Egy új, nagyszabású tanulmány eloszlatja az arra vonatkozó aggodalmakat, hogy a koleszterinszint-csökkentőként alkalmazott sztatinok szedése növelné a rák kockázatát.

A kutatók egy körülbelül 91 ezer felnőtt egészségügyi adatait tartalmazó adatbázis elemzése alapján azt állítják, hogy nem találtak jelentős eltérést a rák kockázatát illetően a sztatinokat szedők és nem szedők között. A 91 ezer személy átlagosan öt éves utánkövetése során, akiknek egy része szedett, a másik része nem szedett koleszterincsökkentő gyógyszert, a sztatint szedők 11,37 százalékában, és a sztatint nem szedők 11,11 százalékában alakult ki daganat – derült ki a Journal of the American College of Cardiology július 15-i számában megjelent tanulmányból. A kutatók azt is hozzátették, hogy a rákdiagnózisokhoz tervezett közös, tíz éves túlélési görbe sem tért el a két csoport között. A tanulmány szerzői szerint azonban eredményeiket az elemzésben részt vevő alanyok kiválasztásának módja miatt valószínűleg nem lehet az egész amerikai felnőtt népességre kivetíteni.

Azokban a szívbetegekben, akik leállnak a mindennapi alacsony dózisú aszpirin szedésével, megnövekedhet a szívroham kialakulásának kockázata.

A napi, alacsony dózisú, jellemzően 75-300 milligramm aszpirin szedését a vérrögképződés megakadályozására javasolják szívbetegek számára. A kutatók szerint azonban a betegek közel 50 százaléka felhagy az aszpirin szedésével, ami megnövelheti a szívpanaszok kockázatát.

British Medical Journal legfrissebb számában megjelent tanulmányában Dr. Luis Garcia Rodriguez, a madridi Farmakoepidemiológiai Kutatóközpont igazgatója azt állítja, hogy az alacsony dózisú aszpirin szedésének megszakítása növeli a szívroham kockázatát, ezért azt javasolja, hogy amennyiben nem áll fenn a súlyos vérzés veszélye, és az orvos nem javasolja másképpen, nem szabad felhagyni az aszpirin szedésével. Rodriguez kutatócsoportja 39 500 ötven és nyolcvannégy év közötti beteg adatait elemezte, akiknek 2000 és 2007 között írtak fel alacsony dózisú aszpirint. A körülbelül hároméves utánkövetés alatt a kutatók azt tapasztalták, hogy az aszpirin szedését abbahagyó személyekben 60 százalékkal emelkedett a nem halálos szívroham kockázata. Az eredményeket az sem befolyásolta, milyen hosszú ideig szedték a gyógyszert az előtt, hogy abbahagyták a szedését. Garcia Rodriguez úgy véli, amennyiben javítani lehetne az arányt az alacsony dózisú aszpirin szedése melletti kitartásban, az ehhez társuló előnyök mértéke az egész népességben megnövekedne.

A következő évben várhatóan piacra kerülnek az első olyan gyógyszerek, amelyek a cisztás fibrózisnak nem csak a tüneteit kezelik, hanem a probléma gyökerét szüntetik meg. A tesztelések során napi két tabletta a legyengült állapotban lévő emberek tüdejének egészségi szintjét jelentős mértékben javította.
A kísérletben résztvevő cisztás fibrózistól szenvedő betegek egy kis súlyt is felszedtek és kevesebb antibiotikumra volt szükségük. Amennyiben a gyerekeken végzett tesztek is hasonlóan sikeresnek bizonyulnak, akkor a Vertex Pharmaceuticals gyógyszergyártó vállalat még idén kérvényezni fogja a gyógyszer értékesítési jogát Európában, így a forgalmazás várhatóan 2012-ben indulhatna el. Nagy-Britanniában közel 8 000 cisztás fibrózisban szenvedő felnőtt és gyerek él, köztük Gordon Brown négy és fél éves kisfia. A cisztás fibrózis az egyik leggyakoribb, életveszélyes, örökletes tüdő- és anyagcsere-betegség. A sűrű, ragadós nyálka eltömíti a légzőszerveket, aminek következtében visszatérő mellkasi fertőzések alakulnak ki. Továbbá jellemző melléktünet még a cukorbetegség és a meddőség. Annak ellenére, hogy az elmúlt években sokat fejlődött a betegség kezelése, a cisztás fibrózosban szenvedők várható életkora továbbra is csak körülbelül negyven év, és eddig nem találtak ellenszert. A tesztelés során 161 cisztás fibrózisos beteget figyeltek. Egy részüket a VX-770 nevű új gyógyszerrel kezelték, míg a kontrollcsoportnak placebót adtak. A VX-770 kezelésnek köszönhetően a betegek tüdőfunkciói 20%-kal javultak, és jelentős súlygyarapodás is megfigyelhető volt a legyengült szervezetű embereknél. Ezen kívül a kezelésnek köszönhetően a betegeknek feleannyi gyulladás elleni antibiotikumra volt szükségük.

Habár a gyomorégés elleni gyógyszerek segíthetnek legyűrni egy-egy fűszeres, nehéz ételt, egy sor tanulmány szerint komoly mellékhatásokkal járhatnak, és használatuk óvatosságot igényel. TOVÁBB

A vigabatrin nevű epilepszia elleni gyógyszer bizonyítottan az egyik leghatékonyabb szer a csecsemőkori epilepszia egyik formájára, az infantilis spazmusra. Ugyanakkor számos országban korlátozzák alkalmazását, mivel az iskoláskorban vagy később ilyen kezelésben részesült felnőttek 40 százalékának véglegesen beszűkítette a látóterét.-írja a Medipress.

Korábban már olvashattunk a méz jótékony hatásairól. Kanadában egy kutatás során úgy találták, hogy hamarosan az antibiotikumok helyére léphet a makacs fül-, orr- és torokfertőzések gyógyításában. A tanulmány eredményeit ezen a héten adták elő az Amerikai Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Társaság éves gyűlésén Chicagóban.

Az Ottawa Egyetem orvosai vizsgálataik során azt találták, hogy a közönséges méz megöli azokat a baktériumokat, amelyek az arcüreggyulladást okozzák, és legtöbb esetben hatékonyabbnak bizonyul, mint az antibiotikumok. „Ez bámulatba ejtő” – mondta Joseph Marson kutató a méhek azon képességéről, hogy képesek a virágport hatásos gyógyszerré alakítani.

Az előzetes vizsgálatokat nem élő embereken, hanem laboratóriumban végezték, de a „szuperbaktériumot”, a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureust (MRSA) használták fel, amely antibiotikumoknak fokozottan ellenálló. A hamarosan kezdődő humán vizsgálatok során egy mézoldatot fognak használni „hogy kiűzzék a taknyot az arcüregből” – nyilatkozta az AFP-nek Marson.

A kutatók eddig az új-zélandi manuka mézet és a jemeni sidr mézet vizsgálták. Mindkettő megölte a folyadékban szabadon úszó baktériumokat, valamint a biofilmek 63-91%-át – ezek olyan, a mikroorganizmusok által képzett védőrétegek, amelyek beborítják az arcüreget, a húgycsövet, a katétereket és a szívbillentyűket, hogy megvédjék a baktériumokat a hagyományos gyógyszerektől, így gyakran krónikus fertőzések jönnek létre. A leghatásosabb antibiotikum, a rifampin a kísérletekben a biofilmminták mindössze 18%-át pusztította el.

„Ma sem vagyunk még biztosak abban, hogy hogyan pusztítja el a méz a baktériumokat” – mondta Mason, megjegyezve, hogy „nem minden méz azonos hatékonyságú” és a gyógyító hatás pontos mechanizmusának felderítésére szólít fel. A kanadai mézkerep és pohánka méze nem mutatott ilyen hatást. Korábbi kutatások kimutatták a méz gyógyító erejét fertőzött sebek esetén is.

Copyright AFP [2008] / Translation Medipress

Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA) a legmagasabb veszélyességi csoportba akarja átsorolni az epilepszia elleni gyógyszerek egy részét, mivel több éves kutatómunka után kiderült, hogy fokozzák az öngyilkosság és öngyilkos gondolatok rizikóját. -írja a Medipress.

Az FDA szakértői a marylandi Beltsvilleben fogják nyilvánosan tárgyalni az antiepileptikumok ügyét, melyek közül a carbamazepin, felbamát, gabapentin, levetiracetam, oxcarbazepin, tiagabin, topiramát, valproát és a legjobb eladási mutatókkal rendelkező pregabalin és lamotrigin kaphatnak úgynevezett „fekete-doboz” figyelmeztetést, ami a legveszélyesebb gyógyszercsoportokra jellemző. Az FDA a témában megjelent, csaknem 200 kutatás eredményén alapuló áttekintése már megtekinthető a hivatal honlapján. A vizsgálatokba bevont betegek száma majdnem elérte a 44 ezret. A végkövetkeztetés szerint az antiepileptikumok 1,8-szeresére, vagyis kerekítve csaknem duplájára növelik az öngyilkos magatartásformák rizikóját. Öngyilkos magatartásformák alatt öngyilkos gondolatok, próbálkozások és végrehajtott öngyilkosságok egyaránt értendők.

A jelenség hátterében álló okok egyelőre tisztázatlanok, ismerte el Dr. Russell Katz, az FDA Neurológiai Termékek Osztályának igazgatója. Hozzátette, hogy az ismeretlen mechanizmus még nem ok az átsorolás elhalasztására, és hogy nem terveznek hasonlót minden epilepszia elleni gyógyszer esetében. Ezeket a szereket az epilepszián kívül egyéb betegségek, így a migrén, idegi eredetű fájdalom és néhány pszichiátriai rendellenesség, például a mániás depresszió kezelésére is használják. A Washington Post szerint az epilepszia elleni szerek ötödik helyen állnak az eladási listákon az Egyesült Államokban, 2007-ben 10 milliárd dollár értékben adtak el belőlük.

Megkapta a forgalomba hozatali engedélyt a Novartis új, sclerosis multiplex (SM) kezelésére kifejlesztett gyógyszere az Európai Unió országaira vonatkozóan. Az interferon alapú készítmény egy, a német Bayer gyógyszergyár által már 13 éve piacra dobott termékkel azonos, bár más néven forgalmazott szer. - írja a Medipress.

Az Európai Bizottság jóváhagyása a betegség korai, illetve visszaesési fázisainak (relapszus) kezelésére vonatkozik. A gyógyszer a Novartis SM-ben szenvedő betegek gyógyítását célzó új gyógyszer-portfóliójának első darabja.

Az engedély megszerzésének hátterében egy, a Bayer és a Novartis között 2007 szeptemberében létrejött megállapodás áll. Az eredeti terméket 1993-ban a Chiron nevű biotechnológiai cég kezdte el gyártani, a ma már a Bayer tulajdonát képező Schering által szignált szerződés értelmében. 2006-ban a Chiront a Novartis vásárolta meg, az említett megállapodás folyományaként azonban lemondott az eredeti SM-gyógyszer forgalmazásának jogáról. Cserébe a német óriásvállalat 200 millió dollárt utalt a bázeli cég számlájára, valamint hozzájárult ahhoz is, hogy a svájciak kifejlesszék saját interferon-1b-alapú gyógyszerüket.

Ezzel együtt a leverkuseniek nem túlzottan aggódnak az új termék megjelenése miatt. Klaus Martens, a Bayer szóban forgó termékért felelős globális csoport alelnöke például elárulta, hogy a német vállalat kétszámjegyű részesedést kap majd a forgalomból, és azt is hozzátette, hogy a Novartis termékének érkezése segíthet a piac bővítésében.

A Novartis úgy fogalmazott, hogy a forgalombahozatali engedély számukra azt jelenti, sikerült talpalatnyi helyet szerezniük az SM-gyógyszerek piacán, mielőtt terveik szerint 2009 végéig benyújtanák napi egyszeri adagolású hatóanyaguk, az FTY720 (fingolimod) engedélyeztetési kérelmét a hatóságnak. A svájci cégnél ráadásul megjegyezték, hogy jelenleg is számos további, SM kezelésére szánt gyógyszerük van a kutatás korai fázisában.

Kanadai kutatók vizsgálatai alapján egy kísérleti stádiumban lévő új immunszuppresszáns hatású gyógyszer alkalmasnak bizonyult a pikkelysömör (psoriasis) egyes tüneteinek kezelésére. - írja a Medipress.

A pikkelysömört egy téves immunválasz váltja ki, tünetei igen kellemetlenek: bőrpírral, hámlással és viszketéssel jár. A tünetek enyhítésére újonnan kifejlesztett ISA247 elnevezésű vegyületet egy edmontoni kis cég, az Isotechnika állítja elő. A molekulát abból a célból tervezték, hogy az immunválasz elnyomására alkalmazott ciklosporin nevű hatóanyag hatását utánozza, az utóbbinál előforduló súlyos mellékhatások nélkül.

A kutatók az új szert egy 451 fős, olyan 18 és 65 év közötti betegekből álló csoporton tesztelték, akiknél a pikkelysömör a testfelület legalább 10 százalékát érintette. A gyógyszeradag és a hatás között közel lineáris volt az összefüggés, ami azt jelenti, hogy az orvosok minden betegnél képesek lehetnek pontosan meghatározni a hatásos, ugyanakkor mellékhatásokat nem okozó dózist. A kanadai Waterlooban található Probity orvosi kutatóintézet munkatársa, Dr. Kim Papp és kollégái a Lancet orvosi szaklap hasábjain úgy fogalmaztak, hogy „a legnagyobb dózis bizonyult a leghatásosabbnak”. A cikk szerzői megemlítik, hogy noha már számos, az immunválaszt célzó antitest létezik a pikkelysömör kezelésére, azonban azok drágák, használatuk pedig nehézkes.

Az ISA247 a kutatás szerint még a legnagyobb dózis alkalmazása mellett sem okozott szignifikánsan több mellékhatást, mint a placebó (hatóanyag nélküli készítmény). A III. klinikai fázisú vizsgálat volt az utolsó lépés a forgalomba hozatali engedélyeztetés elindítása előtt. „A kiemelkedő gyógyszerbiztonsági profil a fokozott hatékonysággal együtt a plakk psoriasisban szenvedő betegek hasznára válhat” – írják a kutatók.

2007 augusztusában az Isotechnika már gyorsított eljárásban engedélyt kapott az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatalától az ISA247 forgalmazására, a szem külső és belső felületén megjelenő gyulladásos tünetek kezelésének javallatával.