Francia kutatók szerint szőlő, az alma és a levük megelőzheti az érelmeszesedést a magas zsír-és koleszterintartalmú étrenden élő hörcsögöknél. - írja a Medipress.

A gyümölcslének nagyobb a megelőző hatása, mint magának a gyümölcsnek, állítják Dr. Kelly Decore és munkatársai a Montpellier Egyetemről. Elsőként mutatták ki, hogy a gyümölcs tartósítása nagy mértékben befolyásolhatja egészségügyi hatásait. Legtöbbször tartósított gyümölcsöt fogyasztunk, de a tápanyag-összetételt mindig a nyers gyümölcsre szokták megadni.

Ahhoz, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a fenoltartalomra a lé kipréselése (ez egy igen erőteljesen antioxidáns összetevő), a kutatók szőlőt, szőlőlét, almát, almalét vagy vizet adtak a hörcsögöknek egy olyan étrend kísérőjeként, mellyel elősegítették az érelmeszesedés kialakulását. A folyamat során ugyanis az ereket zsírblokkok zárják el, mely szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez vezethet. Az állatok kontrollcsoportját normál étrenden tartották.

A hörcsögök emberi léptékkel számolva 3 almának ill. 3 fürt szőlőnek megfelelő mennyiségű gyümölcsöt fogyasztottak naponta. Egy 70 kilós emberre átszámolva 4 pohár gyümölcslevet kaptak. Az alma és a szőlő nagyjából azonos mennyiségű fenolt tartalmaz, míg a kékszőlő leve 2,5-szer annyit, mint az almalé.

A vizet fogyasztó állatokhoz képest a gyümölcsön és gyümölcslén tartott állatoknál alacsonyabb koleszterinszintet mértek, kevesebb oxidációs stressznek voltak kitéve, ereikben kevesebb zsír gyűlt össze. A legerősebb hatása a kékszőlőnek, az almának és az almalének volt. Az eredmények azt sugallják, hogy az ételek fenoltartalma közvetlen összefüggésben áll az antioxidáns összetevőivel. A gyümölcsök más antioxidánsai, mint pl. a C-vitamin, a karotin is hozzájárul a hatásukhoz.

Decorde csapata a következőket írja: az eredmény megerősíti azt, hogy a gyümölcsök és gyümölcslevek jelentős klinikai és népegészségügyi hatással bírhatnak.

A számítógépes játékos társadalom már évek óta különböző hercegnők megmentésével, és a gonosz űrlényekkel való háborúval van elfoglalva. Most azonban eljött az idő, hogy a játékosok a Washington Egyetem segítségével képességeiket a tudomány szolgálatába állítsák: a játékosokkal karöltve a tudósok talán megtalálhatják a gyógymódot az AIDS-re.

A Foldit elnevezésű program a fehérje hajtogatást (folding) játékos formában kínálja a résztvevőknek. A játék elején a program elmagyarázza a szabályokat, amelyekkel a játékosok a fizikai törvényszerűségeit figyelembe véve alakíthatják a fehérjéket. A fehérjeszál eltérő elrendeződései jelenthetik ugyanis a kulcsot a különböző biológiai rejtélyek feltárásához.

A programot Seth Cooper mérnök, Adrien Treuille informatikai kutató, Zoran Popovich informatikai mérnök professzor, David Baker biokémikus és David Salesin informatikus professzor fejlesztették ki, profi játéktervezők segítségével. "Reméljük sikerült valami olyat létrehoznunk, ami által a tudomány is fejlődhet, és amiben az emberek is szívesen vesznek részt - nyilatkozta Popovic professzor - Még az is előfordulhat, hogy egy teljesen átlagos ember Nobel-díjat kapjon, csak azért mert játszott egy játékkal."

A fehérjék, amelyekből több mint 100.000 különböző fajta található az emberi szervezetben építik fel sejtjeinket, az immunrendszert, és irányítják a kémiai reakciókat testünkben. Bár sok fehérjének ismerjük a genetikai felépítését, azzal nem vagyunk tisztában, hogy hogyan épülnek ezek a fehérjék különböző összetett formákba, amely formák kulcsszerepet játszanak a biológiai folyamatok létrehozásában.

Számítógépes szimulációkkal képesek vagyunk az összes lehetséges fehérjeforma kiszámítására, azonban ehhez a mostani számítógépekkel rengeteg idő, több száz év szükséges. "Túl sok lehetőség van, és a számítógépeknek az összeset figyelembe kell venniük - nyilatkozta Mr. Baker - A feladat végrehajtása egyszerűen képtelenség, még a nagyteljesítményű számítógépeknek is. Az emberek az intuícióikat követve talán egyszerűbben és gyorsabban rájöhetnek a megoldásra."

A fejlesztők szerint a játékhoz semmilyen biológiai előképzettség nem szükséges, csupán nyitottság és megfelelő intuíciós készség. "A 13 éves fiam ügyesebb a játékban, mint a legtöbb biológus, akit ismerek" - nyilatkozta nevetve Baker.

A játék leginkább egy 21.-ik századi Tetrishez hasonlít, ahol különböző színű geometriai ábrák töltik be a képernyőt. A program tesztelésében közel 1000 játékos vett részt, rajtuk mérték le a tervezők, hogy valóban sikerült e egy élvezetes, de a tudomány számára is hasznos játékot készíteni.

A kutatók remélik, hogy a játékprogram és a játékosok segítségével olyan különleges fehérjéket fedezhetnek majd fel, amelyek rengeteg problémára-betegségek, környezeti gondok-jelenthetnek megoldást.

Egy Argentínában nemrég végzett kísérlet során bélféreg lárvákat alkalmaztak SM-es betegeknél, akik a kísérlet végén saját elmondásuk szerint jobban érezték magukat, és tüneteik is enyhültek valamelyest. Az eredmények ismeretében az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala is engedélyezte egy öt páciens részvételével készülő kísérlet megkezdését. A kísérlet vezetője Dr. John Fleming reméli, hogy a féreglárva-koktél az ő esetükben is hatásos lesz.

A bélféreg-lárvák alkalmazása néhány gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegnél már hatásosnak bizonyult. Az orvosok emberi bélférgek helyett elsősorban disznókban található bélférgeket alkalmaznak, így a paraziták által okozott betegségek elkerülhetők a koktél alkalmazása során.

"A féreglárvák alkalmazása nélkülöz minden orvosi háttéranyagot és tudományos magyarázatot - nyilatkozta Dr. Hillel Panitch, a Vermonti Orvosi Egyetem neurológus professzora - Nagyon korai lenne még azt állítani, hogy a féreglárvák alkalmazása segíthet a szklerózis multiplexben szenvedő betegeken. Egyelőre mindannyian a kísérlet eredményeit várjuk."

A módszer lényege, hogy a lárvák jelenléte miatt a szervezet az immunreakciók beindítására a védekezését felelős T-sejtek közül a Th2-t használja, az erősebb immunreakciókat kiváltó Th1 sejtek helyett. Így a szklerózis multiplex (amely az idegrendszer krónikus gyulladásával jár) tünetei közül sok csökkenhető lenne.

"Akár működik az eljárás akár nem, sok betegben visszatetszést kelthet az, hogy féreglárvákat kell szednie - nyilatkozta Dr. Panitch - Én magam sem hiszem, hogy szívesen venném, ha bélférgekkel kezelnének. Talán hatásosabb lenne, ha a férgek által termelt hatóanyagokat megpróbálnák kivonni a parazitákból és azt a gyógyszergyártásban felhasználni."

"A kérdés nem az, hogy van e gusztusunk ennek a módszernek az alkalmazásához, hanem hogy hatásos e vagy nem - nyilatkozta Dr. John Richert, a Nemzetközi Sclerosis Multiplex Alapítvány elnöke - Azt hiszem az SM-es betegeknek nem lenne kifogásuk a férgek ellen, ha azok valóban enyhítenék a tüneteiket."

A Minnesota Egyetem kutatói nemrég felfedeztek egy olyan módszert, melynek segítségével kikapcsolhatók a fertőzés elleni küzdelem során aktivizálódó emberi T-sejtek. -írja a Medipress.

A szervezet immunrendszerének szabályozása szempontjából is fontos, hogy lehetőség nyílt az mRNS (a sejten belüli üzenetszállító nukleinsav) lebontásának elősegítése révén kikapcsolni bizonyos géneket. A felfedezett módszer lehetőséget adhat arra is, hogy autoimmun betegségek esetében (rheumatoid arthritis, vagy lupus) kikapcsoljuk a nem megfelelően reagáló immunrendszert.

„Bár munkánk során a T-sejtek alaposabb megismerésére összpontosítottunk, a felfedezett jelátviteli út minden emberi sejtben jelen van. Emiatt eredményeink hozzá járulnak ahhoz, hogy jobban megismerjük a sejtek működését és megértsük funkcióikat.” – magyarázta Dr. Paul Bohjanen, a kutatócsoport vezetője.

Fertőzés esetén a T-sejtek aktiválódnak és elkezdenek osztódni azért, hogy a szervezet minél hamarabb le tudja küzdeni a fertőzést. Amikor a küzdelemnek vége és a fertőző forrást a sejtek már eltávolították, a szervezetnek vissza kell térnie nyugalmi állapotába, melyhez az szükséges, hogy az aktivizálódott, de immár szükségtelen immunsejtek nyugalmi állapotba kerüljenek. Ha azonban ez elmarad, akkor a továbbra is aktív immunsejtek már károsak lesznek a szervezet számára, sőt akár daganatsejtekké is átalakulhatnak.

A kutatók munkájuk során a T sejtek mintegy hatezer génjéhez tartozó mRNS lebomlási idejét vizsgálták és a kapott adatokat számítógép segítségével elemezték Dr. George Karypis professzor számítástechnikai laborjában és kiválogatták azokat, melyek a T-sejt inaktiválódása során nagyon gyorsan lebomlottak. A kapott eredményeket molekuláris biológiai kísérletek segítségével ellenőrizték és megállapították, hogy valóban azokat az mRNS-eket találták meg, melyek azokhoz a génekhez tartoznak, melyek feladata az immár szükségtelenné vált immunsejtek inaktiválása.