A 26 éves Josh Villa italozás után vezetett hazafelé egy barátjával 2005. augusztus 28-án, amikor az autó felhajtott a járdára és átfordult. Villa átzuhant a szélvédőn, súlyos fejsérüléseket szenvedett és kómába esett.
Majdnem egy évvel később javulásának még mindig kevés jele volt. „Kinyitotta a szemeit, ám semmilyen külső környezeti ingerre nem reagált.”- közölte Theresa Pape (Veterán Ügyek Osztálya, Chicago, USA), aki segített a kezelésben.
Általában ennél több nem érhető el ebben az állapotban. Villát haza akarták küldeni Rockfortba, Illinois államba, miután édesanyja, Laurie McAndrews vállalta az ápolását.
Ám Pape mást ajánlott. Bevonta egy hathetes vizsgálatba, ahol elektromágneses tekercset helyeztek a feje elé az alatta lévő agyszövet stimulálására. Az ilyen koponyán keresztüli mágneses stimulálás (TMS) már kutatás tárgya volt a migrén, stroke, Parkinson-kór és a depresszió kezelésével kapcsolatban is, némi ígéretes eredménnyel, ám ez volt az első alkalom, hogy ezt potenciális terápiaként alkalmazták egy kóma-szerű állapotban lévő betegnél.
A tekercs által keltett gyorsan váltakozó mágneses mezők az agysejtek serkentésére vagy gátlására használhatóak – hogy egymással könnyebben vagy nehezebben kommunikálhassanak. Villa esetében a tekerccsel serkentették az agysejteket a jobboldali prefrontális dorsolaterális agykéregben. Ez az agyterület szoros összeköttetésben áll az agytörzzsel, amely impulzusokat küld az agy többi részébe figyelemfelhívásként. „Ez egy olyan „OK, ébren vagyok” üzenet.”- magyarázza Pape.
Először Villa állapota nem sokat változott, ám körülbelül 15 kezelés után történt valami. „Beszéltél hozzá és ő feléd fordította a fejét és rád nézett.”- mondja McAndrews. „Ez nagy lépés volt.”
Villa először egylépéses utasításokat hajtott végre, például a hüvelykujj megmozdítása és egy-egy szó kiejtése. „Nagyon elmosódottak voltak, de ott voltak.”- mondja Pope, aki a német Göttingen Egyetem agyi stimulációval kapcsolatos nemzetközi találkozóján adta elő felfedezéseit a múlt hónapban.
A 30 tervezett kezelés után abbahagyták a TMS terápiát. Nélküle Villa nagyon fáradttá vált és állapota kissé romlott, ám még mindig sokkal jobban volt, mint korábban. Hat héttel később újabb 10 kezelést kapott, ám további javulást nem tapasztaltak nála, és hazaküldték, ahol máig is él.
Villa nem mondható gyógyultnak. De könnyebben ápolható és kapcsolatot tud teremteni látogatókkal, mint például a barátnőjével, aki kitartott mellette a balesete után is. „Ha beszélünk hozzá, mozgatja a száját, hogy lássuk, figyel.”- mondja McAndrews. „Ha azt kérdezem, „Szeretsz engem?”, kétszer lassan igent pislog. Egyesek azt mondanák, ez nem sok, ám javul, és ez a lényeg.”
John Whyte a Moss Rehabilitációs Kutatóintézetből (Philadelphia, Pennsylvania), óvatosságra int, hogy noha Villa esete nagyon érdekes, önmagában nem jelenti azt, hogy a TMS egy hasznos kezelés. „Még akár nyolc hónappal később sem ritka, hogy betegek a vegetatív állapotból egy minimális tudati állapotba menjenek át bármely különösebb beavatkozás nélkül is.”- közölte. Szerinte a TMS további kutatások témájává kellene, hogy váljon, egyéb kísérletes kezelésekkel együtt, mint az olyan szerek, amelyek ideiglenesen felébresztettek három embert a kómából, és a mély agyi stimuláció nevű invazív módszer, amellyel egy embert kihoztak a minimális tudati állapotból.
„Ez a TMS első és nagyon érdekes alkalmazása kómában.”- közölte Steven Laureys (Kóma Kutatási Csoport, Liège Egyetem, Belgium). A tudatzavarokról szerzett információink olyannyira korlátozottak, hogy egyetlen vizsgálat is új betekintést nyújthat, magyarázta.
Pape elismeri, hogy további vizsgálatokra van szükség a TMS hasznosságának bebizonyításához, noha meggyőződése, hogy Villa esetében segített a módszer.
Villa számára a hosszú távú gyógyulás 20-40 százalékos esélyét jósolták, és amíg nem kapott TMS kezelést, négy hónappal a baleset óta nem javultak funkciói. Ezen felül, a 15. kezeléstől minden kezelésnél egyre javult az állapota – amely további bizonyítéka annak, hogy a TMS volt a kiváltó ok.
Pape reméli, hogy egy második, kóma-szerű állapotban levő betegnél is elkezdheti a kezelést még idén. Ezúttal minden kezelésnél változtatja a TMS pulzusok számát, és megváltoztatja a pulzusok közötti időt is, hogy megállapíthassa, van-e optimális intervallum.
McAndrews szerint semmi kétség, hogy fia életminőségének javulása a TMS terápia eredménye. ”Azelőtt úgy éreztem, nem reagál, hogy szinte depressziós. Most ha mozgatjuk, néha panaszkodik is – ilyen szinten képes érzelmeket kifejezni.”
Ajánló/forrás:
TMS a Wikipedian
Az rTMS módszer alapelve
Medipress
Kommentek