Az év különböző szakaszaiban végzett agyi vizsgálatok alapján kiderült, hogy a szerotonin transzoporter működése az évszakok váltakozásával módosul. Ez a felfedezés könnyen választ adhat néhány affektív rendellenesség és az ezzel összefüggő kedélyváltozások kialakulásának kérdésére.-írja a Medipress.

A mérsékelt éghajlati övön élőknél gyakran megfigyelhető, hogy napsütésesebb napokon energikusnak, a sötét téli időszakban pedig enerváltnak érzik magukat. Ez valószínűleg az agyban lévő szerotonin mennyiségének változásához köthető. A szerotonin többek között a párzás, az étkezés, az energia-eloszlás és az alvás folyamataiért felelős. A szerotonin transzoporter, a fehérje, amely megköti a szerotonint, kulcsfontosságú szerepet játszik a szerotonin jelzés intenzitásának és terjedésének szabályozásában. 

Dr. Nicole Praschak-Rieder, Dr. Mattheus Willeit és kollegáik összesen 88, átlagosan 33 éves egészséges férfit és nőt vizsgáltak meg 1999 és 2003 között. A résztvevőket mind pozitron emissziós tomográffal (PET) vizsgálták, hogy megmérhessék a szerotonin transzporter kötés lehetséges értékét. Minél nagyobb ez az érték, annál kevesebb szerotonin kering az agyban. A résztvevőket ezek után csoportokba osztották, ahhoz képest, hogy a vizsgálatok az év melyik szakában-tavasz, nyár, ősz, tél-zajlottak.

"A vizsgálatok eredményei szerint a szerotonin transzporter lehetséges értékei jelentősen magasabbak voltak az ősszel és télen vizsgált résztvevők esetében, mint a nyáron és tavasszal vizsgált egyéneknél -írják a kutatók - Ez azt jelenti, hogy a téli időszakokban tapasztalható kedvtelenség és rossz hangulat okai az agyban keresendők elsősorban."

A tudósok remélik, hogy a mostani felfedezések segíthetnek megérteni a depresszív epizódok szezonális visszatéréseit, és az évszakhoz köthető affektív zavarokat.

Ha az agyvérzésen átesett páciensek az első tünetek jelentkezésétől számított három órában nem kapnak orvosi segítséget, úgy az orvosok már nem sokat tehetnek az agykárosodás elkerülésének érdekében.-írja a Medipress.

 
Amerikai tudósok azonban nemrég kifejlesztettek egy módszert, amelynek segítségével akár hetekkel vagy hónapokkal az agyvérzést követően is vissza lehet állítani a károsodott agyi funkciókat. Az eljárás során az agyvérzés során elpusztult sejteket pótolják új idegrostok növesztésével.

Legjobb esetben a módszer segítségével az agyi funkciók teljes gyógyulása érhető el" - nyilatkozta Gwendolyn Kartje professzor, a chicagói Loyola Egyetem sejtbiológiai, neurobiológiai és anatómiai részlegének munkatársa. Kartje professzor és munkatársai a módszer, az anti-nogo-A immunterápia részletes leírását a 'Topics in Stroke Rehabilitation' című szaklapban tették közre.

Az anti-nogo terápia segítségével a laboratóriumi kísérletek során a kutatók drámai javulást értek el az agyvérzésen átesett kísérleti állatoknál. Európában és Kanadában már folynak az emberi kísérletek is olyan betegeken, akik súlyos gerincvelő-sérülésen estek át.

A legtöbb agyérkatasztrófát, így az agyvérzést is a vér útját akadályozó vérrögök okozzák, amelyek elzárják a vérkeringést, ezzel halálra ítélve az agyi sejteket. A TPA nevű szer hatékonyan szünteti meg a vérrögöket, de csak akkor hatásos, ha az agyvérzést követő három órában adják be. A legtöbb beteg sajnos nem jut el ilyen hamar orvoshoz, vagy a tünetek fel nem ismerése, vagy a kórházi várakozás miatt.

Az anti-nogo egyike azon terápiás eljárásoknak, amelyek segítségével vissza lehet fordítani az agyvérzés következtében kialakult agykárosodást. A nogo-a egy fehérje, amely gátolja az axon nevű idegrostok növekedését. A fehérje arra szolgál, hogy megakadályozza azon idegrostok növekedését, amelyek miatt a páciens különösen érzékeny lenne a fájdalomra (A fehérje neve az angol "no go" (nem mehetsz) kifejezésből származik). Az anti-nogo immunterápia során egy antitest a nogo fehérje kikapcsolásával segíti elő az idegrostok növekedését.

Az agy bal félteke felelős testünk jobb oldalának irányításáért és fordítva. Amikor az agy bal oldalán alakul ki az agyvérzés, az a test jobb oldalának teljes bénulását okozhatja. A kutatók reménye szerint egy ilyen páciens esetében az anti-nogo terápia beindítaná az idegrostok növekedését az agy egészséges feléről, így állítva helyre az agyvérzés során károsodott agyi részeket.

Az eljárást olyan patkányokon tesztelték, akik mind idős korukban estek át agyvérzésen. Mint emberek esetében, a patkányoknál is csak a test egyik felét érinti az agyvérzés utáni bénulás. Az agyérkatasztrófán átesett patkányok képtelenek voltak az ételt a lebénult kezükkel megfogni. Az anti-nogo terápia után azonban legtöbbjüknél teljesen visszatértek a kéz funkciói.

Kartje professzor szerint az anti-nogo kezelésben hatalmas lehetőségek rejlenek, de a további eredményekre a 2012-ben induló emberi klinikai kísérletek lezárulásáig várni kell.

Ha az agyvérzésen átesett páciensek az első tünetek jelentkezésétől számított három órában nem kapnak orvosi segítséget, úgy az orvosok már nem sokat tehetnek az agykárosodás elkerülésének érdekében.-írja a Medipress.

 Az Alzheimer-kór és más típusú demenciák (elbutulások) lassan rontják az agy kapacitását az új emlékek befogadására, és egyre újabb mentális és gyakorlati feladatokat kívánnak a nyugdíjas kort elérő, egyre bővülő populációtól. Az Alzheimer Társaság 2007-ben több mint 5 millió amerikaira becsülte a megbetegedések számát, mely 2050-re a 16 milliót is megközelítheti. Továbbra is sokan kutatják agyunk titkait – hogy miként dolgozzuk fel az információt, hogyan működik a memória, hogyan öregszik az agy, és hogy hogyan fejlődnek ki az Alzheimer –kórhoz hasonló megbetegedések. 

Jobb ha tudjuk, hogyan tartsuk egészségesen elménket! Számtalan tanulmányt dolgoztak ki a gondolkodóképesség megtartásához: 

1.    Egyél az agyadnak megfelelő ételt! Az vagy, amit megeszel, nincsen másképp ez az aggyal sem. Az ócska kajákkal az agy is ócska lesz, az előre elkészített ételek transzzsírjai és telített zsírjai kedvezőtlenül befolyásolják az agyi szinapszisokat. A szinapszisok kötik össze az agy idegsejtjeit, fontosak a tanulásban és a memóriában. Az omega-3 zsírsavat tartalmazó diéta (lazac, dió és kiwi) javítja a szinaptikus kapcsolatokat, és segít a depressziótól a demenciáig terjedő elmebajok megfékezésében. 

2.    Sportolj! A test egyéb részeinek edzése is segít megőrizni a memóriát, tisztább gondolatokat eredményez, és számos tanulmány szerint csökkenti a kognitív megbetegedések rizikóját. Mivel a testedzés enyhe stressz a szervezetnek, és fogyasztja az agy számára is értékes energiát, növeli egyes kémiai anyagok, úgynevezett növekedési faktorok felszabadulását, és ezzel erősebbé és egészségesebbé válnak az agyi neuronok. A szakértők szerint minden nap fél óra elegendő. És ne felejtsünk el nyújtani! A nyújtás csökkenti a stresszt, és jó hatással van agyunk memóriaközpontjára. 

3.    Adj neki feladatot! Fejtörőkkel, keresztrejtvényekkel és memóriajátékokkal – a fokozott mentális aktivitás csökkenti a demencia kockázatát, mivel fenntartja és megtartja az agyi stimulációt. Még az aktuális politikai kampányra figyelés is javítja a figyelem szabályozását és a tanulási folyamatot. 

4.    Memória trükkök. Időről időre elő lehet hívni a memória bankban tárolt információkat. A kognitív képességekben való magabiztosság kedvezően hat a memóriafunkciókra, különösen idősebb korban. Ilyenkor gyakrabban fordulnak elő memóriahibák, ezek az élmények pedig még a későbbi próbálkozástól is elvehetik a kedvet. Az előrejelzés szintén javíthatja a memóriát. Ha van egy jó ötletünk, hogy hogyan jegyezzünk meg valamit, szívesebben emlékszünk rá. 

5.    Fontos a pihenés! Az alvás segíti a napi emlékek újraélését, és hosszabb távú rögzítést biztosít. Egyes tanulmányok szerint, az agy alvás közben sokkal gyorsabban feldolgozza az eseményeket, mint ébrenlétkor – ne legyen több átalvatlan éjszakátok, diákok! Egy másfél órás délutáni szieszta is segít megszilárdítani a hosszú távú memóriát. 

Természetesen egyik elmeerősítő tipp sem biztos. Egyes tanulmányok szerint az Alzheimer és más típusú demenciák igencsak függnek a genetikai háttértől. Egy tanulmányban, melyet júliusban mutattak be az Alzheimer Társaság Nemzetközi Konferenciáján célozgattak az Alzheimeres anyák és gyermekeik megbetegedésének esélye között fennálló kapcsolatra. Meghatározott fehérje minták előfordulása is növelheti a betegség rizikóját. Jelenleg senki nem tudja előre megmondani, hogy kinél fog kialakulni demencia. Míg a kutatók jobb előrejelzésen és gyógymódon gondolkoznak, valószínűleg az a legjobb, ha törődünk agyunkkal és testünkkel, hogy egészséges maradjon!

Forrás: Medipress

A comb helyett a csukló artériáján keresztüli szívkatéterezésnél lényegesen kevesebb vérzéses szövődmény lép fel – derül ki egy, a Journal of the American College of Cardiology című folyóiratban megjelent új tanulmányból. -írja a Medipress.

Dr. Sunil V. Rao, a Virginia állambeli Durham Orvosi Központ szívkatéteres laborjának vezetője és munkatársai közel 600 ezer katéterezést értékeltek ki egy adatbázis segítségével (ennek 1,5%-a történt a csukló artériáján keresztül), és azt találták, hogy a combon át felvezetett katéter esetében kétszer olyan gyakoriak voltak a vérzéses szövődmények, míg az eredményesség tekintetében a két módszer között nem találtak eltérést. A csuklóartérián keresztül történt katéterezés során a magasabb kockázatú betegek (idősek, akut koronária-szindrómában szenvedők) esetén is kevesebb vérzés fordult elő.

Dr. Rao szerint a csuklóartérián át történő katéterezés Kanadában, Európában és Délkelet-Ázsiában elterjedtebb, mint az Egyesült Államokban, de nincsenek pontos statisztikák az arányokról. A tanulmány kapcsán Dr. Howard A. Cohen, a New York-i Lenox Hill Kórház Kardiovaszkuláris Központjának intervenciós kardiológus főorvosa elmondta: „Főleg a combartérián keresztüli katéterezést tanítják az Államokban. 100-200 esetre van szükség a technika begyakorlásához, amit egy forgalmas praxisban is csak évek alatt lehet megszerezni, és gyakorlatilag is bonyolultabb a kivitelezése is.” A szakember hozzátette még, hogy a csuklón át történő katéterezés népszerűbb a betegek körében is, mivel utána kevesebbet kell feküdni.

Dr. Rao szerint az orvosi műszergyártók is tehetnek arról, hogy a csuklón át történő katéterezés miért nem terjedt el annyira az Egyesült Államokban, mivel a gyártók inkább a combartériához készült műszereket reklámozzák, azonban Dr. Rao reméli, hogy ennek a tanulmánynak a megjelenése változást hoz ebben.

A dopamin átformálja a viselkedés szabályozásáért felelős kulcsfontosságú agyi áramköröket. A Parkinson–kór és a drogfüggőség homlokegyenest ellenkező megbetegedések, annak ellenére, hogy mindkettő függ az agyi dopaminszinttől. A Parkinson-kóros betegekben nincsen elég, a drogfüggők pedig túl sokat kapnak belőle. Bár régóta ismert a dopamin szerepe ezekben a betegségekben, a hatásmechanizmust eddig rejtély övezte. 

A Northwestern Egyetemi Feinberg Orvosi Iskola által vezetett kutatásban felfedezték, hogy a dopamin erősítheti vagy gyengítheti a viselkedés szabályozásában résztvevő két legfontosabb ingerületátviteli kört. A kutatás új betekintést nyújt abban, hogy a dopamináradat miért vezet megszállott, függő viselkedéshez, míg a túl alacsony dopaminszint miért dermeszti mozgásképtelenné a Parkinson-kóros betegeket. „A tanulmányból kiderült, hogy a dopamin miként alakítja át a két legfontosabb agyi áramkört, melyek azt szabályozzák, hogy miként választjuk a cselekvést, és mi történik az említett beteg állapotokban” – mondta Dr. James Surmeier vezető szerző és élettanász professzor a Feinberg Iskolában. A közlemény a „Science” folyóirat augusztus 8-i számában jelent meg. 

„Két agyi áramkör segít eldöntenünk, hogy tegyünk-e lépéseket óhajaink irányába, vagy sem. Például azt, hogy egy nyári éjszakán felkeljünk-e a kanapéról, hogy lehajtsunk egy hatos csomag jéghideg sörért a partra, vagy inkább henyéljünk tovább a kanapén.” Az egyik áramkör egy „stop” kör, ami megállít minket abban, hogy a szándékunk irányába cselekedjünk, míg a másik egy „indulj” kör, ami épp a cselekvésre ösztönöz. Ezek az ingerületi körök a striátum-ban (egy agyidegmagban) helyezkednek el, ahol a gondolatok cselekvéssé konvertálódnak. A kutatók elektromosan aktiválták a kérgi rostokat, hogy a mozgásparancsokat stimulálva megemeljék a természetes dopaminszintet. Azonban ami ezután következett, az mindenkit meglepett. Az „indulj” áramkörhöz kapcsolódó agykérgi szinapszis (ingerületátvitel) erősebb és nyomatékosabb lett. Ezzel egy időben a „stop” áramkörben gyengült a kérgi ingerületátvitel. „Ez lehet a függőség magyarázata” – mondta Surmeier. „A kábítószerek által felszabadított dopamin abnormális mértékben erősíti az agykérgi szinapszisokat, melyek a striátum „indulj” áramkörébe vezetnek, míg egyidejűleg gyengülnek a „stop” áramkörök. Mivel ez az esemény a drogbevitelhez kapcsolódik, kialakul egy kontrollálhatatlan motiváció és felkereső magatartás a drog irányába.” 

„Egy egészséges agyban kiegyensúlyozottak a motiváló késztetések és a szándékos leállítások” – mondta Surmeier. „A kutatások alapján, nem csak a megerősödött agyi áramkörök választják ki a cselekvőszándékot - az emelkedett dopaminszintnek megfelelően -, hanem a meggyengült „stop” áramkörök is hozzájárulnak ehhez.” A kísérlet második szakaszában a kutatók olyan állatkísérletes modellt használtak, amelyben az emberi Parkinson-kórnak megfelelően elpusztultak a dopaminerg neuronok. Később megnézték, hogy mi történik az agykérgi cselekvés ösztönzésre. Az eredmény: a „stop” áramkörök megerősödtek, míg az „indulj” áramkörök” gyengültek. „A tanulmány magyarázatot ad arra, hogy miért nehéz a Parkinson-kóros betegeknek az olyan mindennapos cselekvések elvégzése, mit például egy pohár víz elvétele az asztalról, ha éppen megszomjaztak” – mondta Surmeier.  Surmeier egy autó analógiájával magyarázta el a jelenséget.

„A tanulmányunk világosan rámutat, hogy a Parkinson-kórosok mozgásindítás képtelensége nem egy passzív folyamat, mintha egy autóból elfogyna a benzin.” Inkább azt mondhatnánk, hogy az autó azért nem mozdul, mert a lábunk rátapadt a fékre. A dopamin normális esetben segít szabályozni a fék és gázpedálra lépést. Segít megtanulni, hogy amikor pirosat látunk a kereszteződésben lefékezzünk, míg ha zöld van, lelépjünk a fékpedálról és gázt adjunk. A Parkinson-kóros betegek, akik elvesztették a dopamin termelő idegsejtjeiket, örökre a fékhez ragadtak.” Az agyi áramkörök alapjainak jobb megértése új terápiás célkitűzésekre ösztönzi a kutatókat. Főként, hogy mennyiben szabályozhatók ezek az agyi megbetegedések, beleértve más, dopaminhoz kapcsolt kóros állapotokat, például skizofréniát, Tourette szindrómát (ismétlődő, akaratlan mozgások jellemzik), vagy disztóniát (izomtónus zavart).

Az agynak hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy teljesen felépüljön egy agyrázkódás után, a sportolóknak nem elég csak kihagyniuk a következő meccset. - írja a Medipress.

 De nem csak a sportban, hanem otthon vagy az iskolában is hosszabb ideig tart a felépülés egy-egy sérülés után. Ennél is meglepőbb, hogy a női sportolók lassabban regenerdálódnak, mint a férfiak. Ez derült ki egy Pittsburgh-i kutatásból, ahol női és férfi focisták felépülését vizsgálták agyrázkódás után, és a regenerálódás gyorsaságát a nem határozta meg. A mindennapos sportsérülések utáni felépülés sokkal bonyolultabb, mint azt eddig hittük – fontos üzenet lehet ez a szülők és az edzők számára, ahogy az iskolai sportprogramok egyre balesetveszélyesebbek lesznek. “Nincs két egyforma agyrázkódás.” – figyelmeztet Kevin Guskiewicz atlétaedző, aki emellett a Chapel Hill-i North Carolina Egyetem sporttudományi karának elnöke is. “Óvatosnak kell lennünk abban, hogy mit és mikor engedélyezünk valakinek felépülése alatt.” Az agyrázkódás az agy sérülése, és a sportsérülések között a legbonyolultabb – már a felismerése sem egyszerű. Sok sportoló még csak az eszméletét sem veszíti el soha, ami a legnyilvánvalóbb jele az agyrázkódásnak. Ilyenkor nem lehet diagnosztizálni az agyrázkódást. Gyakran az egyéb tünetek sem határozottan felismerhetőek, így a sportolók elbagatelizálhatják az agyrázkódást, és újból a játékba vethetik magukat. Csakhogy ez nagyon kockázatos. Egy második agyrázkódás, mielőtt az első nyomtalanul elmúlna, agyduzzanatot okozhat, ami maradandó károsodáshoz, sőt halálhoz is vezethet. Számos, visszavonult profi sportolók körében végzett vizsgálat figyelmeztet arra, hogy azok, akik többszörös agyrázkódást szenvedtek, évekkel később nagy eséllyel váltak depresszióssá, szenvedtek memóriazavaroktól és más idegrendszeri problémáktól. 

A legfrissebb amerikai becslések szerint évente körülbelül 1,6-3,8 millió agyrázkódás történik sport- vagy más szabadidős tevékenység következtében. A jó hír viszont az, hogy a veszélyre egyre többen figyeltek fel, főként az iskolai és a profi sportolók között. Az elmúlt 3 évben 10 százalékkal nőtt a bejelentett agyrázkódások száma – nem azért, mert több sportoló sérült meg, hanem azért, mert többen fordultak segítségért. 

De vajon mennyi időre van szükség a felépüléshez, és mennyi aktivitás fejthető ki a felépülés időszakában? A válasz bizonytalan. A veszély nem csak egy újabb ütésben rejlik. A sérült agyban anygacserezavarok lépnek fel, ez befolyásolja az agy energiaszintjét, és minden tovább fizikai vagy mentális megerőltetés további sérülést okozhat. A Pittsburgh-i Egyetem kutatói és Guskiewicz kollégái kutatást végeztek, amelyben 95 középiskolás memóriáját, reakcióidejét és egyéb kognitív tevékenységét vizsgálták egy hónappal agyrázkódásuk után. A résztvevőket fizikai aktivitásuk alapján 3 csoportba sorolták aszerint, hogy iskolai teendőik mellett végeztek-e bármilyen más fizikai aktivitást. Azok közrében volt a leggyorsabb a felépülés, akik csak mérsékelt fizikai aktivitást fejtettek ki az agyrázkódás után, ők teljesítettek a legjobban a teszteken – áll a Journal of Athletic Trainingben megjelent cikkben. Kiderült az is, hogy sokkal rosszabb eredményt értek el azok, akik aktívabbak voltak, annak ellenére, hogy az ő sérülésük esetleg enyhébb volt.

A kutatók szerint tehát a cél az, hogy az agy kapjon elég stimulust a felépülés alatt, de semmiképpen se terheljük túl. Mit tehetünk tehát? 

• - Ismerjük fel a tüneteket! Ezek a következők lehetnek: kábulat, amnézia, bizonytalan és lassú mozgás, szédülés, alvászavarok, ingerlékenység és koncentrációzavarok. 
• - A sportolók ne kezdjék el újra a versnyzést addig, amíg egy orvosi vizsgálat gyógyultnak nem nyilvánítja őket. 
• - Megfelelő egészségügyi személyzet álljon készenlétben a sporteseményeken, hogy megállapíthassa az esetleges agyrázkódást. 
• - Értessük meg a fiatalokkal: egyetlen sportverseny sem jelent annyit, mint az egészségük!

Mint láthatjátok, ismét design váltáson ment át a blog. Főként a könnyebb olvashatóság és praktikusabb elrendezés miatt. Remélem elnyeri majd a tetszéseteket. Egyre több rovat kerül fel és még több újdonság várható a következő hetekben.
A legnagyobb újdonság azonban a Fórum. Bárki szabadon nyithat új témát, amennyiben kapcsolódik az egészséges életmódhoz, orvostudományhoz...stb. Illetve az "Ajánlj Te témát" fórumban várnék ötleteket, hogy miről szeretnétek olvasni. A kéréseket legkésőbb 1 hét alatt teljesítem.

Magas konjugált linolsav (KLS) tartalmú süteményekkel növelhető az anyatej hasznos zsírsavszintje.-írja a Medipress.

A konjugált linolsavval dúsított sütemények növelik ezeknek az egészséges zsírsavaknak a szintjét az anyatejben – olvasható egy tanulmányban, mely a Nutrition Research-ben jelent meg. A New Hampshire Egyetemen, Athena A. Moutsioulis által vezetett kutatásban megfigyelték, hogy milyen hamar jelenik meg az anya által fogyasztott KLS az anyatejben. A konjugált zsírsavak számos kedvező hatással rendelkeznek, mint például az antioxidáns és daganatellenes hatás. 

A tanulmányban 7 szoptató anya fogyasztott KLS-ben gazdag, vagy sima vajjal készült süteményeket. Később minden 4-6 órában vettek anyatej mintát az elkövetkezendő két napban. A dúsított sütemények nyolcszor annyi KLS-t tartalmaznak, mint a hagyományos sütik. A konjugált zsírsavat tartalmazó sütemények fogyasztásával az anyatejben szignifikánsan magasabb KLS szinteket mértek, egy 48 órás időperiódus alatt például átlagosan 46 %-kal magasabb volt a konjugált zsírsavak szintje, a legmagasabb értékeket pedig a 8-28 órás időperiódusban mértek a sütemények fogyasztása után.

A táplálkozás-kutatókat érdeklik a KLS egészséges hatásai, például a szívbetegség rizikójának lehetséges csökkenése. Természetes körülmények között magas linolsav tartalmú élelmiszerek például a vaj, a tej, a sajt és bizonyos húsok. A legtöbb KLS tanulmányban kereskedelmi forgalomban kapható táplálék kiegészítőket vizsgáltak, ami nem azonos a természetes tápanyagokban találtakkal, de korábbi tanulmányok hosszú távú KLS növekedést mutattak az anyatejben, nyolc hetes sajt és alpesi vaj fogyasztása után is. A mostani eredmények azt mutatják, hogy rövidebb távon is elérhető a magasabb KLS szint az anyatejben – akár néhány órával a linolsavban gazdag táplálkozás után. 

„A kísérletes tanulmány az alacsony esetszám és egyéb behatárolt körülmények ellenére azt mutatja, hogy az anyatej konjugált linolsavtartalma szinte azonnal növelhető a KLS gazdag anyai táplálkozás során” –írták a szerzők.

További vizsgálatok szükségesek a konjugált linolsav hasznos hatásairól a gyermekek egészségére és fejlődésére vonatkozóan, valamint arról, hogy hogyan hasznosul a magasabb KLS szint az anyatejes babákban.

Egy merőben újszerű óvszer reklámot találtam a neten. További képeket a Tulipan nevű óvszerről Guillermo Vega honlapján találhattok.

Forrás: Streetanatomy