Egy amerikai kutatócsoport kimutatta, hogy a vér trigliceridszintjének kifejezett emelkedése zsíros étel fogyasztása után hízásra való hajlamot jelent. A The International Journal of Obesity című tudományos lapban közölt cikk szerint ezzel a módszerrel hatékonyan kiszűrhetők azok a gyerekek, akik az elhízásra kifejezetten hajlamosak.

A trigliceridek a táplálékkal felvett zsír szervezetben tárolásra alkalmas formája. Az elhízás már-már járványszerű terjedése a fejlett országokban megfigyelhető jelenség. Az elhízás legfőbb oka a magas kalóriatartalmú, zsíros és cukros ételek túlzásba vitt fogyasztása, de emellett genetikai tényezők szerepe is feltételezhető. A kutatás során patkányok vérében lévő trigliceridszintet mértek, magas zsírtartalmú étel fogyasztását követően. Majd 4 héten át tartó zsíros étrendet állítottak össze, és figyelték a trigliceridszint ingadozását. Megfigyelték, hogy az egyszeri magas zsírtartalmú táplálkozás után mért magasabb vér-trigliceridszint emelkedés prediszponáló tényező volt a tartósan magas kalóriafogyasztás utáni bekövetkezett elhízásra. Ez a kutatási eredmény a jövőben lehetővé teheti a hízásra hajlamos egyének kiszűrését, vérvétel alapján, a trigliceridszintváltozás vizsgálatával.

Egyre több kutatás adatai igazolják, hogy a szőlőből származó polifenolokban gazdag táplálkozás (a vörösbort is beleértve) csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Ezt állítja a Nutrition Research novemberi számában megjelent áttekintő cikk.

"A szőlő, a szőlőkivonatok vagy a szőlőből készült termékek fogyasztása hatékony lehet a krónikus degeneratív betegségek, mint pl. a szívbetegség megelőzésében.” – írták a szerzők, az ausztrál népjóléti tudományos és ipari kutatószervezettől. A szerzők áttekintették az egyre gyűlő bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a szőlő polifenoljai több módon is megelőzik a szívbetegségeket és más betegségeket.

A polifenolok a szőlőben és más növényi táplálékban található természetes antioxidánsok. Több típusuk létezik, attól függően, hogy a növény mely részében vannak jelen. A szőlő magja, héja és leve is többféle polifenolt tartalmaz. Az anntioxidáns hatáson keresztül a polifenolok segítenek megelőzni az oxidációból származó sejtkárosodást. A polifenolok csökkentik az LDL (rossz-koleszterin) oxidációját, mely az érelmeszesedés egyik kulcslépése. A szőlő polifenoljai védik a szívet és ereket, csökkentik a trombózis képződését, a szívritmus-zavart és az erek elvékonyodását. Az egyelőre nem tisztázott, hogyan fejtik ki hatásukat, bár azt már felfedezték, hogy hatással vannak a sejtjelzésekre és bizonyos gének működésére. A széles körű egészségvédő hatás azt sejteti, hogy több, egymástól különböző, összefüggő mechanizmus állhat a háttérben.

A legtöbb bizonyíték laboratóriumi és állatkísérletekből származik. Néhány tanulmány azonban alátámasztja, hogy a szőlő betegségmegelőző hatású az emberek esetén. A szőlőmag-kivonattal kezelt embereknél a keringés javulását, a koleszterinszint és a vérnyomás csökkenését figyelték meg. A szerzők szerint a szőlő polifenolok nagy érdeklődésre tarthatnak számot a mai világban, amikor is egyre nagyobb a kereslet az egészségmegőrző tápanyagok iránt.

Svéd kutatók szerint a nyári időszámításra való átállás növelheti, míg a télire való visszaállás csökkentheti a myokardiális infarktus előfordulásának kockázatát.
A Karolinska Institutet kutatói a Svédországban előforduló myokardiális infarktusok számának változásait vizsgálták meg a téli és nyári időszámítás szempontjából 1987-től napjainkig. Eredményeik szerint átlagosan öt százalékos emelkedés mutatható ki az infarktusok számát illetően a nyári időszámítás első hetében.

"Különösen az új hét első három napján figyelhető meg emelkedés az infarktusok számát tekintve - nyilatkozta Dr. Imre Janszky, a kutatásban részt vett tudósok egyike - A biológiai óra időleges zavara, az egy órával kevesebb alvás és az ezzel járó alvászavarok mind hozzájárulhatnak az infarktusok magasabb számához."

A tudósok ugyanakkor megfigyelték, hogy a téli időszámításra való visszaállásnál a szívrohamok előfordulási arányának visszaesése tapasztalható. Ez valószínűleg a plusz egy óra alvásnak köszönhető.

A megfigyelések szerint a legtöbb infarktusos eset hétfőn történik, és a tudósok eddig úgy hitték, hogy az új héttel járó munka és stressz áll ennek hátterében. "Előfordulhat azonban, hogy a hétvégén kissé megváltozó alvási szokások (hiszen hétvégén mindannyian többet alszunk, mint hétköznap) miatt magasabb a szívrohamos esetek előfordulási aránya hétfőnként" - nyilatkozta Dr. Janszky.

Forrás: Medipress

A neurobiológusok számára régóta fejtörést okoz, hogyan képes az agy egyszerre egy mikroszkopikus kapcsolatot, más néven szinapszist módosítani egy agysejtben anélkül, hogy ez érintené a közelben lévő ezernyi másik kapcsolatot. A plaszticitás, vagyis az agy azon képessége, hogy precízen újrarendezi az idegsejtek közötti kapcsolatokat, az alapja a tanulásnak és az emlékek képzésének.

A Duke Egyetem Klinikai Központjának kutatói azonosították a hiányzó molekuláris láncszemet, amely segít megmagyarázni a plaszticitás folyamatát és célzott terápiákhoz vezethet.

Felfedeztek egy olyan molekulát, amely új receptorokat mozgat a szinapszishoz, hogy a neuron (idegsejt) erősebben reagálhasson – ez a plaszticitással kapcsolatos számos megfigyelést segít megmagyarázni Dr. Michael Ehlers, Ph.D., a Duke Egyetem neurobiológus professzora szerint, aki a Cell című lapban október 31-én megjelent cikk egyik szerzője.

„Lehet, hogy ez egy általános szállító rendszer az agyban és más típusú sejtekben, és az összes sejt jelátvitelben fontos szerepe lehet.”

Ehlers szerint ez egy általános módja lehet annak, ahogy az összes sejt receptorokkal lokálisan megváltoztatja membránját, amely számos aktivitáshoz fontos folyamat – sejt jelátvitel, tumorképződés és a szövetek fejlődése.

„A plaszticitás része, hogy receptorok kerülnek az idegsejtek szinaptikus összeköttetéseihez.”- magyarázta Ehlers. „A neurotranszmitter receptorok mozgása kis csomagokban történik, amelyek molekulákat szállítanak a szinapszishoz az emlékek képződésekor. Mi azt fedeztük fel, hogy mi az a molekuláris motor, amely ezeket a csomagokat mozgatja, ha a szinapszisok aktívak.”

Amikor a neuronok egyszerre sülnek el, kapcsolatuk megerősödik és az illető képes bizonyos jellegzetességekre asszociálni. „Amint hallottad már valaki nevét, láttad az arcát, hogy hol állt, ezek a jellegzetességek mind az információ egy egységes csomagjába kerülnek – a percepció részeként – és sejt szinten ekkor az egyszerre aktív neuronok szinaptikus kapcsolatai megerősödnek.”- közölte Ehlers, aki emellett Howard Huges Orvoskutató is.

Tanuláskor és új asszociációk képzésekor az agy megváltoztatja a szinapszisok elektromos bemenetelének erősségét más sejtekbe, amelyek kiszámítják ezeket a jellegzetességeket. A tudósok a hippocampust, az emlékek képződésének helyét, tanulmányozták, ám ez a gépezet az agy más területein is működhet.

„Az Alzheimer-kór egyik legkorábbi elváltozása a szinapszisok diszfunkciója, így ez a molekula a betegség úgy célpontja lehet.”- közölte. „A receptorok rendellenes mozgása játszhat szerepet az agyi fejlődésben, az autizmusban.” A molekula potenciálisan részt vehet „az epilepszia rendellenes elektromos aktivitásában, és a függőség túlaktivált agyi útvonalaiban is.”

Számos biokémiai és mikroszkópos képalkotási kísérlet során Ehlers és munkatársai felfedezték, hogy a miozin Vb molekula a hippocampalis neuronokban reagált a szinaptikus térből áramló kalciumáramra, felbukkant és aktívvá vált. A miozin egyik vége a hálószerű aktin filamentumokhoz kötődik, amelyeken „végiglépkedve” eljut az idegsejt végéhez, ahol a receptorok találhatóak. A másik végén endoszómát vontat, az új receptorokat tartalmazó csomagot.

„Ezek az endoszómák olyanok, mint az elkészülésre váró emlékek.”- magyarázta Ehlers. „Neurotranszmitter receptorok rezervoárjai, amelyeket az agysejtek vetnek be, hogy több receptor kerülhessen egy bizonyos szinapszisba. A több receptor erősebb szinapszisokat eredményez.”

Az elektromos impulzusok hatására az idegsejt leadja neurotranszmittereit, ez esetben a glutamátot, a neuronok közötti szinaptikus résbe, amely a fogadó idegsejt oldalán neurotranszmitter receptorokat aktivál. Ezek ioncsatornák, amelyek a neurotranszmitterek hatására megnyílnak, és elektromos impulzust generálnak.

Amikor a tudósok gátolták a miozint egyetlen sejtben, ez megállította a további új receptorok felbukkanását, és megakadályozta az elektromos impulzusok erősebbé válását, azt jelezve, hogy a miozin fontos az idegsejt kapcsolatok erősítéséhez.

„Ez egy alapvető celluláris mechanizmusa az agyi plaszticitásnak. Fopntos az agy fejlődésében és a betegségekben is.”- közölte Ehlers. „A miozin Vb molekula sgeítségével új megvilágításban tervezhetünk terápiákat a memóriaromlás, a pszichiátriai betegségek és az agyi fejlődés kezelésére.”

Az UCL tudósainak új kutatási anyaga szerint az utált emberek látványa különböző agyi területeket aktivál, amelyek együtt egy úgy nevezett 'gyűlölet áramkört' alkotnak. - írja a Medipress.

Semir Zeki és John Romaya professzorok az agy utálatért és gyűlöletért felelős régióit vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a 'gyűlölet áramkör' bár jelentősen különbözik az agy félelemért, fenyegetettségért és veszélyérzetért felelős részeitől, az agressziót kiváltó területekkel van néhány közös tulajdonsága. A gyűlölet régió szintén több ponton különbözik a szerelemért felelős agyi részektől, de meglepő módon vannak közös strukturális pontjaik is.

"A gyűlöletet sokan egy gonosz érzelemnek tartják, amit egy civilizált világban az emberek elnyomnak, vagy tudomást sem vesznek róla. Pedig kutatásaink szerint a gyűlölet legalább olyan erős érzelem, mint a szerelem - nyilatkozta Zeki professzor - Hasonlóan a szerelemhez, a gyűlölet is gyakran irracionális és extrém tettekre sarkallhatja az embert. Vajon hogyan vezethet két ennyire eltérő érzelem hasonló viselkedésformákhoz?"

A mostani kutatásuk során a tudósok 17 férfi és női önkéntes agyműködését vizsgálták, miközben a résztvevők az általuk utált illetve semleges emberek arcképeit nézték. Egy utált ember képe olyan régiókat aktivált az agyban, amelyek együtt alkotják a gyűlölet áramkört, ahogy a tudósok nevezték ezeket a területeket. A gyűlölet áramkör az agykéreg olyan területeit is aktiválja, amelyek az agresszív viselkedés kialakulásában és annak tetté alakításában vesznek részt. Ezen kívül a frontális kéreg bizonyos részei is fontos szerepet játszanak a gyűlölet áramkör működésében, amely régió a másokkal szembeni viselkedésformák kialakításáért felelős.

A fentieken kívül további két terület, a putamen és az insula, a szerelemérzés által aktivált két régió is részt vesznek a gyűlölet áramkörben. "Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a putamen például abban az esetben is aktiválódik, amikor egy rivális tűnik fel a szerelmi életünkben, ez pedig agressziót eredményez" - nyilatkozta Zeki professzor.

A legfontosabb különbség a két érzelem által kiváltott agyi folyamatokban az, hogy míg szerelem esetén majdnem az egész józan ítélőképességért felelős agyi régió deaktiválódik, addig a gyűlölet esetében csupán az elülső kéreg egy apró területe válik inaktívvá. "Ha szerelmesek vagyunk, kritikai érzékünk csökken a szeretett személlyel szemben, és józan ítélőképességünket is elveszíthetjük, a gyűlölt személlyel szemben azonban szükség van a józan eszünkre, ha ártani akarunk neki, vagy bosszút akarunk állni rajta."

Fontos különbség továbbá, hogy míg a szerelem általában egy emberre irányul, addig a gyűlölet akár egy egész embercsoportra is kiterjedhet, ezért vagyunk képesek utálni bizonyos bőrszínű nemű és politikai hovatartozású embereket.

Egy híres japán színész meghalt 1975-ben, röviddel azután, hogy elfogyasztott egy adag, gömbhalból készült ételt. Nemrégiben egy 15 éves lány halt bele abba, hogy megcsókolta barátját, aki előtte mogyorót evett. 2003-ban kilenc botswanai diák vesztette életét, mert metil-alkohollal szennyezett italt ittak.

1. Gömbhal
A gömbhal, vagy más néven fugu a keleti konyha kedvelt nyersanyaga. Ha nem megfelelően készítik elő, akkor bizony halálos is lehet. A becslések szerint a halban található tetrodotoxin nevű méreg 1 200-szor gyilkosabb a ciánnál.

2. Mérgező gombák
A legtöbb gombafajta teljesen ártalmatlan. Ha ismert zöldségesnél szerezzük be, nem kell a biztonságuk felől aggódnunk. Ha azonban magunk szedjük őket, nem árt az óvatosság, mivel a mérges gombákat gyakran nehéz megkülönböztetni az ehető társaiktól. Néhány mérges gombafaj az idegrendszerre és a keringésre veszélyes, fogyasztásuk halálos kimenetelű is lehet.

Dr. Gerbus Müller Cape Town-i toxikológus szerint az algák többsége nem mérgező, de a méregtermelő változatok, mint amilyen az Alexandrium catenella és a Dinophysis acuminate helyenként fellelhető. A kagylók, osztrigák és más kéthéjú állatok a vízből veszik fel ezeket, megemésztik, és így tárolják a mérgüket.

4. Mogyorófélék
Azok, akik allergiásak a mogyoróra, tudják, hogy már kis mennyiségben is veszélyesek lehetnek. Sajnos kevés az, ha távol tartják magukat ettől a finom rágcsálni valótól. Három fő gond merül fel velük kapcsolatban:

•  Sok olyan ételbe kerülhetnek mogyoró-részek, melyek alapvetően nem tartalmaznak mogyorót, csak olyan üzemben készültek, ahol mogyoró is előfordul.
• A termékek címkéjén gyakran nem tüntetik fel világosan, ha olyan gyárban készült, ahol mogyoró is található. Dél-Afrikában az ételcímkék tartalmát nem szabályozzák megfelelő előírások.
• A mogyoróallergia életünk bármely szakaszában kialakulhat. Idővel a betegség életveszélyessé is súlyosbodhat.

 
Forrás: Medipress

A 70 éves bendzsóművészt, Eddie Adcock-ot  nemrég meg kellett műteni. A művész régóta tremorral(kézremegéssel) küzdött. DBS-t (deep brain stimulation, mélyagyi stimuláció) alkalmaztak nála. Adcock a műtét alatt végig ébren volt és - hogy figyelni tudják a mozgásfunkcióit-, végig bendzsózott a műtéte alatt.
Íme a videó:

A 26 éves Josh Villa italozás után vezetett hazafelé egy barátjával 2005. augusztus 28-án, amikor az autó felhajtott a járdára és átfordult. Villa átzuhant a szélvédőn, súlyos fejsérüléseket szenvedett és kómába esett. 

Majdnem egy évvel később javulásának még mindig kevés jele volt. „Kinyitotta a szemeit, ám semmilyen külső környezeti ingerre nem reagált.”- közölte Theresa Pape (Veterán Ügyek Osztálya, Chicago, USA), aki segített a kezelésben.

Ajánló/forrás:
TMS a Wikipedian
Az rTMS módszer alapelve
Medipress
 

Streetanatomy

A hétfőn kiosztott orvosi Nobel-díj nyerteseinek portréja.

HARALD ZUR HAUSEN: A 72 éves Zur Hausen megosztva kapta a díjat a humán papilloma vírus (HPV), mint a méhnyakrák egyik okának kutatásáért, mely a nők között a második leggyakrabban előforduló daganatos betegség. A heidelbergi Német Rákkutató Központ egykori elnöke, professor emeritusa és tudományos igazgatója a hetvenes-nyolcvanas években kezdte kutatásait annak bizonyítására, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a vírus rákot okozhat.

Kulcsfontosságú munkája során bebizonyította, hogy a Burkitt-limfóma kialakulása összefügg az Epstein-Barr vírussal. Ez volt az első lépés annak igazolása felé, hogy a HPV olyan elváltozásokat okoz a méhnyakban, amelyek azután daganat kialakulásához vezetnek.

Zur Hausen szerint a gyógyszergyártók nem lelkesedtek túlságosan, amikor 1984-ben egy HPV elleni oltás kidolgozására sürgette őket, ám ő meg volt győződve róla, hogy a vírus számlájára írható a méhnyakrákos esetek zöme. „A vírusoknak roppant egyszerű a szerkezetük és elő lehetett volna valamit állítani. De az általam megkeresett cégek nem hittek abban, hogy ez nyereséges üzlet lehet és arra hivatkoztak, hogy sokkal sürgősebb problémákat kell megoldaniuk” – nyilatkozta Zur Hausen a Cancer World folyóiratnak.

1991-re egy járványügyi kutatássorozat igazolta Zur Hausen elméletét, megnyitva így az utat két HPV ellen hatásos vakcina, plusz egy kenetvizsgálati módszer előtt, amely a fokozott kockázatú nőket szűri ki.

Zur Hausen 2003-ban távozott a heidelbergi központ igazgatói székéből, ám továbbra is az intézetben dolgozik, ahol felesége, Ethel-Michele de Villiers virológus professzor a papillómavírusok mind a 106 ismert típusából tart mintát.

LUC MONTAGNIER és FRANCOISE BARRE-SINOUSSI: A 76 éves Montagnier és a 61 éves Barre-Sinoussi együtt kapták megosztva a díjat az AIDS elleni harc korai sikereiért.

1983-ban a kutatópáros felfedezte, hogy a HIV vírus okozza az AIDS-et, ez fontos lépés volt a HIV vírus kimutatásában és a retrovírusellenes szerek kifejlesztésében, melyek kordában tartják a vírusok szaporodását. Barre-Sinoussi a párizsi Pasteur Intézet professzora, míg Montagnier a szintén párizsi székhelyű Globális AIDS Kutatási és Megelőzési Alapítvány igazgatója.

„A megelőzés és a kezelés együttesen fokozatosan csökkentették a betegség elterjedését és drámaian megváltoztatták a kezelt betegek életkilátásait” – olvasható a Nobel-közleményben. Úttörő felfedezésüket segítette az amerikai kutató, Robert Gallo, aki megerősítette, hogy valóban a HIV vírus felelős az AIDS-ért. 1986-ban Montagnier Gallóval és Myron Essex-szel együtt Lasker-díjat kapott, mely a Nobel-díj amerikai megfelelője.

Montagnier 1972-ben hozta létre a virológiai osztályt a Pasteur Intézetben és 1991-től az intézet AIDS-osztályát vezette. 2002-ben az Egyesült Államokba távozott, hogy ott folytassa kutatásait. Barre-Sinoussi, akivel megosztva kapta a díjat, mindig diszkréten a főnöke árnyékában maradt. Amikor Montagnier választása rá esett, épp a retrovírusok és a rák közötti kapcsolatot kutatta. A kutatópáros úttörő felfedezése óta az AIDS kutatásának szentelte magát, 1998 óta vezeti kutatólaboratóriumát a Pasteur Intézetben.