Deborah Copaken Kogan nem egészen úgy töltötte az Anyák Napját, ahogy szerette volna, kisfia ugyanis, a négyéves Leo valamilyen furcsa kiütéses betegséget kapott el. Az anyuka, miközben a gyerekorvosnál vártak, kitett egy fényképet gyermekéről a Facebookra, nem is sejtve, hogy ez az üzenet fogja megmenteni a kis Leo életét.

Leo orvosa először valamilyen baktériumfertőzésre gyanakodott, és antibiotikumokkal kezelte a kicsit. Másnap reggelre azonban a fiú állapota rosszabbodott az orvos pedig skarlátot állapított meg nála. Leo édesanyja ekkor egy újabb képet osztott meg fiáról a Facebookon, amin tisztán kivehetőek voltak a gyerek testén megjelent duzzanatok.

Néhány pillanattal később az édesanya egyik barátnője, Stephanie telefonált és elmondta, hogy az ő fiát pár évvel korábban teljesen hasonló tünetekkel és Kawasaki-szindrómával kezelték és biztos benne, hogy Leónak is ugyanez a baja. Nem sokkal később Mrs. Kogan gyermek kardiológus unokatestvére is telefonált és megerősítette a diagnózist.

Az édesanya azonnal kórházba vitte Leót, ahol a kisfiú három hetet töltött a gyógyulással. Az Országos Egészségügyi Intézet információi szerint a Kawasaki-szindróma egy ritka gyermekkori megbetegedés, ami a véredények falának gyulladásával jár. Leggyakoribb tünetei a magas láz, a megnagyobbodott nyirokcsomók, kiütések, kicserepesedett száj, duzzadt nyelv, szemvörösség, valamint duzzadt végtagok. A Kawasaki-szindróma nem fertőző és gyógyszeres kezeléssel általában komplikációk nélkül gyógyul. A kezelés alapja az intravénásan adott gamma globulin. Kezelés nélkül a Kawasaki súlyos agyérelmeszesedést és szívrohamot okozhat.

Leónak a gyógyulása után is évente EKG-szűrésre kell járnia az esetlegesen fellépő komplikációk miatt. Bár sokan szidják a Facebookhoz hasonló közösségi oldalakat a személyes információk kiadásáért, úgy tűnik, ebben az esetben ez az információ életet mentett. 

Leónak a gyógyulása után is évente EKG-szűrésre kell járnia az esetlegesen fellépő komplikációk miatt. Bár sokan szidják a Facebookhoz hasonló közösségi oldalakat a személyes információk kiadásáért, úgy tűnik, ebben az esetben ez az információ életet mentett. 
LINK

 Egy új, nagyszabású tanulmány eloszlatja az arra vonatkozó aggodalmakat, hogy a koleszterinszint-csökkentőként alkalmazott sztatinok szedése növelné a rák kockázatát.

A kutatók egy körülbelül 91 ezer felnőtt egészségügyi adatait tartalmazó adatbázis elemzése alapján azt állítják, hogy nem találtak jelentős eltérést a rák kockázatát illetően a sztatinokat szedők és nem szedők között. A 91 ezer személy átlagosan öt éves utánkövetése során, akiknek egy része szedett, a másik része nem szedett koleszterincsökkentő gyógyszert, a sztatint szedők 11,37 százalékában, és a sztatint nem szedők 11,11 százalékában alakult ki daganat – derült ki a Journal of the American College of Cardiology július 15-i számában megjelent tanulmányból. A kutatók azt is hozzátették, hogy a rákdiagnózisokhoz tervezett közös, tíz éves túlélési görbe sem tért el a két csoport között. A tanulmány szerzői szerint azonban eredményeiket az elemzésben részt vevő alanyok kiválasztásának módja miatt valószínűleg nem lehet az egész amerikai felnőtt népességre kivetíteni.

 41 éves vagyok, 1996. óta SM-es. 1996-ban még semmilyen vizsgálat nem mutatta ki egyértelműen, hogy SM a problémáim okozója. Csupán az akkori orvosom rutinja engedett arra következtetni, hogy a tüneteket mégiscsak ez okozhatja. Akkor nyaktól lefelé teljesen lezsibbadtam, semmit nem éreztem.

Anyukám és férjem hozzáállása, humora és hite nélkül, egyedül, ezt a mostani –viszonylag stabil-állapotomat, nem tudom, hogy sikerült volna elérnem. 

Azokban a szívbetegekben, akik leállnak a mindennapi alacsony dózisú aszpirin szedésével, megnövekedhet a szívroham kialakulásának kockázata.

A napi, alacsony dózisú, jellemzően 75-300 milligramm aszpirin szedését a vérrögképződés megakadályozására javasolják szívbetegek számára. A kutatók szerint azonban a betegek közel 50 százaléka felhagy az aszpirin szedésével, ami megnövelheti a szívpanaszok kockázatát.

British Medical Journal legfrissebb számában megjelent tanulmányában Dr. Luis Garcia Rodriguez, a madridi Farmakoepidemiológiai Kutatóközpont igazgatója azt állítja, hogy az alacsony dózisú aszpirin szedésének megszakítása növeli a szívroham kockázatát, ezért azt javasolja, hogy amennyiben nem áll fenn a súlyos vérzés veszélye, és az orvos nem javasolja másképpen, nem szabad felhagyni az aszpirin szedésével. Rodriguez kutatócsoportja 39 500 ötven és nyolcvannégy év közötti beteg adatait elemezte, akiknek 2000 és 2007 között írtak fel alacsony dózisú aszpirint. A körülbelül hároméves utánkövetés alatt a kutatók azt tapasztalták, hogy az aszpirin szedését abbahagyó személyekben 60 százalékkal emelkedett a nem halálos szívroham kockázata. Az eredményeket az sem befolyásolta, milyen hosszú ideig szedték a gyógyszert az előtt, hogy abbahagyták a szedését. Garcia Rodriguez úgy véli, amennyiben javítani lehetne az arányt az alacsony dózisú aszpirin szedése melletti kitartásban, az ehhez társuló előnyök mértéke az egész népességben megnövekedne.

A pulzust és a szívverést általában az élet jeleként szokás értelmezni, ám a Texasi Szív Intézet kutatói egy új módszert találtak, amivel pulzus és szívdobogás nélkül a vért továbbra is keringésben lehet tartani.


























Dr. Billy Cohn és Dr. Bud Frazier, a Texasi Szív Intézet kutatói egy olyan új mesterséges szív fejlesztésén dolgozott, amelyik nem tud elromlani és elhasználódni, valamint nem okoz vérrögöket és fertőzéséket. A legnagyobb különbség a természetes szívvel szemben, hogy az új találmány teljesen másképp működik, ugyanis egyáltalán nincs szívverés, sem pulzus.

Az új eszköz olyan technológiát alkalmaz, amelyet még az 1980-as években használtak a szívgyengeségben szenvedők megsegítésére. A ventrikuláris, vagy szívkamrai segédeszközt (VAD) úgy tervezték meg, hogy vagy a jobb-, vagy a baloldali szívkamra működését segítse. Az eszközön egy rotor kis lapátokat forgat, melyek képesek folyamatos keringésben tartani a véráramot.  

A VAD-ot tehát eredetileg úgy alkották meg, hogy csak a szív egy bizonyos részét segítse, de Dr. Cohn és Dr. Frazier továbbfejlesztésének köszönhetően két ilyen segédeszköz összekapcsolásával hatékonyan lehet egyszerre segíteni a szív mindkét oldalát. 

A kutatók először borjúkon tesztelték az új segédeszközt. A borjú szívét műtéti úton eltávolították, majd beültették a helyére az új eszközt. A borjú azóta egészséges és teljes életet él, annak ellenére, hogy egyáltalán nincs mérhető pulzusa, vagy szívverése, a különböző orvosi szívtesztek tehát minden kétséget kizáróan halottnak nyilvánítanák. Azóta a kutatók már egy emberen is letesztelték a segédeszközt, és a vizsgálatok alapján ott is hibátlanul működött.

 1998 és 2009 között nem tapasztaltak jelentős visszaesést a gyakran halálos kimenetelű krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) eseteinek számában, és a betegség terhe a férfiakról inkább a nőkre helyeződött át.

Az USA Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint 2009-re 11,8 millió 18 éven felüli amerikai, vagyis minden huszadik felnőtt szenvedett a progresszív légúti megbetegedésben. Az amerikai nők hat, a férfiak négy százaléka szenved COPD-ben.

„A COPD jelenleg a harmadik leggyakoribb halálok a szívbetegséget és a rákot követően” – számolt be a tanulmány vezetője, Dr. Lara J. Akinbami. „A COPD megelőzte a stroke-ot, amely jelentős mértékben visszaszorult.” A jelentésből az is kiderül, hogy a COPD aránytalanul nagymértékben sújtja a szegényeket és a dohányosokat. Az utóbbi eredmény nem meglepő, mert a betegség első számú kockázati tényezője a dohányzás.

COPD egy progresszív légúti megbetegedés, amely egyre nagyobb károsodást okoz a tüdőben, megnehezítve ezzel a légzést. A COPD eseteinek többségét légúti irritánsok, például cigarettafüst krónikus behatása okozza, de más környezeti toxinok hosszan tartó behatása is kiválthatja.

A betegség viszonylagos megnövekedett előfordulása a nők körében azzal magyarázható, hogy az 1970-es és 80-as években több nő kezdett dohányozni, és ezek a nők most lépnek abba az életkorba, amikor a COPD tünetei jelentkezni kezdenek.

Akinbami azt reméli, hogy a korábbi évtizedekhez képest a napjainkban tapasztalható ritkább dohányzás miatt a jövőben kevesebb COPD-s esetre számíthatunk. A kutató szerint ilyen szempontból a krónikus obstruktív légúti betegség megelőzhető rendellenességnek tekinthető. A dohányzáson kívül más környezeti tényezők, például a munkahelyen belélegzett mérgező gázok, vagy az étrend és az ismétlődő fertőzések is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában.

2002-ben kezdődött. A korábban élsportoló fiamnak gyógyszer kellett a fejfájására. Előtte sosem volt beteg. Az idő múlásával a fájások sűrűbben jelentkeztek és egyre erősebbek lettek. Nem tudott reggel felkelni dolgozni menni. Az az ember aki örökmozgó volt fáradékony lett. Természetesen elmondtuk orvosnak is de semmi eredménye nem volt...lusta, nem akar dolgozni ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptunk. 2004-ben már a járása és az egyensúlya is bizonytalan. Orvosok vizsgálták de eredmény újra semmi.Év végén annyira legyengült, hogy másik háziorvost hívtunk aki azonnal kórházba utalta. 2005 január elején a névnapján MRI vizsgálatokat követően 90%-os biztonsággal kijelentették SM.Elkezdtem a netten keresgélni és rátaláltam az Uzsoki kórházra mint SM centrum és felvettem a kapcsolatot dr Jakabbal.Ha nincs internet nem is tudom mi lenne, mert egy orvos sem mondta mit tegyünk mik a lehetőségek. Március: gerincfolyadék vizsgálat végső diagnozis SM. 6-7 alkalommal steroid kúra , de mivel már hatása nem volt nem kapott többet. 2005-ben javasolták Beta interferon imunmodulánsra ezt 5 hónap után abbahagyta.Állapota folyamatosan romlott, a gyógyszerek ellenkező hatást váltottak ki pl. inkontinenciára amit kapott úgy visszafogta a vizeletét, hogy az utolsó pillanatban mi vittük kórházba mert a mentő másfél óra várakozás után sem jött. A veséje tele volt majdnem ráment a fiam élete.Lábremegésre amit kapott arra volt jó, hogy összerogyott elment az erő a lábából. 2007-ben Csákvárra vittük rehabilitációra, rollátorral tudott közlekedni de ott kellett lenni mellette mert az egyensúlya miatt sokszor kibillent. Kerekesszékkel hoztuk ki mert a 3 hét alatt senki nem segített neki járni. Azóta kerekesszékben tölti napjait. Látása egyre romlik a periférikus megszűnt. Péniszkondom 24 órán keresztül. Véres vizelet miatt kórház. Beszéde nem érthető. Csendesen üvöltök, nézem végig gyermekem haldoklását és nem értem azt a közönyt amit orvosok részéről tapasztalok. 2010 elején rátaláltam Laci blogjáraés felvettem orvosokkal a kapcsolatot. Több száz levelet írtam orvosnak, politikusnak, minisztériumnak médiának. Lacival, Mónival közösen másfél éve ebben élünk. Megrendeztük a szimpóziumot kevés sikerrel de legalább csináltunk valamit.


Korábbi történet: 1. Róth Emese