A legújabb kutatás azt mutatta, hogy a hererák egyik különösen súlyos típusában szenvedő fiatal férfiak nagyobb valószínűséggel szívtak marihuánát.

A szakértők ennek ellenére azt állítják, hogy bár a füvezők esetében a kockázat közel megduplázódik, a hererák kialakulásának esélye fiatal férfiak esetében még így is viszonylag alacsony. A Cancer szeptemberi számában megjelent tanulmány társszerzője, Victoria Cortessis szerint azonban a fiatal férfiaknak tudniuk kell erről az információról, hogy tájékozott döntést hozhassanak.

A hererák főként fiatal férfiakat érintő, rendkívül ritka betegség, amelyet az Amerikai Rák Társaság adatai szerint évente 8600 emberben mutatnak ki. Mivel a kezelése általában sikeres, csak körülbelül 360 esetben okoz halált. A betegség kialakulásának valószínűsége egy a 270-hez.

A Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói 163 olyan beteget vizsgáltak, akiket 1986 és 1991 között diagnosztizáltak a hererák leggyakoribb formájával. Az alanyokat személyes interjúk során marihuána-fogyasztásukról is megkérdezték. Az adatokat 292 hasonló korú és etnikumú egészséges férfiakéval vetették össze.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hererákos férfiak közül, akik nyilatkoztak marihuána-fogyasztásukról, 81 százalék szívott füvet. Az egészséges férfiak 76 százaléka próbálta ki a marihuánát. A különösen súlyos nonseminoma és kevert csírasejtes daganat esetében, ami a betegek közel felét sújtotta, az alanyok 85 százaléka fogyasztott marihuánát.

Cortessis elmondta, valószínűleg a marihuána THC nevű alkotóeleme okozza egyes férfiakban a hererák agresszív fajtáját.

Dr. Donald Abrams marihuána szakértő azonban megkérdőjelezi az eredményeket. Abrams azzal érvel, hogy az 1960-as és 70-es években a marihuána elterjedt használata ellenére sem tapasztalták a hererákos esetek számának növekedését. „Ha valóban lenne ok-okozati összefüggés, a hererákos esetek megugrását látnánk a cannabis gyakoribb használatával összefüggésben” – véli a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem professzora.

A kutatók szerint azok a normális testsúlyú emberek, akik túlzott mennyiségű hasi zsírral rendelkeznek, a szívbetegség okozta halálozás magasabb kockázatának vannak kitéve, mint akáraz elhízott személyek.

Az Európai Kardiológus Társaság müncheni konferenciáján közzétett kutatás azt mutatta, hogy a centrális elhízástól szenvedő normális testsúlyú személyek a szívbetegség eredetű halálozás háromszor magasabb kockázatának vannak kitéve, mint a normális testsúlyú és normális csípő-derék aránnyal rendelkezők. „A normális testsúlyú emberek kevésbé érzik szükségesnek az életmódbeli változtatásokat” – számolt be a kutatást vezető Dr. Francisco Lopez-Jimenez, a rochesteri Mayo Klinika kardiológusa. „Pedig a centrális elhízás még a normális testsúlyú személyekben sem egészséges.”

Lopez-Jimenez elmondta, számos oka van annak, hogy a centrális elhízás ilyen mértékben megnöveli a halálozás kockázatát. Egyrészt fokozza az inzulin-rezisztenciát, másrészt a centrálisan elhízott személyek kevesebb zsírral rendelkezhetnek azokon a területeken, ahol a zsír védelmet nyújthat, például a csípőn és a lábszáron. A centrális elhízásban szenvedő emberek általában kisebb izomtömeggel is rendelkeznek. Az elhízottak esetében a kockázatot a zsír eloszlása valamelyest enyhíti. Az elhízottak általában azokon a helyeken is rendelkeznek zsírral, ahol a zsír védőhatást gyakorolhat, és nagyobb izomtömeggel rendelkeznek.

A normális testsúlyú, centrális elhízásban szenvedő emberek számára a kockázat csökkentésének egyetlen módja a fogyás és az izomtömeg növelése, hogy ezáltal egyenletesebben eloszthassák testsúlyukat. „A problémát egészséges étrenddel és sportolással lehet a legjobban kezelni” – magyarázta a szakértő. „Aki mindkettőt követi, a testsúlyát is csökkentheti, és az izomtömegét is növelheti.”

A Kalifornia és a Colorado Egyetem kutatói állatkísérletek segítségével kimutatták, hogy a legtöbb szappanban, dezodorban, szájvízben, fogkrémben, sőt még játékokban vagy szemeteszsákokban is megtalálható triklozán nevű szintetikus vegyület jelentős mértékben rontja az izomfunkciókat.

A szakemberek kémcsőben végzett kísérletek során szívizomsejteken, valamint a vázizomzat rostjain tesztelték a triklozán hatását, és azt tapasztalták, hogy elektromos inger hatására az izmok nem rándultak össze, mivel az ehhez szükséges proteinek funkciói megrongálódtak.

A tudóscsoport ezután kétféle állatkísérletet is lefolytatott. Az egyik során egereket használtak fel, és megállapították, hogy azok szívfunkciói a triklozán hatására 25 százalékos romlást mutattak már 20 perc elteltével. Ezt követően pontyokon is tesztelték az anyagot, és hét nap elteltével már kimutatható volt, hogy a halak úszóképessége nagymértékben visszaesett.

Amint arról Isaac Pessah kutatásvezető a Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban beszámolt, a triklozán oly módon fejti ki káros hatását, hogy két alapvető fontosságú protein között megzavarja a kapcsolatot. A szakemberek szerint nem lenne szabad engedni ennek az adalékanyagnak a használatát, mivel egyértelműen káros az egészségre, valamint a környezetre is, ráadásul széleskörű alkalmazása akár még egy rezisztens baktérium kifejlődését is eredményezheti.

Egy laboratóriumi áttörésnek köszönhetően hamarosan egyszerűen pótolni lehet majd az égési sérültek és más bőrbetegségek áldozatainak bőrét.

A Torontói Egyetem kutatóinak nagyban sikerült bőrt előállítaniuk, amely a korábbi néhány mikronnyi helyett centimétereket képes növekedni. A szakértők úgy hoznak létre egész bőrlemezeket, hogy külön sejteket helyeznek egy zselészerű lemezre – akár különleges alakzatokat, például betűket is képesek megformálni.

A kutatást vezető Axel Guenther elmondta, hogy bár nagy érdeklődés mutatkozik a bioanyagok iránt, korábban nem sikerült olyan egyszerű, egylépcsős folyamatot kidolgozni, amellyel a mikronról centiméterre lehet ugrani. Az Advanced Materials e havi számában közzétett cikkben bemutatott felfedezést épp most szabadalmaztatják, és már megkezdték kereskedelmének bevezetését.

A módszert több bioanyag ötvözésével fejlesztették ki, amelyek olyan kémiai reakciót váltanak ki, ami egy „mozaik hidrogélt” hoz létre. Ez a lemezszerű struktúra ahhoz hasonlít, ahogyan az élő sejtek élő szövetekké fejlődnek, és a lemezbe különböző típusú sejtek ültethetők be pontos, szabályozott elhelyezéssel. Az új módszer abban tér el a hagyományosabbnak számító technikáktól, hogy azokban a sejteket mesterséges struktúrára telepítik, amely képes elősegíteni a háromdimenziós szövet-kialakulást.

A mozaik hidrogéles módszer esetében olyan pontos a sejtek elhelyezése, hogy a kutatók szavakat is ki tudtak rakni. Az, hogy a szakértők utánozni tudják a sejtek elhelyezkedését az élő szövetekben, rendkívül hasznos lehet az égési sérültek kezelésében. Ráadásul az így kapott szövetek figyelemreméltóan erősek.

Az alkohol akár az egészséges emberek vércukorszintjét is kritikus szintre csökkentheti, ha azonban cukorbetegként italozik valaki, fokozottabb veszélynek teszi ki magát.

 A szakértők szerint, ha valaki cukorbetegként alkoholt fogyaszt, amellett, hogy kikéri az orvosa véleményét, jó, ha valamilyen rágcsálnivalót is ropogtat. Az alkohol ugyanis vércukorszint-csökkentő hatású. Ezért fordulhat elő például az is, hogy baráti körben italozva, majd hirtelen felállva megszédülünk. A cukorbetegek esetében azonban ez akár halálos következményekkel is járhat. Főként, ha I-es típusú diabetesben szenved valaki, amit inzulinfüggő cukorbetegségnek is neveznek. Az állapot kezelésének részeként ugyanis a betegnek folyamatosan ellenőriznie kell a vércukorszintjét, és annak értékétől függően inzulint kell beadni magának.

Az I-es típusú cukorbetegségben szenvedő Cynthia Zuber majdnem az életével fizetett egy átmulatott éjszakáért. Amikor 18 éves korában bekerült a főiskolára, gólyaként frusztráltnak érezte magát, ezért csoporttársaival sörözni kezdtek. "Azt sem tudtam, hány sört ihattam, és a vércukromat sem teszteltem az éjszaka folyamán" - mondta a lány. Ezután már csak arra emlékezett, hogy sokat hányt és el is ájult. Később, amikor megmérte a vércukorszintjét, az rettentően alacsony volt, de olyan rosszul volt, hogy semmit sem tudott enni. Végül Cynthia a sürgősségin kötött ki, ahol az orvosok elmagyarázták, milyen veszélyes az ő állapotában a mértéktelen ivás.

A szakértők szerint ha valaki cukorbeteg, akkor alkalmanként maximum egy italt fogyasszon, és lefekvés előtt mindenképpen mérje meg a vércukorszintjét.

Az emberek egyre kevésbé mozognak, olyannyira, hogy ez a mozgásszegény életmód szerte a világon lassan már legalább annyi ember halálához vezet, mint a dohányzás - derült ki egy, a Lancet folyóiratban megjelent kutatásból, amelyben 33 tudós vett részt.

A cikk időzítése nem véletlen, Angliában ugyanis hamarosan elkezdődnek az olimpiai játékok, amely a szakértők szerint kiváló alkalom, hogy felhívja a mozgás fontosságára az emberek figyelmét. A kutatók becslései szerint az emberek egyharmada inaktív, ami világviszonylatban évente körülbelül 5,3 millió ember életét követeli, többet, mint a dohányzás. A szakértők azonban vitatkoznak ezzel az állítással, hiszen sokkal kevesebb dohányos él a világon, mint ahány inaktív ember, vagyis a cigaretta sokkal károsabb az egyénre nézve.

A kutatók szerint a helyzet azonban már olyan súlyos, hogy járványként kellene kezelni. Az angliai adatok különösen aggasztóak, a brit felnőttek körülbelül kétharmada nem végez semmilyen fizikai tevékenységet.

"A közelgő 2012-es olimpiai játékokat világszerte óriási figyelem kíséri. Mégis hiába nézik az emberek a legjobb sportolókat, ahogy versengenek, a legtöbb néző inaktív marad" - magyarázta a problémát Pedro Hallal, az egyik kutató.

A tudósok szerint a kormányoknak meg kellene könnyíteniük az emberek lehetőséget arra nézve, hogy mozogjanak. Például, ha valaki fél a helyi parkban, nem valószínű, hogy kimegy oda sportolni.

A nem megfelelő mennyiségű alvás a kimerültségen kívül sokkal súlyosabb következményekkel is járhat, akár mentális hanyatláshoz, vagy egyenes az Alzheimer-kór kialakulásához is vezethet. Nemrégiben több vizsgálat is született – a Kalifornia Egyetemen, Franciaországban, továbbá a Washington Egyetemen is -, melyek kimutatták, hogy a túl kevés, vagy túl sok alvás egyaránt két évvel képes öregíteni az agyat.

Egyes kutatások arra is fényt derítettek, hogy az alvási apnoéval küzdőknél kétszer nagyobb valószínűséggel jelentkezhet gondolkodásbeli probléma vagy akár demencia, mint azoknál, akik háborítatlanul pihennek. Emellett a gyakori napközbeni álmosság idős embereknél a kognitív hanyatlás előjele lehet.

Egy másik vizsgálat során több mint 15 000 nőt kísértek figyelemmel a szakemberek az Egyesült Államokban 14 éven át, és kiderült, hogy akik napi öt óránál kevesebbet, vagy kilenc óránál többet aludtak, idővel egyaránt rosszabb mentális képességekkel rendelkeztek, mint azok, akik átlagosan hét órát töltöttek alvással egy nap, továbbá azoknál is rosszabbodott a helyzet, akiknek alvásmennyisége a kor előrehaladtával legalább napi kétórányival megváltozott.

Az egyik tanulmány szerzője, Elizabeth Devore beszámolt róla, hogy feltételezéseik szerint a cirkadián ritmus megváltozása van negatív hatással a kognitív funkciókra. Abban pedig valamennyi szakember egyetért, hogy a további kutatások szükségessége mellett fontos lenne, hogy az alvási gondokkal küzdők minél előbb szakemberhez forduljanak, mert az időben felismert problémák hatékonyabban kezelhetőek.

A fenti vizsgálatok eredményeiről a szakértők az Alzheimer Társaság Vancouverben megrendezésre kerülő éves találkozóján készülnek beszámolni.