A beteg szív nagyobb eséllyel viseli el a műtét okozta megpróbáltatásokat - derült ki egereken végzett kísérletekből. A brit kutatók remélik, hogy a pontos kémiai folyamatok megértése révén gyógyszerekkel is kiváltható lesz ez az alkalmazkodás.

Nagy-Britanniában évente 30 ezer bypass műtétet hajtanak végre, amely során a veszélyesen elvékonyodott szívkoszorúereket kicserélik az általában a beteg lábából kivett erekre. A beavatkozás idejére a szívet leállítják, ami miatt a szövet károsodhat. A Bristoli Egyetem kutatóinak eredményei azonban azt sugallják, hogy a károsodott szívben olyan folyamatok játszódnak le, amelyek segítenek minimalizálni a károkat. A kísérletekben génmódosított egerek szerepeltek, amelyek szívében a zsírban gazdag étrend hatására az emberben megfigyeltekhez hasonló elváltozások mennek végbe. A rágcsálók másik része a szokásos növényi táplálékot kapta, így szívük egészséges maradt. Amikor szívműtétet hajtottak végre az állatokon, azt figyelték meg, hogy a "szívbeteg" példányok szíve jobban tűrte a beavatkozás okozta stresszt, mint az egészséges egereké. A kutatást vezető Saadeh Suleiman elmondta: "A szív egy nagyon okos szerv, szerintünk rendelkezik azzal a képességgel, hogy kémiai úton reagáljon a betegségek miatti károsodásra." A professzor hozzátette: igyekeznek megtalálni ezeket a működési csatornákat, amelyek stimulálásával segíthetnek a szívműtét előtt álló embereken. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: sokkal jobb egészséges étkezési szokásokkal megelőzni a bajt, és elkerülni a műtétet.

A Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Kardiológusok Társasága minden évben szeptember utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre.

2007. szeptember 30.-án 10 órától, a Szív Világnapján a Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány az idén is a Városligetben rendezi meg a Szívünk Napját. Az immár hagyományosnak mondható Szívünk Napja rendezvény középpontjában idén a család, a közösség egészségmegőrző szerepe áll, melynek jelmondata: "Együtt az egészséges szívekért"
A szervezők számítanak a 10-18 éves korosztály közreműködésére, ezért "Apád-anyád idejöjjön!" címmel versenyfelhívást intéznek feléjük.
A Szívünk Napjára a háziorvosokat is invitáljuk. Ők azok, akik a legtöbbször találkoznak a betegekkel. A régióban minden háziorvoshoz eljuttatjuk azt a kártyát, amivel "beutalják" betegeiket a Szívünk Napjára.

                                                                          www.szivunk-napja.hu 

"Szívünk napja" helyszínei és programjai:
Debrecen
Nagykőrös
Kecskemét

Ajánlott cikkek:
World Health Day
A szív chartája
Tartsa 140/90 alatt

A Louisville-i Egyetem Orvosi Központja és a USDA Humán Táplálkozástani Kutatóintézet közösen publikált tanulmánya szerint a réz jó hatással van a szívműködésre. Egereken végzett kutatások bebizonyították, hogy a táplálékhoz hozzáadott réz enyhíti a szív terhelését, megakadályozza a szívmegnagyobbodást. Az alacsony rézbevitel ugyanakkor növeli a koleszterinszintet, a vérrögképződést és szívelégtelenséget okozhat.

A magas kockázatú hypertrophiás cardiomyopáthiában(a továbbiakban HCM) szenvedőknél úgy tűnik, csökken a hirtelen szívhalál kockázata a beültethető cardiális defibrillátor (implantable cardioverter-defibrillator, a továbbiakban ICD) segítségével, amely megszűnteti a veszélyes szívritmuszavarokat - derül ki a JAMA július 25-én megjelenő számából. A HCM a hirtelen szívhalál leggyakoribb oka fiatalkorban, beleértve a sportolókat is. A HCM egy genetikai betegség, melyben a szívizom rendellenesen megvastagszik, ami zavarhatja a szív elektromos rendszerét, növelve az életveszélyes aritmiák kockázatát - írja a MediPress. Csupán az elmúlt pár évben kezdték el rendszeresen alkalmazni az ICD-ket a magas kockázatú HCM-ben szenvedők potenciálisan életmentő kezeléseként. Az ICD az életveszélyes, rendellenes szívritmusokat képes gyorsan azonosítani és egy elektromos sokk segítségével próbálja meg normálissá visszaalakítani. Dr. Barry J. Maron (Minneapolis Heart Institute Foundation) és munkatársai megvizsgálták az intervenciós ICD klinikai kockázati profilját, incidenciáját és hatékonyságát a HCM betegek körében.






















A kutatók 506 HCM beteg adatait dolgozták fel, akiknek átlagosan 42 évesen ICD-t ültettek be 1986 és 2003 között, mivel a hirtelen szívhalál kialakulásának igen magas volt a kockázata. Átlagosan 3,7 évig történt a nyomon követés. A rizikófaktorok közé tartozik: a korai HCM-el összefüggésbe hozható hirtelen szívhalál előfordulása egy vagy több elsőfokú vagy egyéb, 50 évnél fiatalabb rokonban; masszív balkamra hypertrophia; a nem tartós kamrai tachycardiák bizonyos típusa; és a korábban előforduló megmagyarázhatatlan eszméletvesztés. Az 506 beteg 20 százaléka részesült egy vagy több megfelelő eszközös beavatkozásban, mely során az ICD megszűntette a kamrafibrillációt, vagy a kamrai tachycardiát. A szívleállás utáni másodlagos prevenció beavatkozási arányai évente 10,6 százalékosak (5 éves kummulatív valószínűség 39 százalék) és a primer prevencióé évi 3,6 százalékosak voltak (5 éves valószínűség 17 százalék). A leghosszabb idő, ami eltelt a beültetés és az első kisülés között majdnem 10 év volt, 5 vagy több évvel a beültetés után csak 27 százalékos valószínűséggel lépett működésbe először a szerkezet. Az elsődleges prevenció esetén az ICD-s betegek 35 százalékán csupán egyetlen rizikófaktor alapján végezték el a beültetést, a kisülés alkalmazásának valószínűsége hasonló volt az egy, kettő, három vagy több kockázati tényezőjű betegek esetében is.

Referenciák:
Stop
Medipress
MHIF
JAMA
Magyar Kardiológusok Társasága
American Heart Assocation

A világon először altatás nélkül hajtottak végre nyitott szívműtétet mesterséges szív alkalmazásával Belgiumban - jelentette csütörtöki számában a La Derniere Heure brüsszeli napilap.A beszámoló szerint egyik belga kórházban július közepén egy 71 éves férfinek végeztek aortabillentyű-cserét oly módon, hogy közben mesterséges szív tartotta fenn a vérkeringést, s a műtéthez csak helyi érzéstelenítést alkalmaztak. Ezt az tette szükségessé, hogy a páciens a szívbetegség mellett súlyos tüdőelégtelenségben is szenved, s így fontos volt, hogy elkerüljék az altatással járó kockázatokat. A műtét kevesebb mint 3 órát tartott, s a beteg a beszámoló szerint jól van.

Forrás:MTI

A Ohió állambeli Cleveland Klinika munkatársai vizsgálatuk eredménye alapján azt tanácsolják, hogy indokolt a bétablokkoló vérnyomáscsökkentők folyamatos alkalmazása. Már csak azért is, mert e gyógyszerek már nem drágák, de a legtöbb szakvélemény szerint mégsem alkalmazzák őket elég gyakran.Hogy a bétablokkolók azért hatékonyak, mert meggátolják az artériák eltömődését, kissé meglepte a kutatókat, mivel e vérnyomáscsökkentőket nem kifejezetten ebből a célból fejlesztették ki a hatvanas években. A kutatók négy vizsgálat eredményét összegezték, azaz összesen ezerötszáz páciens esetét elemezték. Közülük 1100-an szedtek bétablokkolókat, de ennek hatása eleinte nem jelentkezett. Csak később vált kimutathatóvá, hogy náluk az artériaelzáródás kisebb mértékű, ezzel szemben a többieknél az erek állapotában többnyire nem volt változás. A kutatás eredménye azért is meglepő, mert két évvel ezelőtt a bétablokkolók elégtelen voltát és káros hatását mutatták ki. Brit kutatók ugyanis arról számoltak be, hogy a bétablokkolók csupán feleannyira akadályozzák meg a szélütést, mint korábban gondolták, ráadásul más gyógyszerekkel összehasonlítva számottevően növelik az agyi infarktusok kockázatát. A clevelandi kutatók azért arra a negatívumra felhívták a figyelmet, hogy bár a bétablokkolók szabályozzák a szívritmust, gyakran idéznek elő zavart elmeállapotot és impotenciát.

A tudományos folyóirat szerint a deCODE genetikai kutatóvállalat munkatársai több ezer izlandi, svéd, amerikai és hongkongi kísérleti alany génállományát vizsgálták. Megállapították, hogy jelentősen növelheti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát két mutáció a korai szívfejlődésért felelős génben.

A szívrendellenesség légszomjat, heves szívdobogást és szélütést okozhat, a felfedezés pedig azért fontos, mert "a szívritmuszavarral járó gutaütés gyakran rokkantsággal végződik" - mondta Kari Stefansson vezérigazgató.

Az orvosok akkor beszélnek szívritmuszavarról, amikor a szív felső és alsó kamrái ütem nélkül, össze-vissza lüktetnek. A szív ezért szabálytalanul és gyorsan ver, aminek hatására vérrög keletkezhet, ha pedig a vérrög eltorlaszolja az agyba pumpált vér útját, az agysejtek gyors pusztulásnak indulnak, és a páciens gutaütést kap.

A deCODE tudósai a Nature Genetics című tudományos szaklap vasárnap megjelent számában is publikáltak egy tanulmányt. Az izlandi tudósok felfedeztek a 17-es számú kromoszómán két genetikus faktort, amelyek növelik a prosztatarák kockázatát. A két faktor együttesen a prosztata-daganatok egyharmadáéért felel. Az is kiderült viszont, hogy az egyiknek köszönhetően csökken annak veszélye, hogy kialakul a 2-es típusú diabétesz, a cukorbetegség leggyakoribb fajtája.

"Ez is mutatja, hogy az emberi test milyen kifinomult, érzékeny szerkezet, és mennyire fontos a körültekintő orvosi munka, hogy az egyik betegség megelőzésével ne növeljük egy másik baj kockázatát" - mondta Stefansson.

2007. június 20-án, mindössze 8 nappal a brüsszeli európai kezdet után hazánkban is a szívbetegségek elleni küzdelem új korszaka kezdődött az Egészséges Szív Európai Chartájának szellemében. A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány szervezésében a Chartát ünnepélyes keretek között írta alá Dr. Horváth Ágnes, a Magyar Köztársaság egészségügyi minisztere, valamint 18 szakmai és társadalmi szervezet vezetője. A Egészséges Szív Chartáját a képre kattintva lehet elolvasni! Nemzetközi Charta információkról: itt.

 
 
Európa első számú gyilkosa a szív- és érrendszeri betegség. Évente sokmillió európai polgár hal meg emiatt. A szív- és érrendszeri betegségek döntő többségét az érelkeményedés, érelmeszesedés alapján létrejövő állapotok teszik napjainkban, ide tartozik a szívinfarktus, a szélütés, a végtagi erek betegségei, elzáródása. Az érrendszer betegsége igen hosszú tünetmentes, "lappangási" időszak után manifesztálódik, ezután azonban már megszüntetni, meggyógyítani nem lehet, legfeljebb romlását tudjuk lassítani, esetleg időlegesen megállítani.



A szív betegségek kialakulásának főbb okai, melyeken mi magunk tudunk változtatni:
Dohányzás - A koszorúér-megbetegedésből származó halálozások csaknem fele mutat összefüggést a dohányzással. A tartós szénmonoxidhatás a következményes helyi oxigénhiány által érelváltozások kifejlődését eredményezi. Megváltozik az érbelhártya áteresztőképessége: megvastagszik, fellazul, vizenyős lesz, meszesedik. Dohányzás abbahagyása és passzív dohányzás lehetőségszerinti kerülése. 
Testmozgás hiánya - A rendszeres mozgás növeli a HDL(koleszterin), és csökkentheti az LDL(koleszterin) szintet. Ezen túl tágítja a vérereket, mely a vérnyomás egyidejű csökkenéséhez vezethet. A mozgás egyúttal nagyon megkönnyíti a felesleges kilók leadását is. Akár már napi 30 perc aktív mozgás is jelentősen csökkenti a kockázatot.
Elhízás -  A túlsúly jelentősen növeli a szívbetegség és az agyvérzés kockázatát. Gyermekek esetében a túlsúly ötszörösére növeli annak valószínűségét, hogy az illető szívbeteg lesz, vagy agyvérzést kap 65 éves kora előtt. Továbbá felelős a hipertónia, II. típusú cukorbetegség, magas koleszterinszint. Testmozgással könnyen és tartósan megszabadulhat feles kilóitól is, mely továbbcsökkenti vérének összkoleszterinszintjét.
Stressz - Egyik legnagyobb kockázati tényező, a tartós stressz a primer hypertónia egyik legnagyobb rizikófaktora. Stresszmentes életmód: stresszoldó tanácsok, stressz-teszt
Alkohol,kávé - Elhagyásuk, vagy csökkentésük a magasvérnyomás jelentős csökkenésével  és egyéb betegségek kialakulásának megelőzésével jár.
Helytelen táplálkozás - A helytelen táplálkozás magasvérnyomáshoz, magaskoleszterinszinthez vezethet. Kerüljük a túl sós és zsíros ételeket!

Tegyünk azért, hogy ne legyen ilyen a szívünk!!!

A chartához csatlakozó magyar szervezetek:

Magyar Nemzeti Szívalapítvány
Egészségügyi Minisztérium
Magyar Kardiológusok Társasága
Kardiológiai Szakmai Kollégium
Egészséges Magyarországét Egyesület (Szívbarát védjegy)
Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata
Magyar Atherosclerosis Társaság
Magyar Diabetes Társaság
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Magyar Dohányzás Ellenes Koalíció
Magyar Elhízástudományi Társaság
Magyar Gyermekorvosok Társasága
Magyar Hypertonia Társaság
Magyar Kardiovascularis Rehabilitációs Társaság
Magyar Stroke Társaság
Magyar Táplálkozástudományi Társaság
Nemzeti Cukorbeteg Alapítvány
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Selye János Magyar Magatartástudományi
és Magatartásorvoslási Társaság