miatt jöhet létre a váratlan eszméletvesztés. Többnyire csak az úgynevezett nagy rohamot ismerik az emberek, amely azonban csak egyike az epilepszia harminc különböző megjelenési formájának. Van például úgynevezett kis roham is, amely rövid ideig szellemi kieséssel jár, máskor a beteg pár pillanatra csupán összerándul, mintha megrettent volna valamitől, illetve elrévedt, elbambult volna. Közvetlen kiváltó oka az agy elektromos túlműködése, illetve zavarai; a beteg a roham ideje alatt történtekre nem emlékszik vissza.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1997-ben világméretű kampányt hirdetett az epilepszia és a körülötte elterjedt előítéletek ellen. A WHO két nem kormányszintű szervezettel, az Epilepszia Nemzetközi Ligájával és az Epilepszia Nemzetközi Hivatalával együtt folytatja az epilepsziások orvosi ellátásának és társadalmi befogadásának javítására irányuló küzdelmet. A fő cél az, hogy szűnjön meg az epilepszia körüli homály, és fogadják el a világban mindenütt, hogy ez gyógyítható betegség.

Számos országban még mindig nem agyműködési zavarnak tudják be az epilepsziát, ezért a betegséggel élők jelentős része nem jut gyógykezeléshez. A betegséggel kapcsolatos félreértések miatt az epilepsziások még ma is diszkriminációtól szenvednek a családban, a házasságkötésben, a munkavállalásban, állampolgári jogaikban, az oktatásban és a társadalomban egyaránt. Napjaink alapvető kívánalma, hogy a munkaerőpiac megfelelő lehetőséget biztosítson számukra, és a társadalom végre megszabaduljon az epilepsziával kapcsolatos előítéletektől, félelmektől.

Magyarországon mintegy 60 ezer embert, illetve családot érint az epilepszia, és mintegy félmillió embernek lehet életében egyszer vagy többször epilepsziás rohama. A mai korszerű kezelések (gyógyszerek, esetleg műtét) eredményeként a betegek 70-80 százaléka tünetmentesen élhet, ugyanakkor minden második beteg a vele szemben támasztott előítéletek miatt képtelen beilleszkedni környezetébe.

2005-ben az Év Gyógyszere Magyarországon egy belga gyógyszergyár epilepszia kezelésére szolgáló, új hatásmechanizmusú készítménye lett, amely amellett, hogy kiemelkedően hatékony, a mellékhatások előfordulása tekintetében is lényegesen kedvezőbb az eddig használtakhoz képest.