Egy olyan új vérvizsgálati tesztet bocsáthatnak útra idén nyáron, amellyel korán diagnosztizálhatóvá válhatnak a neurodegeneratív betegségek és így el lehetne velük különíteni a Parkinson-kórt az Alzheimertől – jelent meg a Chemistry & Industry című lapban.  Az oklahomai székhelyű Power3 Medical Products proteomkutató („proteomics” a genomkutatás [genomics] analógiájára) cég nyilatkozata szerint a NuroPro nevű teszt eladását tervezik. Ez lenne az első diagnosztikus értékű teszt a neurodegeneratív betegségekkel kapcsolatban a piacon, először Görögországban a harmadik negyedévben, további tervként az amerikai piacra is eljuthat a harmadik negyedév végén vagy az év végén. „Jelenleg a piacon nem áll rendelkezésre diagnosztikus teszt a neurodegeneratív betegségekkel kapcsolatban – a diagnózis jelenleg egyedül a tünetek klinikai diagnózisán alapszik.”- közölte Steve Rash vezérigazgató. A Power3 a vérben található számos fehérjét azonosított és szabadalmaztatott, amelyek neurodegeneratív betegségekkel hozhatóak összefüggésbe. A NuroPro teszt 59 fehérje biomarkert mér, amelyek relatív szinte segítségével szerintük megkülönböztethető a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór és az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS, amelyet Lou Gehrig-kórnak is hívnak), vagy megállapítható, hogy ki betegség-mentes. A teszt rendkívül pontos, több mint 90 százalékos specificitással és szenzitivitással, Rash szerint. Noha Kieran Breen, a Parkinson-kór Társaság kutatási igazgatója is kifejezetten hasznosnak véli a tesztet a betegség progressziójának nyomonkövetése és a gyógyszerek hatékonyságának megállapítása terén, egyben óvatosságra is int: „Annak ellenére, hogy a teszt ígéretesnek tűnik, nagyobb vizsgálatokra van még szükség, mielőtt meg lehetne erősíteni azt, hogy segít-e a diagnózis felállításában.” Susan Sorensen, az angliai Alzheimer Társaság kutatási vezetője szerint: „Az Egyesült Királyságban 700 000 ember küzd dementiával, 62 százaléknak Alzheimer-kórja van, és ez a szám több mint egy millió fölé fog emelkedni 20 éven belül. Egy hatékony vérteszt a diagnosztizáltak és családjaik számára lehetőséget nyújtana a súlyos betegségre való felkészülésre és hogy a jövőjükkel kapcsolatban fontos döntéseket hozhassanak.” „A proteomkutatás néven ismert módszer magába foglalja a vérben előforduló fehérjék vizsgálatát is, ugyanakkor egyelőre nem tisztázott, hogy a fehérjék mely alcsoportja felelős az Alzheimer-kór döntő jeleiért. Egyesek szerint az Alzheimer-kór például túl összetett ahhoz, hogy ilyen módon azonosítható lehessen.” Jelenleg is folyik két validációs vizsgálat az arizónai Cleo Roberts Klinikai Kutatóközpontban (USA) és a Thesszaloniki Kutatóközpontban (Görögország). Forrás: Medipress

 

A gyógyszerek mellékhatásai hetedik helyen szerepelnek a halálozási okok között - állítják a svéd kutatók. A British Journal of Clinical Pharmacologyban közölt tanulmány szerint az össze halálozás 3%-át erre lehet visszavezetni. Az esetek 2/3-ában belső vérzés lép fel a betegnél, de gyakran fordul elő, hogy a mellékhatások agyvérzéshez vagy valamilyen szív és keringési betegséghez vezetnek. - olvashatjuk a Medipress oldalán. Már egy korábbi tanulmányból az derült ki, hogy a kórházra szoruló betegek több mint 5%-a gyógyszer miatt szorul orvosi kezelésre. Azonban akkor a halálozási arány csak 0,15% volt. A kutatók a korábbi tanulmányoktól eltérően nem a halotti bizonyítványok adataira hagyatkoztak, amelyek ebben e tekintetben pontban megbízhatatlanok. Minden hetedik halálozást elemeztek, ami 2001-ben Svédország három megyéjében történt. Az eredmény: a vizsgált 1574 halálozásból 49-nél (3,1%) fennáll az a gyanú, hogy halálos gyógyszer-mellékhatás történt. A leggyakoribb eset, hogy belső vérzés lépett fel (37%), de előfordult agyvérzés (29%), a szív- és keringési betegség (10%), egyéb vérzés (8%) valamint egy veseelégtelenség (6%) is. A leggyakrabban olyan gyógyszerek okoztak problémát, melyekben antitrombotikus hatóanyagok vannak (63%), ezt követték a nem szteroid gyulladáscsökkentők (18%), az antidepresszánsok (14 %) és a szív- és keringési gyógyszerek (8%). A vizsgált 639 halálozásból, 41-et gyógyszer-mellékhatásra vezettek vissza. A számok mindenesetre nem jelentik azt, hogy a betegek még ma is életben lennének, ha nem vették volna be a gyógyszereket- állítja a tanulmány. Ezek a gyógyszerek ugyanis sokszor életmentő funkcióval bírnak, mások elhagyása pedig a kezelés meghosszabodását és hatékonyságának csökkenését jelenthette volna. Mégis, az elkerülhető halálozások aránya magas lehet. A tanulmány szerzője ezt 18 és 70%-ra becsüli. A British Journal of Clinical Pharmacology szerint a probléma egyik fő kiváltó oka az orvosok rossz képzése saját szakterületükön. Elképzelhető az is, hogy a beteg felvételekor valamilyen hiba történt. Maga a tanulmány nem kísérli meg az okok kutatását. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az orvosok alulbecsülik a gyógyszerek kockázatát és sok beteg számára nem világos, hogy az elterjedt és régen bevezetett szerek bevétele is, mint az Aszpirin halálos lehet.

A Sleep folyóirat keddi számában megjelent cikk egybevág néhány nemrégiben készült tudományos írással, melyek feltételezik az alvásidő és a testtömeg-index összefüggését.

Vajon mit tennénk, ha az utcán valaki összeesne előttünk, és nem mozdulna? Megnéznénk van-e légzése, pulzusa? Tovább sétálnánk? Vagy csak pár méterre megállnánk és mentőt hívnánk?  Közvélemény kutatások szerint, a legtöbb ember odamenne és segítene. Sajnos az életben viszont nem így van. Rengeteg autóbalesetben, utcai "rosszullét"-ben ÉLETMENTŐ lenne a segítség. Akinek van jogosítványa, elvégzett egy elsősegély tanfolyamot; ám számos autóbalesetben derül ki, hogy rengeteg autós inkább elhajt, vagy a távolból figyel, minthogy alkalmazná a tanfolyamon megszerzett tudását. Miért van ez? Talán mert félnek, hogy többet ártanak, mint segítenek? Vagy szimplán érdektelenség? Én az előbbiben reménykedek. Ezért is állítottam össze ezt a cikket, hogy tudjuk mit kell tenni vészhelyzetben. Több részesre tervezem, íme az első rész: Újraélesztés

Alexander Lervik designer készített egy különleges lámpát. Különlegessége abban rejlik, hogy a lámpa formáját a saját agyáról mintázta. Ehhez segítségére volt a Mágneses Resonancia(MRI) vizsgálat. Ha egyéb furcsa lámpákra vagytok kíváncsiak, itt még sok különlegességre lehet bukkanni.

A Washington Egyetem kutatói felfedezték, hogy a Staphylococcus aureus baktérium, beleértve a hírhedt MRSA (methicillin rezisztens) törzseket is, miként áll ellen testünk a fertőzések elleni természetes védekezésének. Munkájukról amely akár a baktériumok elleni harc új módjaihoz vezethet a Science március 21-i kiadása számol be.-írja a Medipress.

Dr. Ferric Fang, az egyetem laboratóriumi orvostan és mikrobiológia professzora és munkatársai, Dr. Anthony Richardson, valamint Dr. Stephen Libby elhatározták, hogy megállapítják, mitől "jobb" kórokozó a S. aureus a többi baktériumnál. A kutatók a nitrogén-oxid (NO) nevű vegyületre koncentráltak, amely egy természetes antibiotikum, a sejtjeink termelik, hogy megvédjenek a kórokozók ellen. A legtöbb baktérium számára a NO olyan környezetet alakít ki, amely folyamatosan támadja a mikróbákat, nem hagyja őket lélegezni vagy fermentálni, amely kémiai folyamatok a baktérium növekedését tennék amúgy lehetővé.

A kutatók azt találták, hogy a S. aureus olyan mechanizmussal rendelkezik, amely lehetővé teszi a tejsav termelését NO jelenlétében, így kémiai egyensúlyt képes elérni és a kíméletlen gazdaszervezet ellenére tovább képes növekedni és tenyészni. Amikor a S. aureus-t NO éri, egy új enzimet kezd termelni, amely a tejsav termelésért felelős, egy másik enzimmel együtt, ami átalakítja a NO-t nem mérgező termékké. A NO az orrban és az orrjáratokban gyakran előforduló molekula, és eredetileg a kórokozók ellen véd. Ám a S. aureus az NO ellenére szintén gyakran található az orrban, magyarázták a kutatók.

Amikor a kutatók úgy módosították a S. aureust, hogy az ne legyen képes többé tejsavat termelni, a baktérium nem tudta tovább tolerálni a NO-t. A módosított baktériumok ezen kívül elvesztették azon képességüket is, hogy ellenálljanak a gazdaszervezet immunsejtjeinek, és így halálhoz vezető fertőzést okozzanak egerekben. 

„Az MRSA egy hatalmas közegészségügyi problémát jelent, a kórházban és a közösségben szerzett fertőzések kórokozójaként.”- magyarázta Fang. „A S. aureus a világ népességének kb. egyharmadában már kolonizálódott, így a hagyományos antibiotikumok valószínűleg nem jelentenek teljes megoldást az MRSA problémára.” Ugyanakkor, tették hozzá a kutatók, a baktériumot érzékenyebbé téve természetes védekezőrendszerünk iránt, az a népesség „dekolonizációjának” és a staphylococcus fertőzések megelőzésének új stratégiájához vezethet.

A folátok néven ismert vitaminok, melyeket leggyakrabban a születési rendellenességek megelőzésére alkalmaznak terhes nőknél, a férfiak nemzőképességére és spermáira is jó hatással vannak.-írja a Medipress.

A Kalifornia Egyetem kutatói szerint a folsav-tartalmú étrend-kiegészítőket fogyasztó férfiaknál kisebb a valószínűsége az abnormális spermák kialakulásának. A 'Human Reproduction' című szaklapban megjelent cikk szerint a folátok különösen hatékonyan csökkentik az aneuploidia nevű kromoszóma-defektusos spermák létrejöttének valószínűségét.

"Statisztikailag jelentős összefüggés van a magas folát-bevitel és az alacsonyabb sperma-aneuploidia között" - nyilatkozta Brenda Eskenazi, az egyetem munkatársa. "A bevitel növelésével növelhető a vitamin jótékony hatása is. 722 és 1150 mikrogramm közötti bevitel 20-30 százalékkal csökkenthető a különböző típusú aneuploidiák kialakulásának valószínűsége" - tette hozzá Ms. Eskenazi.

A sperma-aneuploidia felelős a vetélések harmadáért, és a Down-szindrómával és más egyéb ritka kromoszóma defektussal született gyermekek jelentős hányadáért. A folsav segíthet megóvni az újszülötteket az idegi sérülésektől. Ezért és sok más hasznos tulajdonságáért sok országban az alap élelmiszerek - liszt, rizs, tésztafélék- is tartalmaznak hozzáadott folsavat.

Ms. Eskenazi szerint a férfiak spermáinak 1-4 százalékának van valamilyen típusú aneuploidiája, de ez egyénenként változó lehet. "A mostani az első kutatás, amely megmutatta, hogy a születendő kisgyermek egészségének szempontjából nem csak az anya, de az apa étkezési szokásai is szerepet játszhatnak" - nyilatkozta Ms. Eskenazi.

A jelenlegi ajánlott folát-mennyiség 19 éven felüli férfiaknak napi 400 mikrogramm, a kutatások szerint azonban gyermekvállaláskor ennél többre is szükség lehet.