Mi az a tíz legfontosabb kérdés, amely megosztja a tudósokat az agy működésével kapcsolatban? - olvashatjuk a kérdést a Medipress-en.

10. Édes álmok
A tudósok között sincs egyetértés abban, vajon honnan keletkeznek az álmok. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az álmodás az agysejtek közötti ingerületátvitel stimulálásával mozgatja meg az agyat. A másik teória szerint az emberek azokról a feladatokról és érzelmekről álmodnak éjszaka, amelyekkel nappal nem foglalkoztak eleget, és ez segít feldolgozni a gondolatokat és emlékeket. Abban mindenesetre egyetértenek a tudósok, hogy az álmodás a mélyalvás (REM) során történik.

Az alvás olyan elengedhetetlen az emlősök számára, hogy az ember életének több mint negyedét csukott szemmel tölti. Ezzel együtt az alvás valódi oka ma is rejtély a tudósok előtt. Ami biztos: a tartós álmatlanság hangulatváltozásokhoz, hallucinációkhoz, extrém esetben akár halálhoz is vezethet.

8. Fantomérzetek

Amputációk után körülbelül az esetek 80 százalékában a betegek különböző érzeteket észlelnek - mint amilyen a meleg, a viszketés, a nyomás vagy a fájdalom – az amputált testrészben, és úgy érzik, mintha a hiányzó tag még mindig testük része volna. Az egyik magyarázat szerint az eltávolított testrész helyén lévő idegi terület új kapcsolatot létesít a gerincvelővel, és továbbra is küldi a jeleket az agynak, mintha a hiányzó testrész még mindig ott volna. A másik magyarázat szerint az agy működése úgy van kódolva, mintha a test egészséges lenne, azaz az agy megőrzi az érintetlen test képét.

A hipotalamuszban található az ember biológiai órája, amely a test működését egy 24 órás ritmus szerint szabályozza. A napi működés legnyilvánvalóbb jele a felkelés és lefekvés körforgása, de a biológiai óra szabályozza az emésztést, a testhőmérsékletet, a vérnyomást és a hormontermelést is. A tudósok felfedezték, hogy a fény erőssége előbbre vagy későbbre állíthatja ezt az órát a melatonin hormon termelésének befolyásolásával. Jelenleg is folyik a vita arról, vajon a melatonin bevitel segíthet-e a jetlag (időzónák átlépése repülővel) kellemetlen hatásainak kiküszöbölésében.

Vannak emlékek, amelyeket nehezen felejt el az ember – ilyen lehet az első csók… De hol őrizzük ezeket a személyes mozikat? A tudósok felfedezték, hogy az agy szürkeállományában található hipokampusz felelős az emlékek képzéséért és tárolásáért. Kiderült azonban, hogy a valódi és a hamis emlékek is éppen ugyanazt a területet aktiválják az agyban. Ahhoz, hogy előhívják a valódi emlékeket, a kutatók arra kérték az alanyokat, próbálják ezeket az emlékeket a saját kontextusukban felidézni, ami sokkal nehezebb, ha nem valódi emlékről van szó.

A nevetés egyike a legkevésbé feltárt emberi viselkedésformáknak. A tudósok felfedezték, hogy nevetés során az agy három területe lép működésbe: a gondolkodásért felelős terület, amely segít megérteni a viccet, a mozgásért felelős terület, amely működésbe hozza az izmokat, és az érzelmekért felelős terület, amely előidézi a jó érzést. De az továbbra is titok, miért nevet ez egyik ember buta vicceken, és miért nevet a másik egy horrorfilmen. A nevetés lehet egyfelől játékos válasz a meglepő fordulatokra, másfelől jelzés a másik számára, hogy jól szórakozunk.

A hosszú vitában, amely arról szól, vajon a gének vagy a környezet határozza-e meg gondolatainkat és személyiségünket, a tudósok arra jutottak: lehet egyik is, másik is, vagy mindkettő! A gének tanulmányozása kimutatta, hogy számos olyan emberi jelleg van, amely fölött kevés befolyásunk van, és mégis számos államban az öröklés és a nevelés, úgy tűnik, hatással van arra, hogy kik vagyunk, és mit teszünk

Az örök élet Hollywood találmánya. De miért öregszenek az emberek? Az évek során az ember ellenálló képessége a fizikai és a lelki behatásokkal szemben egyre törékenyebbé válik. Az egyik lehetséges magyarázat szerint az öregedés olyan, mint egyéb más humán jelleg: a humán genetika része, és megvannak a maga előnyei. Egy kevésbé optimista elképzelés szerint az öregedésnek nincs semmi célja vagy eredménye azon kívül, hogy a sejtek megöregszenek az emberi élet során. A tudósok azonban hisznek abban, hogy a tudomány végül képes lesz késleltetni az öregedést.

Az örök élet nem valóság. De a tudomány egy úttörő területe, amely a hűtéssel foglalkozik, képes új életet adni. A fagyasztóközpontokban a holttesteket folyékony nitrogénben tárolják mínusz 78 fokon. Az eljárás lényege, hogy azokat az embereket, akik egy jelenleg gyógyíthatatlan betegségbe haltak bele, lefagyasztják, majd újból “feltámasztják”, amint a jövőben felfedezik betegségük ellenszerét. Azonban eddig még egyetlen lefagyasztott embert sem támasztottak fel, ugyanis erre még nem létezik megfelelő technológia. Mivel, ha a testet nem pontosan a kívánt hőfokon engedik fel, a sejtek megfagyhatnak, és a test darabjaira eshet szét.

Reggel, ébredés után az ember érzékeli, hogy felkelt a Nap, hallja a madarak hangját, érzi a friss reggeli levegőt az arcán. Más szóval: öntudatánál van. Ez az összetett és bonyolult téma már az antikvitás óta foglalkoztatja a tudósokat, de csak napjainkban vált tudományos kutatótémává. A legnagyobb kérdés ezen a területen, hogy az objektív agyi folyamatok hogyan válnak a egyes emberekben szubjektív tapasztalatokká. Mindenesetre a tudósok számos kérdést fogalmaztak meg a témában.

Egy hétfőn közzétett tanulmány szerint a dohányzás nyilvánvalóan szerepet játszik a középkorúak romló memóriájában.

A francia Nemzeti Egészségtudományi és Orvosi Kutató Intézet munkatársa, Severine Sabia és kollégái által publikált tanulmány 10308, 35 és 55 év közötti londoni köztisztviselőt vizsgált 1985 és 1988 között. A kutatók elmondták, hogy szoros összefüggést találtak a dohányzás és a későbbi kognitív- és memóriaproblémák között.

Korábban már írtam arról, hogy a dohányzás kihat az intelligenciára. A Medipress most egy újabb kutatás eredményéről ír. Ezúttal a vizsgálat középpontjában a dohányzás és a memória romlásának kapcsolata áll.

„Először is, a középkorúak dohányzása összefügg a memória romlásával és az érvelő képességek csökkenésével” – írták az Archives of Internal Medicine június 9-i számában megjelent tanulmányban. –„Másodsorban a régen leszokott dohányosoknál kisebb valószínűséggel fordul elő romlás a kognitív funkciókban, a szókincsben, illetve a beszéd folyékonyságában. Harmadszor a középkorban abbahagyott dohányzás hatással van más egészségmegőrző szokásokra. Negyedszer pedig az eredményeink azt sugallják, hogy az összefüggés a dohányzás és a kognitív képességek között messze alulbecsült, épp amiatt, hogy a késő középkorúak halálozási aránya magasabb, illetve kevésbé működnek együtt a kognitív tesztekben.”

A szerzők kiemelték, hogy „az eredmények nagyon fontosak, mert a kognitív nehézségekkel küzdő középkorúaknál gyakrabban és gyorsabban fejlődik ki dementia a későbbi életkorban. Az elmúlt 20 évben a dohányzás ellen lefolytatott közegészségügyi kampányok elérték, hogy a dohányzási szokások megváltozzanak” – írták. – „Ezeket a kampányokat úgy kellene folytatni, hogy függetlenül az életkortól, minden dohányoshoz eljussanak. ”

A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997-ben hirdette meg Szent Bálint (Valentin) napjára - február 14-ére - az Epilepsziások Világnapját, mert az epilepsziások védőszentje is Bálint, a vértanúhalált halt pap.  - írja az MTI.

Az epilepszia szó görögül "fogva tartást" vagy "megragadást" jelent. Az emberiség fél százaléka szenved epilepsziában, de csaknem öt százaléka élete folyamán legalább egy alkalommal átél epilepsziás rohamot. Az összes epilepsziás megbetegedések kétharmada a gyerekkorban kezdődik, de e betegek többsége a kamaszkorig meggyógyul.

Az epilepsziáról szóló legrégibb lelet egy babiloni táblán maradt fenn, az időszámításunk előtt 2000 körül keletkezett, 40 táblából álló Babiloni Orvosi Kódexben. A táblára gondosan feljegyezték mindazokat a különböző rohamfajtákat, amelyeket ma is ismerünk. Hippokratész ókori görög orvos forradalmi újítása volt, hogy rámutatott: az epilepszia nem szent (ismeretlen eredetű), hanem az agy megbetegedése.

Sokáig az epilepsziával élő emberekre félelemmel tekintettek, bizalmatlanok és értetlenek voltak velük szemben, végtelenül sok szociális stigmával sújtották őket, pedig olyanok is szenvedtek e betegségben, mint Julius Caesar, Nagy Péter cár, Napóleon, IX. Pius pápa, Dosztojevszkij vagy a költő Lord Byron. Az epilepsziában jelentkező agyi működészavar korszerű szemléletének első szószólója a XIX. században Hughlings Jackson londoni ideggyógyász volt.

Az epilepszia (visszatérő görcsrohamokra való hajlam) a leggyakoribb agyi zavar, de nincsen köze az elmebetegségekhez. Az öröklött hajlam mellett különböző balesetekből adódó fejsérülések, fertőző betegségek utáni állapot következtében, valamint születés előtti és alatti károsodások miatt jöhet létre a váratlan eszméletvesztés. Többnyire csak az úgynevezett nagy rohamot ismerik az emberek, amely azonban csak egyike az epilepszia harminc különböző megjelenési formájának. Van például úgynevezett kis roham is, amely rövid ideig szellemi kieséssel jár, máskor a beteg pár pillanatra csupán összerándul, mintha megrettent volna valamitől, illetve elrévedt, elbambult volna. Közvetlen kiváltó oka az agy elektromos túlműködése, illetve zavarai; a beteg a roham ideje alatt történtekre nem emlékszik vissza.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1997-ben világméretű kampányt hirdetett az epilepszia és a körülötte elterjedt előítéletek ellen. A WHO két nem kormányszintű szervezettel, az Epilepszia Nemzetközi Ligájával és az Epilepszia Nemzetközi Hivatalával együtt folytatja az epilepsziások orvosi ellátásának és társadalmi befogadásának javítására irányuló küzdelmet. A fő cél az, hogy szűnjön meg az epilepszia körüli homály, és fogadják el a világban mindenütt, hogy ez gyógyítható betegség.

Számos országban még mindig nem agyműködési zavarnak tudják be az epilepsziát, ezért a betegséggel élők jelentős része nem jut gyógykezeléshez. A betegséggel kapcsolatos félreértések miatt az epilepsziások még ma is diszkriminációtól szenvednek a családban, a házasságkötésben, a munkavállalásban, állampolgári jogaikban, az oktatásban és a társadalomban egyaránt. Napjaink alapvető kívánalma, hogy a munkaerőpiac megfelelő lehetőséget biztosítson számukra, és a társadalom végre megszabaduljon az epilepsziával kapcsolatos előítéletektől, félelmektől.

Magyarországon mintegy 60 ezer embert, illetve családot érint az epilepszia, és mintegy félmillió embernek lehet életében egyszer vagy többször epilepsziás rohama. A mai korszerű kezelések (gyógyszerek, esetleg műtét) eredményeként a betegek 70-80 százaléka tünetmentesen élhet, ugyanakkor minden második beteg a vele szemben támasztott előítéletek miatt képtelen beilleszkedni környezetébe.

2005-ben az Év Gyógyszere Magyarországon egy belga gyógyszergyár epilepszia kezelésére szolgáló, új hatásmechanizmusú készítménye lett, amely amellett, hogy kiemelkedően hatékony, a mellékhatások előfordulása tekintetében is lényegesen kedvezőbb az eddig használtakhoz képest.

A The Daily Telegraph régebbi cikkei között találtam ezt a kis tesztet. Figyeld meg a következő képen a "táncost". Óra mutató járásával megegyezően, vagy ellentétesen forog?

Ha óramutató járásával megegyezően mozog, akkor a jobb agyféltekédet használod inkább. Ha ellentétesen, akkor pedig a balt. Neked merre forog?

Miért felelősek az egyes agyféltekek?

Fontos azonban megemlíteni:

Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke az Indexnek elmondta, bár a jellemzők leírása helyes a cikkben és a grafikus teszt látványos ugyan, nem alkalmas arra, hogy eldöntse, melyik agyfélteke domináns. „Ráadásul ezek a tulajdonságok nagyban keverednek. Természetesen vannak alapvető jellemzők, hogy a domináns bal agyféltekéjű ember logikusabban gondolkozik, a jobbos pedig kreatívabb. A domináns jobbos egyébként igen ritka” – magyarázott.
Bővebben...

Forrás: Streetanatomy

A norvég kutatók 2031 nyugat-norvég 70-74 év közötti idős nőt és férfit vizsgáltak memória-, vizuális felfogás-, motoros készség-, figyelem-, orientációs és beszédtesztekkel. Akik több halat fogyasztottak, mind a hat teszten jobban teljesítettek – nyilatkozta a Reuters Healthnek Dr. A. David Smith, az Oxford Egyetem kutatója, a cikk vezető szerzője, és hozzátette, hogy a hatás akkor volt a legkifejezettebb, ha a napi halfogyasztás meghaladta a 80 grammos átlagot. 1951-en a résztvevők közül legalább 10 gramm halat ettek naponta. Ez lehetett friss, fagyasztott, vagy konzerv hal is, sőt az egyéb tengeri ételek (rák, kagyló), valamint a halolaj és a tőkehalmáj is ide számítottak.

Azok akik gyakrabban fogyasztottak főfogásként sovány vagy zsíros halat, 5 tesztet is jobban teljesítettek, míg a feldolgozott hal vagy a halas szendvics csak háromra, a halolaj pedig csak egyre volt elég.-írja a Medipress. Mindemellett a  halhús növeli a szervezetben a védõ koleszterin koncentrációját.  A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A-vitaminnak és a D-vitaminnak illetve vízben oldódó vitaminokat is tartalmaz: B1-vitamin és B2-vitamin. Magas a foszfor-, vas-, cink-, szelén- és jódtartalma. A foszfor például az agysejtek pótlásához szükséges, a vas a vörösvérsejtképzésben játszik fõszerepet. Egy amerikai tanulmány szerint azok között, akik legalább hetente egyszer halat ettek, ötven százalékkal alacsonyabb a hirtelen szívhalál elõfordulása is. A halolaj kisebb-nagyobb mértékben tartalmaz olyan ún. többszörösen telítetlen zsírsavakat (omega-3 zsírsavakat), melyek élettani szempontból rendkívül jelentősek. Az emberi szervezet nem tudja előállítani ezeket az esszenciális zsírsavakat, így táplálékaink révén kell hozzájutnunk a megfelelő mennyiséghez. Igazolt hatásuk, hogy gátolják a vérrögképződést, mérsékelik a vérzsírszintet, szabályozzák a vérnyomást, ezáltal képesek csökkenteni a koszorúér megbetegedések veszélyét. Az omega-3 zsírsavak között van, amelyik befoláysolja az agy és a szem fejlődését is. A terhesség utolsó szakaszában ezek a zsírsavak felhalmozódnak az embrió agyában, emiatt a koraszülötteknél - ahol ez a fejlődési szakasz kimarad- szükség van az omega-3 zsírsavak pótlására anyatej, vagy tápszer révén. A  várandós és szoptató anyák számára így különösképpen ajánlotta tengeri halak fogyasztása.