92 esztendős korában elhunyt Robert Furchgott, a Nobel-díjas tudós, akinek kutatása az egyik gáz érlazító hatásával kapcsolatban megnyitotta az utat az olyan forradalmi impotenciaszerek kifejlesztése felé, mint a Viagra.

A gyógyszerész múlt hét kedden hunyt el Seattleben – számolt be lánya a New York Times napilapnak.

A Furchgott által vezetett kutatásban munkatársaival, Louis Ignarróval és Ferid Muraddal kimutatta, hogy a nitrogén-monoxid – melyet elsődlegesen a cigarettából és az autók kipufogógázából származó, a szmog kialakulásához hozzájáruló légszennyező anyagként ismernek – lényeges szerepet játszik az emberi szív-érrendszer működésében, valamint a vérnyomás és a keringés szabályozásában.

A három kutató 1998-ban nyerte el a fiziológiai Nobel-díjat, és a svéd Akadémia hangsúlyozta, hogy ez volt az első olyan alkalom, amikor kutatóknak sikerült bizonyítaniuk egy gáz kritikus hatását az emberi szervezet biokémiai működésére vonatkozóan.

A nitrogén-monoxid, a színtelen, szagtalan gáz az erek lazítására kifejtett hatásának felfedezése kulcsfontosságú lépésnek számított a Pfizer laborvállalat sildenafil nevű merevedési zavarok ellen ható gyógyszerének kifejlesztésében, melyet Viagra márkanéven forgalmaznak. A kis kék tablettát 1998-ban hagyta jóvá az amerikai Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatal a merevedési zavarok kezelésére, és hamarosan rendkívüli népszerűségre tett szert, lerombolva az e rendellenesség kezelésével kapcsolatos bevett társadalmi tabukat. Körülbelül 35 millió férfi használja a gyógyszert világszerte.

Furchgott a dél-karolinai Charlestonban született 1916. június 4-én, és már fiatalon érdeklődni kezdett a természettudományok iránt. Az észak-karolinai egyetemen szerezte meg kémikusi diplomáját, és 1940-ben az Északnyugati Egyetemen doktorált biokémiából. Évekig a New York-i állami egyetemen dolgozott, és részleges nyugdíjaztatása ellenére egészen a 80-as évekig folytatta kutatásait és az oktatást.

1978-ban véletlenül felfedezett egy elemet az endotheliális sejtekben, amelyek érlazító hatással bírnak, és az elemet endothelium-eredetű relaxáló faktornak (EDRF) nevezte el. Nyolc évvel később rájött, hogy az EDRF valójában a nitrogén-monoxid.

A Nobel-díj átvételekor tartott beszédében Furchgott megjegyezte, hogy a díj névadója, Alfred Nobel, akit a nitroglicerinnel és a dinamittal végzett kutatásaiért ünnepelnek, anginában szenvedett, vagyis az oxigéndús vér elégtelen áramlásától a szívbe, amire nitroglicerint írtak fel neki, ami maga is ismert érlazító szer.

Furchgott rámutatott „a látszólag sorsszerű fejlődésre” a dinamit kifejlesztésétől annak a molekulának a felfedezéséig a nitroglicerinben, amely az erek lazításáért felelős, és amely éppen olyan embereken segíthet, mint maga Nobel.

Az édességpiac legújabb termékei(klikk a képre bővebb információért):
Tejcsoki szív:                                        Gumicukor szív:

Az émelygés és a hányás a terhesség olyan árulkodó jelei, melyek a leendő édesanyák több mint 50 százalékát érintik. Néhány kismamánál a tünetek olyan erősek, hogy a kórházi kezelés elkerülhetetlen.

Egy új orvosi protokoll, melyet a Sainte-Justine Egyetemi Kórházközpont vezetett be, hatásosnak bizonyul a tünetek gyorsabb enyhítése tekintetében, és biztonságosabb alternatívát kínál, mint a korábban rendelkezésre álló módszerek. Az eredményeket, melyek jó hírül szolgálnak az anyukák és a gyerekek számára a  Szülészek, nőgyógyászok és a reproduktív biológia európai folyóirat jelenlegi számában publikálták.

„2002-ben meg kellett változtatnunk a hyperemesis gravidarum (HG), vagyis a súlyos émelygés és terhességi hányás kezelésében alkalmazott orvosi protokollt az FDA és a Health Canada figyelmeztetései következtében.” - nyilatkozta  Anick Bérard rangidős kutató, a montreáli egyetem  gyógyszerészeti fakultásának professzora, és a Sainte-Justine Egyetemi Kórházközpont Terhességi betegségek gyógyítását kutató egységének igazgatója. 

„A figyelmeztetés rávilágított, hogy a korábban alkalmazott hányás elleni gyógykezelésnek kedvezőtlen szív- és érrendszeri kihatásai lehetnek az édesanyáknál. Haladéktalanuk egy másik, biztonságosabb kezelési módszert kellett választanunk. A jelenlegi tanulmány bemutatja azokat az adatokat, melyek  e kezelés hatékonyságát alátámasztják”

Dr. Berard és csapata,  a Bourgogne-i egyetem kutatóival kiegészülve, 229 kórházba szállított és HG-vel kezelt terhes nőt vizsgált. A kutatók összehasonlították  a szabvány gyógyszert, a droperiolt az újabb gyógykezelés során alkalmazandó metoclopramide-vel. Az eredmény azt tükrözi, hogy a metoclopramide gyorsabban csillapítja az émelygés és a hányás tüneteit, mint a droperiol. Nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a két terápia közül bármelyik is növelte a születési rendellenességek arányát.

A várakozásoknak megfelelően a metoclopramide alkalmazása során nem léptek fel súlyos mellékhatások. „ A megfigyelés igazolja a protokollunkat,” mondja Dr. Berard.” A klinikai kísérleteket nem terhes nőkön végezték, így  prospektív és reprospektív  adatokra kellett hagyatkoznunk. Reményeink szerint más intézmények könnyebben tudják majd alkalmazni ezt az új kezelési módszert.” 

A hyperemesis gravidarum, vagy a súlyos émelygés és terhességi hányás a terhes nők körülbelül 1 százalékát érinti. Amennyiben nem kezelik, nagy testsúlyveszteséget, dehidratációt vagy halált okozhat. Dr. Berard szerint nem szabadna sokáig halogatni az orvoshoz fordulást. „Minél hosszabb ideje tapasztalhatók a tünetek, annál hosszabb ideig kell a kórházban maradni,” - mondja a kutató, s hozzáteszi, hogy a legtöbb HG-vel kezelt nő három napon belül elhagyja a kórházat, de többüknek a terhesség egész ideje alatt kezelést kell kapnia.

Forrás: Medipress