Cogito

Orosz Viktória vagyok, orvostanhallgató. Blogomon az orvostudomány és egészség friss, érdekes és hasznos híreit, kutatási eredményeit szeretném ismertetni. Célom, hogy a közemberekhez is közelebb kerüljön ez a tudomány. E-mail címem: viki@housemd.hu Add to Netvibes

Kritika a Cogito-ról gblog2011.jpg Az ÉLETMÓD kategóriában a zsűri által legjobb 10 blog közé lett sorolva a Cogito!

Facebook

Kommentek

Keresők

Google

Szent-Györgyi díj a rákkutatásért

2009.03.20. 09:12 Orosz Viktória

 

A Nemzeti Rákkutatási Alapítvány (NFCR) bejelentése szerint  Dr. Ronald A. DePinho nyerte el a 4. Haladás a Rákutatásban Szent-Györgyi Albert díjat. Dr. DePinho professzor (Belfer Intézet gyógyszertani és genetikai osztálya, Dana Farber Rák Intézet, Harvard Orvostudományi Egyetem) a rák és az öregedés alapvető molekuláris és biológiai mechanizmusainak áttörő felfedezéseiért nyerte el a díjat. Kutatási eredményei nagy jelentőségűek voltak számos tudományos terület számára és sok rákellenes gyógyszer felfedezéséhez vezettek.
 
A Haladás a Rákutatásban Szent-Györgyi Albert díjat a Nemzeti Rákkutatási Alapítvány alapította avval a céllal, hogy elismerje a rák elleni küzdelemben kitűnő tudományos teljesítményt nyújtó tudósok munkáját, akik rendkívüli tudományos eredményekkel járultak hozzá a rákkutatás területéhez. A díj felhívja a figyelmet az alap rákkutatáshoz folyamatosan szükséges támogatásokra, és 25 ezer dollár (7,5 millió forint) honoráriummal jár.
„Dr. DePinho kutatása a ráksejtek életének genetikai eseményeiről jobban előremozdította a rák megértését, mint az évtized bármely tudományos munkája. Munkája a jövőben is további felfedezések és fejlesztések kiindulópontját jelenti még jó pár évig és jelentős lépést jelent a rák természetének megértésében.” – magyarázta Dr. Carlo M. Croce, a díjátadó bizottság elnöke, és a tavalyi díj nyertese.
„Dr. DePinho kutatásának jelentősége figyelemre méltó, felfedezéseinek hatása pedig a rák fejlődés alapjainak megértésére mérhetetlen.” – közölte Sujuan Ba Ph.D., a bizottság elnökhelyettese. „Nagy örömmel adtuk át a díjat és ünnepeltük munkásságát a rákkutatás terén.”
Dr. DePinho kutatásainak hála ma már nagyobb rálátásunk lehet arra, hogyan fejlődnek a rákos sejtek a daganat végső formájává. Munkásságának köszönhetően derült ki, hogy a p53 gén tumor gátlóként működik az apoptózis útvonal aktiválásán keresztül, egy rendellenes sejtciklus során. Vizsgálatai bebizonyították, hogy az INK4a/ARF egy valódi tumor gátló, és az ARF genetikai és biokémiai kapcsolatban áll a p53 útvonallal.
„Úgy gondolom, hogy a díj gondolata nagyon fontos, és Dr. Szent-Györgyi fontos szerepet játszott abban, hogy rávilágított az alap tudományok szerepére a rákban.”- közölte DePinho. „Sokat jelent számomra ez a díj és örülök, hogy az általam mélyen tisztelt zsűri engem választott. Remélem, hogy felfedezéseimnek jelentős hosszú távú hatása lesz a rákban szenvedőkre. Számos jelentős felfedezés és a Szent-Györgyi Díj is a Nemzeti Rákkutatási Alapítvány támogatásának köszönhető.”
A Haladás a Rákutatásban Szent-Györgyi Albert díjat Dr. Szent-Györgyi Albert tiszteletére alapították, aki 1937-ben Nobel-díjat nyert a C-vitamin és a sejtlégzés terén végzett kutatásaiért. Szent-Györgyi Albert fontosnak tartotta az új ötleteket vizsgáló tudósok támogatását. Az átadási ceremóniát New York Cityben tartják meg.

 

Szólj hozzá!

Címkék: díj

Új szindrómát azonosítottak egy kutatás során

2009.03.20. 09:02 Orosz Viktória

A Yale Egyetem kutatói a vérnyomásváltozások genetikai okainak vizsgálata során azonosítottak egy eddig ismeretlen szindrómát, amely rohamokkal, a koordinációs hiányával, fejlődési elmaradottsággal és hallásvesztéssel áll összefüggésben.-írja a Medipress.

Az eredményekről a Proceedings of the National Academy of Sciences március 16-ai kiadása számolt be, amely kihangsúlyozta a genetikai vizsgálatok jelentőségét a krónikus betegségek okainak kutatásában, és olyan közös ok azonosításában, amely látszólag egymástól független tünetegyüttesekért lehet felelős.

„Az új szindrómák egyértelmű és gyors azonosításának valamint a háttérben lévő betegséggének felismerésének képessége drámai fejlődést mutatott az utóbbi években.” – közölte Richard Lifton (Yale Orvostudományi Egyetem Genetikai Osztály). „Egy ilyen vizsgálat régebben évekbe telt volna, ma azonban egyetlen ember munkájaként pár hét alatt elkészült.”
Az új szindrómát Ute Scholl posztdoktori munkatárs fedezte fel Lifton laboratóriumában, aki 600 páciens részvételével végzett genetikai elemzést a vese só-kezelési hibáiról, amely magas vagy alacsony vérnyomáshoz vezethet. Négy családból öt pácienst azonosított Afganisztánból, Törökországból, Nagy-Britanniából és Kanadából, akik a sókezelési hiba mellett sokféle neurológiai problémában is szenvedtek. A páciensek hasonló klinikai tünetei azt sugallták, hogy mindegyiket egyetlen hiba okozhatja, és pár hét alatt sikerült is kimutatnia, hogy mind az öten a KCNJ10 nevű gén mutációját örökölték, amely az agyban, a belső fülben és a vesében expresszálódó kálium csatorna.
Korábbi egérkísérletek szerint ez a csatorna az agyban található, emberi vizsgálatok alapján azonban kiderült, hogy fontos szerepet játszik a vese sókezelésében. Az agyban a mutáció megzavarja a neurotranszmitterek és a kálium eltisztítását a szinapszisokból, rohamokat okozva. Ugyanez a csatorna szükséges a hang átalakításban a belső fülben. A felfedezések szerint a csatorna közrejátszik a vese nátriumpumpa aktivitásában, amely a sóvisszaszívás fő hajtóereje.
A szerzők SeSAME-nak nevezték el az új szindrómát, melynek klinikai tünetei a rohamok, az érzőideg-eredetű süketség, ataxia, mentális retardáció és az elektrolit egyensúly felborulása. Lifton szerint a kutatás remélhetőleg nem csupán az ebben a szindrómában szenvedő páciensek azonosítására lesz jó, hanem arra is, hogy a bonyolultnak tűnő szindrómák hátterében gyakran egyszerű defektus áll, amely megértető.
A vizsgálatban belga, német és kanadai kutatók is részt vettek. A kutatást a Leducq Transatlantic Network for Hypertension és a Howard Hughes Orvosi Központ támogatta.

Szólj hozzá!

Címkék: kutatás

Piócák mentették meg a szörfös kezét

2009.03.12. 18:54 Orosz Viktória

Kisebb csodát vittek végbe azok az ausztrál orvosok, akik egy cápatámadás túlélőjének szétroncsolt kezét piócák segítségével mentették meg.
A 33 éves Glenn Orgiast szörfözés közben támadta meg a több mint két és fél méteres fehércápa. A férfi kezét csak egy három centiméteres bőrdarab tartotta a helyén, így orvosai szinte biztosak voltak benne, hogy nem sikerül megmenteni.
"Mindamellett, mivel viszonylag hamar kórházba került, és alapvetően jó egészségi állapotban volt, így megpróbálkoztunk a kéz megmentésével" - nyilatkozta Kevin Ho plasztikai sebész.
Az orvosoknak piócák segítségével sikerült visszaállítaniuk a sérült kéz vérkeringését, így még arra is van esély, hogy a végtagfunkciók visszatérjenek.
"Persze a teljes gyógyulás még nagyon messze van, de reméljük, hogy egyes végtagfunkciók visszatérhetnek majd idővel" - nyilatkozta Dr. Ho.
Ausztráliában az utóbbi kétszáz évben mindössze 194 halálos áldozatot követeltek a cápatámadások.

1 komment

Címkék: érdekesség

A hét képe

2009.03.11. 09:48 Orosz Viktória

Szólj hozzá!

A skizofréniát az agyi jelzések hibája okozhatja

2009.03.05. 12:07 Orosz Viktória

A skizofréniát az agyban zajló jelzések hibája okozhatja - állítja egy új tanulmány, mely a Molecular Psychiatry című folyóiratban jelent meg. A témakör legnagyobb tanulmánya során a tudósok részletesen megvizsgálták a betegségben érintett emberek agyi mintáit, és beazonosítottak 49 gént, melyek eltérően működnek a skizofrének esetében a kontrollszemélyekhez képest.-írja a Medipress.
 
Ezek közül a gének közül sok az agysejtek közötti jeltovábbításban működik közre. A tanulmányt az Imperial College London és a GlaxoSmithKline kutatói készítették, és alátámasztja az elméletet, hogy a betegségben a sejtek kommunikációja szenved zavart.
A skizofrénia az elképzelések szerint 100 ember közül egyet érint. A tünetek sokfélék lehetnek a hallucinációktól a motiválatlanságon át a társas érintkezés zavaráig. A betegség csak kevés fizikai elváltozással jár az agyban, az okok pedig általában ismeretlenek.
Néhány tudós úgy véli, hogy a skizofréniát okozhatja az agy túlzott dopamintermelése, részben amiatt, mert a dopaminblokkoló gyógyszerek hatásosak erre a betegségre. Egy másik feltételezés szerint az idegsejteket burkoló myelin sérül. Az új tanulmány felfedte, hogy a dopaminhoz és a myelinhez kapcsolódó gének nem működnek eltérően a skizofrén és az egészséges emberek esetében.
Jackie de Belleroche professzor, az Imperial College London folyóiratának szerzője elmondta: „A hatékonyabb kezelés felé vezető első lépés az, hogy megértsük, mi zajlik valójában, mely gének játszanak szerepet benne, és hogyan működnek. Az új tanulmányunk leszűkítette a lehetséges vizsgálandó célpontok körét.”
Amellett, hogy az új tanulmány az agyi jelzéseket jelöli meg a skizofrénia okaként, az új eredmények az állapot diagnosztizálásának új módszereihez is vezethet. Jelenleg a betegséget a viselkedés alapján állapítják meg.
"A legtöbb beteget tinédzserkorában diagnosztizálják, vagy a húszas éveik elején. Ha korábban felismernék a problémát, akkor hatékonyabban lehetne őket kezelni, javulna az életminőségük. Csodálatos lenne, ha a gyógyszerszedés helyett még idejekorán változtathatnának az életükön.” – tette hozzá de Belleroche professzor.
A kutatók 23 egészséges és 28 skizofrén beteg agyszövetének vizsgálata után jutottak következtetésre. Angol betegek által felajánlott mintákat vizsgáltak, és összehasonlították egy hasonló amerikai vizsgálat eredményeivel. Mindkét tanulmányban ugyanazokat a változásokat figyelték meg.
Ez a tanulmány része egy nagyobbnak, mely a mintákban található fehérjéket, DNS-eket és mRNS-eket vizsgálták. A mintát két, sizofréniával összefüggésbe hozott agyi területről vették: a frontális kéregből és a temporális kéregből. Az mRNS a DNS apró részeinek másolata, melyek a fehérjeszintézisben vesznek részt. A DNS-től eltérően az mRNS eltér a test különböző részeiben.

Szólj hozzá!

Címkék: agy skizofrénia psziché

A zene és az emlékek közötti kapcsolat

2009.02.27. 17:13 Orosz Viktória

Az emberek már régóta tudják, hogy a zene erőteljes emlékeket tud felidézni, egy agyi képalkotó vizsgálat azonban most felfedte, hogy mindez hol történik a fejünkben.-írja a Medipress.

 

A középső prefrontális kéreg néven ismert agyi terület pontosan a homlokunk mögötti részen található, és pontosan úgy működik, ahogy a legutóbbi Oscar-díjátadó házigazdája, Hugh Jackman táncolt és énekelt végig Hollywood emlékútján.


"Valószínűleg az történik, hogy egy ismerős zeneszám tölti be a fejünkben játszódó 'mentális mozifilm' kísérőzenéjének szerepét.” – mondta Petr Janata, a davisi California Egyetem kognitív idegtudósa. “Emlékeket idéz fel egy bizonyos személyről vagy helyről, és az is lehet, hogy hirtelen megjelenik előttünk az illető arca.”

Janata akkor kezdett gyanakodni a középső prefrontális kéregre, mint a zenefelfogó és zene-emlékezeti részre, mikor látta, hogy ez az agyi terület aktívan felfogja az akkord és hangnemváltásokat a zenében. Olyan tanulmányokat is látott, melyekben ugyanaz a terület lépett működésbe az önreflexióra adott válaszként és feleleveníti saját életünk mozzanatait, ezért úgy döntött, hogy megvizsgálja a zene-emlékezet lehetséges kapcsolatát 13 egyetemi hallgató bevonásával. A teszt alanyai funkcionális MRI vizsgálaton estek át miközben 30, a Billboard 100-as listájáról véletlenszerűen kiválasztott dalt hallgattak meg azokból az évekből, amikor 8-18 évesek voltak. Jelezték, amikor valamelyik 30 másodperces zenerészletről bármi eszükbe jutott.

“Ez az első tanulmány, mely a zene segítségével figyeli meg a saját életünkből való emlékeinket.” – mondta Janata a LiveScience nevű online szaklap munkatársainak. A teljes tanulmány online olvasható lesz majd a Cerebral Cortex című folyóiratban.

A diákok közvetlenül a gépes vizsgálat után kérdőívet töltöttek ki az emlékek részleteivel kapcsolatban, melyben megjelölték az emlékek tartalmát és tisztaságát. A 30 zenerészletből átlagban 17-et ismertek fel, ezek közül 13-hoz fűzték őet valamilyen emlékek. Janata észrevette, hogy a legerősebben élő emlékek idézték elő a legélénkebb, legérzelmesebb válaszokat – ilyenkor az MRI a mentális aktivitás csúcsát mutatta ki a középső prefrontális kéregben. Ez az agyi terület gyorsan reagált a zenei jelre, de mindenhol aktivitás mutatkozott, ha emlék is fűződött hozzá. Továbbá minél erősebb volt az emlék, annál nagyobb volt az aktivitás is.

Ez a kutatás választ adhat arra is, hogy miért képesek még az Alzheimer-betegek is felidézni dallamokat a múltjukból. “Ami a legszembetűnőbb, hogy a prefrontális kéreg az utolsó agyi terület, mely elsorvad.” – jegyezte meg Janata. Megjegyezte, hogy ezek a betegek felderültek, énekelni kezdtek, ha ismerős dalt hallottak. Szerinte a kutatása csupán idegtudományi alapot akart felállítani arra, hogy a zene miért ösztönzi az emlékezetet. Hangot adott a reménynek, hogy az övével együtt más tanulmányok elősegíthetik az olyan módszerek elterjedését, mint például iPod adása az Alzheimer-betegek számára, esetleg élő bizonyítékot szolgáltathat a zene hatalmára.

"Nem fordítja vissza a betegséget, de ha javítja az életminőséget, akkor miért ne?”

 

Szólj hozzá!

Címkék: zene kutatás agy

A magányos emberek agya másként működik

2009.02.24. 11:55 Orosz Viktória

A magányos embereknek kevésbé aktív azon agyi területük, mely normális esetben működésbe lép a jutalmazás esetében. Az nem tiszta, hogy a társas elszigeteltség csökkenti az agy jutalmazási válaszát, vagy pedig ezen terület kisebb aktivitása következtében hajlamosabbak az emberek a magányra.

 
További kutatások kellenek ahhoz, hogy tisztázzák az eredményeket, melyek egy 23 női egyetemistával készült felmérésből származnak. Az eredmények azonban azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a tudósok jobban megérthetik majd a magányt, mint egyre növekvő érzelmi problémát az egyre szétszórtabb társadalomban, mely növeli a kockázatát számos betegség kialakulásának. A résztvevőknek általános kérdéseket tettek fel, hogy kiszűrjék, ki érzi magát elszigeteltnek, magányosnak. Ezután fMRI vizsgálatnak vetették alá őket, miközben olyan emberek fényképét nézegették, akik jól érezték magukat.
 
A ventrális striátum – az agy azon területe, melyről ismeretes, hogy működésbe lép az olyan jutalmak, mint a pénz és az élelem kapcsán – sokkal kevésbé aktiválódott a magányosok csoportjába tartozók esetében. “Mivel elszigeteltnek érzik magukat, a magányos emberek a nemtársas jutalmaban lelnek relatív vígaszra.” – mondta John Cacioppo, a Chicagoi Egyetem pszichológus professzora.
 
Növekvő probléma
Minden ötödik amerikai megtapasztalja a magány érzését, állítja Cacioppo. Ez egy egyre növekvő probléma a modern társadalomban, mivel a háztartások átlagos mérete csökken. 2010-re az amerikai lakosság durván 10 %-a (31 millió ember) él majd egyedül - állítják Cacioppo és munkatársai.
 
Egy korábbi tanulmány azt mutatta, hogy ez ugyanolyan káros lehet az egészségre, mint a dohányzás. Cacioppo a könyvében bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a magány összefüggésben van a vérkeringés romlásával, az immunrendszer gyengülésével, a depresszió fokozódásával, az Alzheimer-kór gyorsabb kifejlődésével. Egy másik kutatócsoport 2006-os tanulmánya, mely 50-68 év közötti emberek bevonásával készült, kimutatta, hogy annak, aki a magányossági mércén a legmagasabb értéket érte el, magasabb volt a vérnyomása is. A magány potenciálisan halálos hatásai fokozatosan és egyre gyorsabban gyülemlenek fel ahogy öregszünk.
Habár a magány talán befolyásolja az agyi tevékenységet, a kutatás azt is sugallja, hogy a ventrális striátum működése keltheti a magány érzését, mondta Cacioppo munkatársa, Jean Decety pszichológus és pszichiáter professzor. “A tanulmány felveti annak lehetőségét, hogy a magányt a ventrális striatum jutalommal kapcsolatos aktivitásának csökkenése okozza válaszul a társas visszajelzésekre.” – mondta Decety.
Az eredmények a Journal of Cognitive Neuroscience legfrissebb számában jelentek meg. Cacioppo Chicagóban is beszámolt a fejleményekről az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság éves gyűlésén.
 
Mit tegyünk?
Cacioppo 2008-as könyvében William Patrick társszerző közreműködésével, aki a Harvard Egyetem Újságjának tudományos szerkesztője volt, vitatja, hogy a magány egy visszajelzési kört hoz létre, mely felszínre hozza a társas szorongást, félelmet és más negatív érzelmeket. A körforgásból való kiszabaduláshoz először fel kell ezt ismernünk, majd legyőznünk a többiekkel kapcsolatos félelmeinket.
"A folyamat azzal kezdődik, hogy újra felfedezzük a pozitív fiziológiás érzéseket, melyek az emberi kapcsolatok egyszerű pillanataiban születnek.” – mondta Patrick. “Ehhez azonban le kell győzni a félelmet, és ki kell nyújtanunk a kezünket.”
 
"A magányos emberek éhesek. – tette hozzá Cacioppo - Az a lényeg, hogy belássuk: nem az a megoldás, ha minket etetnek meg, hanem ha örömünket leljük abban, hogy főzzünk másokra, és velük együtt fogyasszuk el.”

 

3 komment

Címkék: agy pszichológia

A hét képe

2009.02.21. 12:14 Orosz Viktória

Nem rég publikáltam egy képet, amelyen egy dinnyéből formázott agy volt látható. Most íme egy újabb ötlet, mit lehet a dinnyéből csinálni:

1 komment

Migrénre hajlamosít az elhízás

2009.02.18. 17:38 Orosz Viktória

 

Az elhízás növelheti a fiatal és középkorú felnőttek kockázatát a migrénre, állapították meg amerikaik kutatók 22 211 résztvevő vizsgálata alapján.
A migrén rizikóját a testsúly mellett befolyásolta a kor, a nem, valamint a testzsír eloszlása is. A 20-55 év közötti nagyobb derékbőséggel rendelkezőknek nagyobb esélye volt a kínzó fejfájásrohamokra, mint vékonyabb társaiknak. Ebben a korosztályban a „derekasabbak” közül a nők 37 százaléka számolt be migrénről, míg a vékony csoportban csak 29 százalék volt az előfordulás. Férfiaknál ugyanez a két szám 20 és 16 százalék. 55 éves kor felett az általános elhízás nem befolyásolta egyik nem esetében sem a migrén valószínűségét. A vastag derekú 55 év feletti nőknél pedig még csökkent is a migrén rizikója. A tanulmány eredményeit az Amerikai Ideggyógyász Akadémia április-májusi seattlei kongresszusán fogják bemutatni. Az üzenet annyi, hogy a fiatal migrénesek számára érdemes megfontolni a hasi zsírtömeg csökkentését, különösen a nőbetegek esetében, mondta el a kutatást vezető Dr. B. Lee Peterlin, a philadelphiai Drexel Orvostudományi Egyetem kutatója. A két nem közt jelentős különbség van a zsír eloszlásában. A serdülőkort követően a nőknél elsősorban a combokra és a csípőtájékra halmozódnak a zsírpárnák, míg a férfiaknál a has körfogata kezd el nőni. A változókor után a nőknél is előtérbe kerül a hasi elhízás, ami jelentősebb rizikótényező még az általános elhízásnál is például szívproblémák és cukorbetegség esetében.

 

Szólj hozzá!

Címkék: agy elhízás migrén

Vitatott kezelés csökkenti az epilepsziás csecsemők rohamait

2009.02.16. 16:24 Orosz Viktória

A vigabatrin nevű epilepszia elleni gyógyszer bizonyítottan az egyik leghatékonyabb szer a csecsemőkori epilepszia egyik formájára, az infantilis spazmusra. Ugyanakkor számos országban korlátozzák alkalmazását, mivel az iskoláskorban vagy később ilyen kezelésben részesült felnőttek 40 százalékának véglegesen beszűkítette a látóterét.-írja a Medipress.
 
Az Epilepsia című lapban megjelenő kutatás iskoláskorú gyermekeket vizsgált meg, akiket csecsemőkorukban vigabatrinnal kezeltek. 16 gyermekből 15-nél normális látóteret találtak.
Miközben a vigabatrin hatékony szer az infantilis spazmusra, nem készült korábban beszámoló arról, hogy milyen a csecsemőkorban kezeltek későbbi látása. Ez a vizsgálat a kinetikus perimetria nevű perifériás látást mérő teszt, amely hatékonyan azonosítja a vigabatrin mérgezésre jellemző perifériás látótérhiányt, és megbízhatóbb eredményekkel szolgál gyermekek esetében.
A vigabatrin kezelés átlagosan 7,6 hónapos korban kezdődött és a terápia átlagos hossza 21 hónap volt, 655 gramm átlagos összdózissal. Három gyermeket korábban más antiepileptikummal is kezeltek, öt gyermek csak hormonterápiát kapott és nyolc gyermeket korábban semmilyen antiepileptikummal nem kezeltek.
Az eredmények szerint a vigabatrin által okozott maradandó látótérhiány kockázata alacsonyabb lehet a csecsemőkorban kezelteknél, mint a felnőtteknél. 15 gyermeknek normál látótere volt és egyetlen gyermeknél figyeltek meg enyhe látótér beszűkülést, akit 19 hónapig kezeltek vigabatrinnak és összdózisa 572 gramm volt. Ez a gyakoriság alacsonyabb, mint a korábbi kinetikus perimetriával vizsgált idősebb gyermekek vagy felnőttek esetében.
A vigabatrin összdózis és a kezelés időtartama a vizsgálatban átlagosan alacsonyabbak voltak a korábbi vizsgálatoknál, annak köszönhetően, hogy a vizsgált résztvevők fiatalabbak voltak és alacsonyabb testsúlyúak.
„Eredményeink arra ösztönzik az orvosokat, hogy használják a vigabatrint az infantilis spazmus kezelésére, mivel a látótér károsodás kockázata számos gyermeknél viszonylag alacsony a folyamatos rohamok által okozott kockázathoz képest.”- közölte Dr. Eija Gaily, a vizsgálat társszerzője.
A látótér vizsgálatát egészséges gyermekeknél hat éves kortól lehet elvégezni. Fontos azonban megemlíteni, hogy nem minden egészséges gyermek produkál normális teszteredményt az első mérés alkalmával, mert jó együttműködés és figyelem szükséges a megbízható eredményekhez. Minden rendellenes teszteredmény esetében meg kell ismételni a vizsgálatot.

Szólj hozzá!

Címkék: neurológia gyógyszer epilepszia

süti beállítások módosítása