A SUMO-nak nevezett fehérje szintjének emelkedése segíthet az agy bizonyos rendellenségeinek - pl. az epilepszia és a skizofrénia - gyógyításában, állítják a nagy-britanniai Bristol Egyetem kutatói. A kutatók patkánykísérletek során megállapították, hogy a fehérjék csökkentik az agy sejtjei közötti információáramlás mennyiségét, ami hasznos lehet, mert számos központi idegrendszeri rendellenességben az információk túlterheltsége jellemző. „Találtunk egy mechanizmust, amely az agy sejtjei közötti információáramlást szabályozza" - mondta a kutatás vezetője, Jeremy Henley professzor. „Ez fontos felfedezés, hiszen új távlatokat nyit, és lehetővé teszi az agyi történések mélyebb ismeretét." A Nature című folyóiratban publikált eredmények segíthetnek a skizofrénia, az epilepszia és más agyi betegségek gyógyszereinek fejlesztésében, ahol az agysejtek „túl-ingerlése" észlelhető.

A Der Spiegel című német hetilap online változata szerint egy újonnan felfedezett antitesteket a már meglévő Alzheimer-betegség esetében is be lehet vetni. A felfedezés a véletlennek köszönhető: Norman Relkin és kollégái nyolc Alzheimer-pácienst kezeltek egy IVIg nevű immunterápiával. Ennek során a betegek vérébe egy olyan antitesteket tartalmazó "koktélt" juttatnak, amelyet egészséges emberek véréből nyernek. A terápiát a különböző immunbetegségek esetében is alkalmazzák. Az eredmény az volt, hogy a páciensek központi idegrendszerében jelentős mértékben csökkent az abeta mennyiség, és erre nem volt magyarázat. "Azt feltételeztük, hogy a már ismert antitesteken kívül egy új szereplőnek is lennie kell" - nyilatkozta Relkin. 





















A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a feltételezést. Az IVIg koktél csak gyenge hatást mutatott, amikor egyes abeta molekulákkal lépett kapcsolatba, azonban amikor az abeta fehérje öregedni kezdett, és úgynevezett oligomorrá állt össze, annál hevesebb volt a reakció. Az oligomorok kialakulása az első fázisa az alzheimeres lerakódásoknak és a kezdete az agy károsodásának is. A vizsgálatok során sikerült a reakcióért felelős antitestet elkülöníteni. Az antitest érdekes módon a Parkinson-kórnál előforduló Lewy-testekre is élénken reagált. Ez azt valószínűsíti, hogy általános védekező mechanizmusról van szó, amellyel az emberi test megpróbál védekezni a veszélyes degeneratív betegségekkel szemben. Az első tesztek ígéretesek, de a vizsgálatoknak meg kell erősíteniük, hogy más betegség esetében is hasonló-e a hatás - írja a Spiegel Online.

Ajánlott Alzheimer-es linkek:
Feledékeny emberek társasága
Általános tudnivalók

Extremophil, vagyis szélsőséges körülményeket is tűrő mikroorganizmusokkal kísérleteznek német kutatók, azzal a céllal, hogy a parányok csodás életképességéből valamit az emberi szervezetek is hasznosítsanak. Milliárd évekkel ezelőtt, amikor a Föld gyakorlatilag még lakatlannak volt mondható, már éltek rajta mikroorganizmusok, baktériumok. Ahhoz, hogy mindmáig fennmaradjanak, valóban túlélő-bajnokoknak kellett lenniük. Akadnak ilyen extremophilek, azaz extrém körülményekhez is alkalmazkodó, apró szervezetek! A különleges képességű baktériumok megtalálhatók a magasabb rendűeket halálra fagyasztó hideg rétegekben csakúgy, mint például egy kihunyt indonéziai vulkán már vízzáró réteggel bélelt kürtőjében lévő kénsavas tóban. (A csaknem tömény kénsav a kitörések során a kürtő falára rakódott kénből alakult ki, a sárga elemet a mélyedésbe bemosó esőzések hatására). Mások, az úgynevezett thermophil baktériumok 800 Celsius fokos hőmérsékleten is életképesek maradnak, s vannak olyanok, amelyek ellenállnak a sugárzásoknak, s szaporodni is képesek, mert kifejlődtek bennük olyan, a terheléseket, stresszt kivédő molekulák, amelyek segítségével nagyon gyorsan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Német kutatók mindezek ismeretében azon fáradoznak, hogy ezt a csodálatos alkalmazkodó- és túlélő képességet valamiképpen átmentsék magasabbrendű szervezetekbe, akár az emberébe is. Kutatómunkájuk első lépéseként az extremophil mikroorganizmusokat sós melegvízben tenyésztették, mivel ezek az élőlények ilyen közegben szaporodnak a leggyorsabban. Amikor már elég nagy mennyiségben gyűltek össze a tartályban, a víz sótartalmát fokozatosan csökkentették, majd az éltető közeget teljesen leeresztve finom szűrőkkel fogták fel a baktériumokat. A hamarosan kiszáradó mikroorganizmusokból aztán kivonták azokat az anyagokat, amelyekből majdan az emberek tovább élését is elősegítő szert remélik előállítani. Egyelőre azonban a kivonatot csak a napsugárzás ellen védő napolajokban és öregedésgátlóként néhány speciális bőrkozmetikumban hasznosítják.

/Forrás:MTI-Press/

/Forrás: Figyelőnet/

A tudósok régóta tudják, hogy a muslicák, egerek, kutyák és más állatok, ha majdnem éheznek, 40%-al tovább élnek, mint jobban táplált társaik - a Nature magazinban közzétett tanulmány rávilágít arra, hogy miért. A Salk Biológiai Kutatóintézet (La Lolla, Kalifornia) munkatársai azonosították a giliszták azon génjét, ami közvetlen összefüggést teremt a kalóriamegvonás és a hosszabb élet között. Andrew Dillin kutatásvezető szerint a pha-4 nevű gén megfelelő működése az embrionális giliszták bélrendszeri fejlődésében játszik szerepet, de a felnőtt gilisztáknál a működő gén egyfajta "kalóriamegvonásos túléléssel" hozható összefüggésbe. Dillin szerint még tisztázatlan, hogy hasonló gének működnek-e az emberekben. "Még nem tudjuk, hogy a táplálékbevitel csökkentése meghosszabbítja-e az emberi életet, vagy sem" - mondta a szakember. "Számos ember van, aki önkéntesen jelenleg is ezt csinálja. Egy főemlős-kutatás jelenleg is folyik a témában, amelyet 35 éve indítottak, és úgy tűnik, az állatok jól reagálnak a csökkentett táplálékbevitelre és tényleg tovább élnek" - mondta Dillin, aki szerint a normális táplálékfelvétel 50-70%-os csökkentése szükséges a hosszabb élet eléréséhez állatokban. Az emberi szervezet három, a giliszta pha-4 génjéhez hasonló génnel rendelkezik, melyek a glukagon nevű anyaghoz hasonló vegyületért felelősek. A glukagon egy hasnyálmirigy-hormon, amely emeli a vércukorszintet és fenntartja a szervezet energiaegyensúlyát, különösen emésztés során. A giliszta génjének azonosításával megnyílhat az ajtó azon gyógyszerek felé, melyek a kalóriamegvonás hatásait utánozzák, és lehetővé teszik a hosszabb életet drasztikus diétázás nélkül is.
/Forrás:Medipress/

A Duchenne-féle izomdisztrófia az ún. disztrofin, egy izomfehérje hiányával járó örökletes betegség. „A működésre képtelen izom elsorvad, helyét zsír tölti ki." - magyarázza Bridget Deasy, a Pittsburghi Orvosi Egyetem orvosa. A legnagyobb amerikai közegészségügyi intézet, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) adatai alapján az USÁ-ban minden 3500-5000-ik fiúgyermek örökli a szörnyű betegséget, közülük kevesen élik meg a 25 éves kort. Egy embrionális őssejt testünk bármely sejtjét képes helyettesíteni, ellentétben az izomban találhatóval, ez ugyanis már felnőtt szövetből származik, érettebb. A kutatók régóta dolgoztak már ezekkel az izom őssejtekkel, míg véletlenül rájöttek, hogy csak nőstény egereket használtak kísérleteikhez. Kíváncsiak lettek, befolyásolja-e mindez eredményeiket. Duchenne-disztrófiás egerekbe egészségesek izom őssejtjeit ültették, majd azt figyelték, képesek-e azok izommá alakulni. A nőstény egerek sejtjei sokkal több izomrostot képeztek, mint a hímeké. A különbség oka a sejtek stresszre adott különböző válaszában keresendő. Amint a szervezetbe idegen sejtek kerülnek, a szervezet gyulladásba jön és szabad gyököket termel, mely a beültetett sejteket differenciálódásra (érésre) késztetheti vagy egyszerűen tönkreteszi. „Egyelőre nem világos, mi állhat a nemi különbség hátterében. Ha mindez emberi sejtekre is igaz, nagyot léphetünk előre az őssejtkutatásban." -mondta Dr. Deasy.

/Forrás:Medipress/

A BBC News riportja szerint amerikai és francia tudósok nemrég kísérletet tettek a 24 órás nap kibővítésére.
 
A kutatók a kísérlet során 12 önként jelentkezőt teljesen elzártak a külvilágtól, és mesterséges fényforrásokkal teljesen lehetetlenné tették az éjszaka és nappal megkülönböztetését. Ezzel a módszerrel mind a 12 résztvevő biológiai órája visszaállt az eredeti állapotába. Mint kiderült, ez nem az évszázadok alatt belénk programozott 24 órás ciklus. A mesterséges fények segítségével a tudósok újra tudták programozni az alanyok biológiai óráját, így 25 órának adódott az ideális nap. Hogy miért lehet szükség a mesterséges időeltolásra? "Az időzónák közti különbségek, a műszakos munkabeosztás vagy az alvási rendellenességek mind kapcsolatban állnak azzal, hogy a biológiai óránk eltér a nappalok és éjszakák váltakozásától. A 25 órás napok bevezetésével visszatérhetnénk az eredeti állapotba" - nyilatkozta a kutatásban részt vevő tudósok egyike.
A kutatók eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban publikálták.

Brit kutatók zsírlebontásért felelős sejteket találtak muslicákban. A Nature c. folyóiratban közölt felfedezés új területeket nyithat a májproblémák és a cukorbetegség kezelésében.
A muslicákban a zsírlebontás hasonlóképpen zajlik, mint az emberben. A tudósok szerint a muslicák biokémiai folyamatainak tanulmányozása segítheti a humán gyógyszerkutatásokat. A brit Nemzeti Orvosi Kutatóintézet munkatársai speciális zsírbontó sejteket fedeztek fel, melyeket oenocytának neveztek el. „Ez a felfedezés világosan mutatja, hogy a muslicáknak olyan sejtjei vannak, amely szinte ugyanolyan módon tárolják, dolgozzák fel és égetik el a zsírt, mint az emberi máj." - nyilatkozta a kutatás vezetője, Dr. Alex Gould. „Reméljük, hogy a zsírmáj szindrómára felállított Drosophila (muslica) modell segíti a humán májbetegségek kezelését szolgáló új gyógyszerek kifejlesztését is" - tette hozzá a kutató.
Gould és a kollégái azt is felfedezték, hogy a muslicának több mint 20 zsírégetést irányító génje azonos az emberével. „Ezek a felfedezések segítenek többet megtudni a saját zsírégetési, zsírtárolási folyamatainkról is." - mondta Gould.

/Forrás: Medipress/