Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!
Az 1966-os Fantasztikus utazás című filmben az orvosokat egy tengeralattjáróval együtt zsugorítják össze, majd egy szovjet származású emberbe injekciózva a vérárammal eljutnak az agyba, ahol egy vérrögöt kell elpusztítaniuk, amely az illető életét fenyegeti.
A valószínűtlen forgatókönyvvel (és a legalább annyira valószínűtlen Raquel Welch-csel, mint szörfruhás tudóssal az egyik főszerepben) arra csábították a nézőket, hogy tegyék félre kétkedésüket és élvezzék a remek sci-fit. Több, mint 40 évvel később a Fantasztikus utazás jövőbe mutató képei egy lépéssel közelebb kerültek a megvalósításhoz, köszönhetően egy kedden napvilágot látott, a miniatürizálás terén tett jelentős áttörésnek.
Nincs tengeralattjáró vagy Raquel Welch, csak egy motorizált robot, amelyről feltalálói úgy hiszik, elég kicsi ahhoz, hogy be lehessen injekciózni az emberi véráramba. Egy napon a távirányítású robot megfigyelés céljából magával vihet érzékelőket, hogy képeket közvetítsen az orvosoknak. Vagy egy miniatűr sebész lenne, vérrögöket darabolna fel, kitisztítaná az eltömődött artériákat vagy sérült szöveteket állítana helyre, remélik a feltalálók.
A mikrorobot mindössze egynegyed milliméteres, ez „két-három emberi hajszálnyi vastagság”, mondta el James Friend, az ausztráliai Monash Egyetem Nanofizikai Laboratóriumának vezető kutatója az AFP-nek. „Valami olyat keresünk, amelyek beférnek az emberi artériákba, különösen az olyan helyekre, ahová az eddigi módszerekkel nem jutottunk el.”
A hagyományos „kulcslyuksebészet” és más minimálisan invazív módszerek manapság katétereket használnak, amelyeket a testüregekbe és az artériákba vezetnek be.Azonban a katéterek merevek és kis méretük ellenére átlyukaszthatják az artériák falait.
A Journal of Micromechanics folyóiratban megjelent tanulmányban Friend és csapata leírja, hogyan dolgozták ki a piezoelektromosság elvén működő motort, így működnek a kvarcórák, a drágább öngyújtók és a gázgyújtók is. A piezoelektromos anyagok kerámiából vagy kristályokból állnak, amelyek nyomásra elektromos feszültséget generálnak. Ebben az esetben az anyagok egy dugóhúzószerű mikrostruktúrát rezegtetnek meg a robot belsejében, amely a csillókra hasonlító „propellert” hajt meg. Mint egy úszó baktérium – távirányító segítségével kívülről irányítva – képes lenne a véráram ellenében haladni, a feltalálók szerint legalábbis ott, ahol nem túl erős az áramlás.
A szerkezet képes képeket közvetíteni, mikroszkópikus terheket szállítani és esetleg sebészeti bevatakozásokat is végezni, állítja Friend. Ebben az esetben a bejuttaás helyén injekciós fecskendő segítségével távolítanák el a szerkezetet. „Jelenleg csak a megfigyelésben gondolkodunk, mivel ez a legegyszerűbb” – mondta el Friend. „Innentől más műveletekkel is foglalkozunk majd, főleg kimetszéssel és vágással.”
Amennyiben a szerkezet elromlik, az áramlással visszakerül a bejuttatás helyére és itt ki lehet venni, illetve mikrokatéterrel lehet kihúzni. A csoport elkészítette a motorok prototípusait és most azon vannak, hogy javítsák az összeszerelés módját és továbbfejlesszék azt a mechanikus szerkezetet, amely a mikromotort mozgatja és irányítja. Azonban az emberekben való használat valószínűleg még évek munkájára van.
A Fantasztikus utazásra való utalásként a robotot Proteusnak keresztelték, mint a film összezsugorított tengeralattjáróját. A nevet a Wired nevű technológiai honlap olvasói szavazással döntötték el, mesélte Friend.
Ha az emberi memóriát teljes egészében digitalizálnák, hasonlítana ahhoz, mint mikor a floppylemez kapacitását fejlesztik fel egy flash drive memóriakártyává. Egy új tanulmány kimutatta, hogy az emberi agy sokkal több mindenre képes emlékezni, mint azt korábban gondolták. 
A tudósok között sincs egyetértés abban, vajon honnan keletkeznek az álmok. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az álmodás az agysejtek közötti ingerületátvitel stimulálásával mozgatja meg az agyat. A másik teória szerint az emberek azokról a feladatokról és érzelmekről álmodnak éjszaka, amelyekkel nappal nem foglalkoztak eleget, és ez segít feldolgozni a gondolatokat és emlékeket. Abban mindenesetre egyetértenek a tudósok, hogy az álmodás a mélyalvás (REM) során történik.
Az alvás olyan elengedhetetlen az emlősök számára, hogy az ember életének több mint negyedét csukott szemmel tölti. Ezzel együtt az alvás valódi oka ma is rejtély a tudósok előtt. Ami biztos: a tartós álmatlanság hangulatváltozásokhoz, hallucinációkhoz, extrém esetben akár halálhoz is vezethet. 
Amputációk után körülbelül az esetek 80 százalékában a betegek különböző érzeteket észlelnek - mint amilyen a meleg, a viszketés, a nyomás vagy a fájdalom – az amputált testrészben, és úgy érzik, mintha a hiányzó tag még mindig testük része volna. Az egyik magyarázat szerint az eltávolított testrész helyén lévő idegi terület új kapcsolatot létesít a gerincvelővel, és továbbra is küldi a jeleket az agynak, mintha a hiányzó testrész még mindig ott volna. A másik magyarázat szerint az agy működése úgy van kódolva, mintha a test egészséges lenne, azaz az agy megőrzi az érintetlen test képét.
A hipotalamuszban található az ember biológiai órája, amely a test működését egy 24 órás ritmus szerint szabályozza. A napi működés legnyilvánvalóbb jele a felkelés és lefekvés körforgása, de a biológiai óra szabályozza az emésztést, a testhőmérsékletet, a vérnyomást és a hormontermelést is. A tudósok felfedezték, hogy a fény erőssége előbbre vagy későbbre állíthatja ezt az órát a melatonin hormon termelésének befolyásolásával. Jelenleg is folyik a vita arról, vajon a melatonin bevitel segíthet-e a jetlag (időzónák átlépése repülővel) kellemetlen hatásainak kiküszöbölésében. 
A nevetés egyike a legkevésbé feltárt emberi viselkedésformáknak. A tudósok felfedezték, hogy nevetés során az agy három területe lép működésbe: a gondolkodásért felelős terület, amely segít megérteni a viccet, a mozgásért felelős terület, amely működésbe hozza az izmokat, és az érzelmekért felelős terület, amely előidézi a jó érzést. De az továbbra is titok, miért nevet ez egyik ember buta vicceken, és miért nevet a másik egy horrorfilmen. A nevetés lehet egyfelől játékos válasz a meglepő fordulatokra, másfelől jelzés a másik számára, hogy jól szórakozunk.
A hosszú vitában, amely arról szól, vajon a gének vagy a környezet határozza-e meg gondolatainkat és személyiségünket, a tudósok arra jutottak: lehet egyik is, másik is, vagy mindkettő! A gének tanulmányozása kimutatta, hogy számos olyan emberi jelleg van, amely fölött kevés befolyásunk van, és mégis számos államban az öröklés és a nevelés, úgy tűnik, hatással van arra, hogy kik vagyunk, és mit teszünk
Az örök élet Hollywood találmánya. De miért öregszenek az emberek? Az évek során az ember ellenálló képessége a fizikai és a lelki behatásokkal szemben egyre törékenyebbé válik. Az egyik lehetséges magyarázat szerint az öregedés olyan, mint egyéb más humán jelleg: a humán genetika része, és megvannak a maga előnyei. Egy kevésbé optimista elképzelés szerint az öregedésnek nincs semmi célja vagy eredménye azon kívül, hogy a sejtek megöregszenek az emberi élet során. A tudósok azonban hisznek abban, hogy a tudomány végül képes lesz késleltetni az öregedést.
Az örök élet nem valóság. De a tudomány egy úttörő területe, amely a hűtéssel foglalkozik, képes új életet adni. A fagyasztóközpontokban a holttesteket folyékony nitrogénben tárolják mínusz 78 fokon. Az eljárás lényege, hogy azokat az embereket, akik egy jelenleg gyógyíthatatlan betegségbe haltak bele, lefagyasztják, majd újból “feltámasztják”, amint a jövőben felfedezik betegségük ellenszerét. Azonban eddig még egyetlen lefagyasztott embert sem támasztottak fel, ugyanis erre még nem létezik megfelelő technológia. Mivel, ha a testet nem pontosan a kívánt hőfokon engedik fel, a sejtek megfagyhatnak, és a test darabjaira eshet szét.
Reggel, ébredés után az ember érzékeli, hogy felkelt a Nap, hallja a madarak hangját, érzi a friss reggeli levegőt az arcán. Más szóval: öntudatánál van. Ez az összetett és bonyolult téma már az antikvitás óta foglalkoztatja a tudósokat, de csak napjainkban vált tudományos kutatótémává. A legnagyobb kérdés ezen a területen, hogy az objektív agyi folyamatok hogyan válnak a egyes emberekben szubjektív tapasztalatokká. Mindenesetre a tudósok számos kérdést fogalmaztak meg a témában.
Minden harmadik amerikai nő szívbetegségben hal meg. Kruz még azt is hozzátette, hogy többen halnak meg keringési betegségben, mint az azt követő öt halálokot egybevéve. A szívbetegséget leggyakrabban a szívartériák elzáródása okozza, melyek közvetlenül a szívbe szállítják a vért. A betegség hosszú idő alatt alakul ki, és a szívinfarktus legfőbb okozója. A megelőzés nagyon fontos, mert a betegségen átesett nők kétharmada sosem gyógyul fel teljesen. 
Kommentek